2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: március  •  Nap: 24
25 találat
[1]

1464. március 24.

Mátyás egyesíti a főkancellári és a titkos kancellári méltóságokat

Mátyás megkoronázása után megváltoztatta a királyság központi adminisztrációját. A királyi tanácsban helyet kaptak a legnagyobb zászlósurak, a kincstárnok, aki az állami pénzügyek felelőse (a későbbi `pénzügyminiszter`), a tárnokmester, aki a királyi udvarhoz fellebbezett városi ügyekben a legfőbb ítélő (a későbbi `igazságügy-miniszter`), a territoriális zászlósurak, az erdélyi vajda, a székely ispán, a budai várnagy, több főispán, a bánok, a királyi udvarhoz kapcsolódó bárók, a főudvarmester, a főajtónálló és a főasztalnok. Ezek a királyi tanácsban egyszerűen hivatalnok referensként szerepeltek. Referálták a tanácsban az ügykörükbe, illetve territoriális rendelkezési körükbe eső ügyeket. 1464-ben egyesítette Mátyás a főkancellári (aki tanácstag volt) és a titkos kancellári (aki a király személyes tisztviselője volt) méltóságokat. A kancellária kibővült, vezetője, a kancellár a király kegyence lesz. Általában közrendű vagy külföldi, ismeretlen származású férfiak voltak ők, akiket maga a király emelt fel, vagy ha akart, megfosztott tisztétől. A kancelláriában mind nagyobb számban foglaltak helyet humanista, elsősorban Itáliában egyetemet végzett fiatalok. A kancellária készítette elő a királyi tanács számára tárgyalandó ügyeket. Ennek következtében az egyes ottani bárók tulajdonképpen a királyi tanács referenseivé váltak. A hivatalban a központi adminisztráció kulcsszerepbe került.

[2]

1603. március 24.

Meghal I. Erzsébet

Richmondban, 70 éves korában meghal I. Erzsébet, a nagy angol királynő. Az ő nevéhez fűződik Anglia nagyhatalmi helyzetének megszilárdítása. A belpolitikai és vallási zavargások megszüntetésére adta ki az 1559-es szupremáciáról szóló rendeletet, amely az anglikán egyházat államegyházzá emelte. Erzsébet hosszú, boldog uralkodása alatt Anglia virágkorát élte.

[3]

1603. március 24.

VI. Jakab, Skócia királya foglalja el az angol trónt

I. Erzsébet angol királynő halála után VI. Jakab, Skócia királya foglalja el az angol trónt, I. Jakab néven. Őt Erzsébet jelölte ki utódjául. Jakab Stuart Mária és Henrik (Lord Darnley) fia volt (1567-/1568). Ettől kezdve Skóciát és Írországot Angliával közösen perszonálunióban kormányozzák ugyan, de mindkét ország önálló királyság marad. Az Anglia és Skócia közötti határviták megszűnnek, de mindkét ország megtartja saját parlamentjét, saját törvényeit és önálló nemességét. A vallási különbségek jelentősek a két ország között. Az angol egyház püspökségekre épül, míg Skócia egyháza presbiteriánus szerveződésű. Jakab az angol trón elfoglalása után áttér az anglikanizmus kebelébe. Számára kedvező, hogy az egyházat püspökök irányítják, mert az anglikán egyház fejeként az ő joga a püspökök kinevezése és így közvetlenebbül gyakorolhatja hatalmát.

[4]

1607. március 24.

Megszületett Michael Ruyter holland tengernagy

A magyar gályarabok kiszabadítója Ulissingonban látta meg a napvilágot. Először kereskedelmi hajó kapitánya volt, majd 1641-ben a holland haditengerészet admirálisaként segítette a portugálokat a spanyol hajóhad elleni küzdelemben. Utána újabb tíz esztendőt töltött a kereskedelmi tengerészetnél és az észak-afrikai partoknál küzdött a berber kalózok ellen. 1652-54 között, az első brit-holland háborúban több győzelmet aratott az angol hajóhad fölött, majd sikerét megismételte a második és a harmadik háborúban is. Az egyesült angol-francia hajóhad legyőzésével megteremtette a holland és az angol flotta közötti erőegyensúlyt, és megakadályozta a Holland Köztársaság tenger felőli elözönlését. Nevéhez magyar vonatkozású esemény is fűződött: 1676-ban ő szabadította ki fogságukból azokat a magyar református gályarabokat, akiket a magyarországi ellenreformáció idején a katolikus egyház megsértésével vádoltak és végül büntetésből eladták őket gályarabnak.

[5]

1656. március 24.

Megszületett Hevenesi Gábor jezsuita történetíró

A történetíró Városmiskén született. Ő indította el Magyarországon a jezsuita adatgyűjtő iskolát. 133 kötetnyi történelmi és egyháztörténeti kéziratgyűjteményéből 127 kötetet az Egyetemi Könyvtár őriz. Munkatársaival együtt elkészítette és 1689-ben Bécsben kiadta az Atlas Parvus Hungariae-t, Magyarország első atlaszát, amely már több mint 2600 helységnevet és 121 vízrajzi részletet tartalmaz. Világviszonylatban is újdonság volt a települések földrajzi koordinátáinak meghatározása. A magyar megyék atlasza kéziratban maradt ránk. Bécsben hunyt el 1717. március 12-én.

[6]

1766. március 24.

Megszületett Marianna Gabriele Baumberg osztrák költőnő

Batsányi János költő felesége és hányatott életében hűséges segítőtársa Linz-ben született. Követte férjét párizsi és linzi száműzetésébe, az ő közbenjárására szabadult ki brünni fogságából is. Kortársai Bécs Sapphó-jának nevezték, versei kora almanachköltészetének nívóján álltak, s megjelenésük idején kedvelt olvasmányok voltak. Összegyűjtött műveit férje adta ki. Bécsben halt meg 1839. július 24-én.

[7]

1801. március 24.

I. Pál cár összeesküvés áldozata lesz

I. Pál orosz cár ellen nemesi összeesküvést szerveznek, és a gárdatisztek meggyilkolják. I. Pál anyja, II. (Nagy) Katalin 1762-ben, férje meggyilkolása után maga lép trónra, megelőzve hatéves fiát az utódlásban. Amikor Pál 1796-ban, a cárnő halála után végre trónra került, hamar megmutatkozott, hogy hiányzik belőle a politikai érzék. Kiszámíthatatlan kormányzási stílusa általános megütközést keltett. Alattvalói szemében különösen gyűlöletessé tették zsarnoki büntetőintézkedései, amelyeket a forradalmi eszméktől való félelmében hozott. A meggyilkolt cár fia, a forradalmi eszmékkel érthető módon nem rokonszenvező I. Sándor követi a trónon.

[8]

1821. március 24.

Meghal Teleki László író

Szirákon született 1764. szeptember 2-án. Tanulmányainak befejezése után 1789-ben kormánytisztséget vállalt. 1792-ben az erdélyi királyi tábla bírája, 1803-ban a Duna-melléki Református Egyházkerület főgondnoka, 1819-ben a hétszemélyes tábla bírája lett. Bessenyei György hatására ifjú korában írt négy prózai tragédiát. Elnöke volt a Tudós Társaság előkészítő bizottságának. Felesége és fia ajándékaként könyvtára az MTA könyvtárának alapja lett.

[9]

1848. március 24.

Batthyány és Deák Bécsbe indulnak

[10]

1882. március 24.

Robert Koch bejelenti a tüdőbaj kórokozójának a felfedezését

Koch a berlini Fiziológiai Társaság ülésén elmondta, hogy ezzel bizonyossá vált: számos betegséget parányi élőlények - a felfedező elnevezésével: bacilusok - okoznak. Robert Koch a tuberkulózis területén végzett kutatásaiért és felfedezéseiért 1905-ben orvostudományi Nobel-díjat kapott.

[11]

1888. március 24.

Törvényt hoznak az intenzív állattenyésztés fejlődésének elősegítésére

A hazai állattenyésztést évszázadokon át az extenzív tartási és tenyésztési szokások jellemezték. A modern termelés irányába elmozdult mezőgazdaság igényelte a belterjes állattenyésztés térnyerését: jó takarmányhasznosítású fajták arányának növekedését, s egyben az állatok egészségnek védelmét. Az 1860-as évektől felgyorsult a főként nagy tejhozamú nyugati (angol, holland, német, svájci) szarvasmarhák importja. A sertéstenyésztésben is visszaszorultak a külterjes tartási módot igénylő hazai fajták (bakonyi, szalontai), és felváltották őket a mangalicák, az 1870-es évektől pedig növekedett az angol eredetű hússertések száma. A honi állategészségügy megteremtését jelentő 1874:XX. tc. mellett az 1888-ban hozott törvény (VII. tc.) az állatorvosok számának növelésével, a közigazgatási eszközök biztosításával megfelelő alapot teremtett az intenzív állattenyésztéshez.

[12]

1907. március 24.

Megszületett Ligyija Csukovszkaja orosz írónő

Kornyej Csukovszkijnak, a neves orosz írónak lánya volt, aki a sztálinizmus korszakában játszódó művei nyomán vált híressé, s aki támogatta a Szovjetunióban üldözött írókat. Alekszandr Szolzsenyicin `megvesztegethetetlen és szenvedélyes publicistaként` jellemezte, aki kiválóan ismerte az orosz költészetet és hiteles tanúja volt a szovjet uralom fél évszázadának. Az írónő még az 1917-es forradalom előtti Szentpétervár pezsgő irodalmi életében nőtt fel. Férje, Matvei Bronstein a sztálini terrornak esett áldozatául és Csukovszkaját is kizárták a Szovjet Írószövetségből 1974-ben, mivel támogatta Szolzsenyicint. Az írónő legismertebb művei a sztálinista időszakot ábrázoló, Szofija Petrovna című regénye és Anna Ahmatova költőnőhöz fűződő barátságáról szóló visszaemlékezése.

[13]

1917. március 24.

IV. Károly különbéke-kísérletbe fog

1917-re Károly már hajlott a békekötésre. Sógorai, a Bourbon-Pármai-család tagjai, Sixtus és Xavier hercegek antantkötelékben harcoltak. Ők teremtettek kapcsolatot Károly és a francia vezetők között. Március 24-én este Károly titokban egy négyoldalas, saját kezűleg írt levelet adott át Sixtusnak, amelyben felhatalmazta a herceget: hozza a francia köztársasági elnök tudomására bizalmas és nem hivatalos közlését, miszerint támogatja az Elzász-Lotaringiára vonatkozó francia követeléseket. Belgium és Szerbia helyreállítását. A meddő tapogatózást végül Clemenceau zárta le, az ügy megszellőztetésével. A levél ismertté válása után Károly Canossát járt a német főhadiszálláson (1918. május 12.), és a két császár hosszú lejáratú, szoros politikai, gazdasági és katonai szövetséget kötött.

[14]

1922. március 24.

Meghal Széchenyi Ödön gróf

Széchenyi István fia Pozsonyban született 1839. december 14-én. 1863-ban ő szervezte meg a pesti tűzoltóságot. Több tűzoltóeszköz feltalálójaként is ismert volt. 1868-ban ő alakította meg a Budai Hegypálya Társulatot, amelynek segítségével 1870-ben megnyílt a budai Sikló. 1874-ben a szultán meghívására Törökországba ment, ahol megszervezte az ottani tűzoltási szervezetet. Katonai tűzoltódandárt hozott létre, amelynek élén altábornagyi rangban állt, egyben a szultán tábornokhadsegéde lett. 1874-től állandóan Törökországban élt. Konstantinápolyban érte a halál.

[15]

1931. március 24.

Meghal Divald Kornél, a `szentek fuvarosa`

Eperjesen született 1872. május 21-én. A budapesti egyetemen orvosnak készült, de tanulmányait nem fejezte be. Műkritikusként több művészeti lap munkatársa volt. Tanulmányaiban a középkori felsőmagyarországi művészettel és Buda középkori maradványainak ismertetésével foglalkozott, értékes feltáró munkát végzett. Első közlései forrásértékűek, ha keltezéseit, stílusbesorolásait és a mesterekre vonatkozó megállapításait néha módosítani is kellett. Regényeket, novellákat írt, és legendákat, históriákat gyűjtött kötetbe. 1911-ben lett az MTA levelező tagja. Barátaitól kapta a `szentek fuvarosa` nevet. Divald ugyanis évek fáradságos munkájával bejárta a Felvidék nagy részét - tizennégy vármegyéjét - felkutatta annak minden félreeső faluját és ami művészettörténeti anyagot bennük talált, szentek szobrait és képeit, `elfuvarozta` Bártfára, Besztercebányára, Kassára, néha még Budapestre is. Sorra vette a falvakban a padlásokat és kamrákat. Mindenhova benyitott és szinte a detektívekre jellemző alapossággal kereste az elhullajtott és lomtári porban eltemetett művészeti maradványokat. Két múzeumnak, a Sáros megyeinek és a besztercebányainak anyagát javarészt ő hordta össze. De elmondható, hogy annak a művészeti anyagnak legértékesebb darabjait, mely egyéb városok gyűjteményeibe került (például a fővárosba, Esztergomba, Kassára és máshová) legalább is ő fedezte föl. Budapesten halt meg

[16]

1946. március 24.

Meghal Alekszandr Aljehin sakk-nagymester

Moszkvában született 1892. november 1-jén. 1921-ben Franciaországba emigrált, 1927-től francia állampolgár volt. A világbajnoki címet 1927-ben szerezte meg Capablanca legyőzésével. 1935-ben Euwe legyőzte őt, de 1937-ben visszaszerezte a világbajnoki címet, amit haláláig megőrzött. Több mint 50 ezer partit játszott, 87 versenyen indult, 62 alkalommal győzött. Küzdő stílusával, látványos kombinációival egyaránt a sakk továbbfejlesztője és népszerűsítője volt. A portugáliai Estoril-ban érte a halál.

[17]

1950. március 24.

A csepeli Weiss Manfréd Műveket Rákosi Mátyásról nevezik el

[18]

1958. március 24.

Az Angol Kommunista Párt küldöttsége Budapesten tárgyal

[19]

1961. március 24.

Megnyitja kapuit a Madách Színház

Az első Madách Színház a Zeneakadémia színháztermében 1919. március 8-án nyílt meg Vitéz Miklós igazgatása alatt. Kosztolányi Dezső prológusát Karinthy Frigyes Holnap reggel című tragikomédiájának előadása követte. A színház 1920 márciusáig működött a Zeneakadémián, majd Kamaraszínház néven a Medgyaszay Színház Eskü tér (ma Március 15. tér) 1. szám alatti épületében működött 1922-ig, amikor feloszlott. A második Madách Színház a Madách tér 6. szám alatt nyílt meg 1940-ben, Földessy Géza vezetésével. Őt 1941-ben Pünkösti Andor követte. Itt játszották Felkai Ferenc híres, Hitler-ellenes Néró című darabját. A háború után a színház a Színművészeti Főiskola előadóterme lett, majd államosították. 1951-61 között az Izabella-téri színházépületben működött. Az Erzsébet körúti épületben 1908. október 3-tól a Royal Orfeum varieté működött. Az épület az ostrom alatt tönkrement, a mai színházat Kauffman Oszkár tervezte. Homlokzatát Kovács Margit szobrai díszítik. A Madách a főváros egyik legmozgalmasabb és legszínvonalasabb színháza, nagy korszakában, az 1960-as és 70-es években a társulat neves tagjai Dajka Margit, Mezei Mária, Pécsi Sándor, Kiss Manyi, Greguss Zoltán, Domján Edit, Márkus László, Váradi Hédi, Gábor Miklós voltak. A színház épületét 1999-ben újították fel. Kamara színháza 2004 óta Örkény István nevét viseli.

[20]

1972. március 24.

A britek közvetlen irányításuk alá vonják Észak-Írországot

Észak-Írország Edward Heath brit miniszterelnök közvetlen irányítása alá került. A lépés előzménye az volt, hogy az év elején - mivel az erőszak-cselekmények egyre nagyobb méreteket öltöttek az országrészben - a protestánsok újból a britek erőteljesebb beavatkozását követelték. A konzervatív londoni kormány azonban ehelyett engedményeket kért az ulsteri angoloktól, és béketervet terjesztett elő. A protestánsok azonban nem akartak eleget tenni a katolikus kisebbség egyenjogúsági törekvéseinek és radikális tiltakozásba kezdtek. Válaszul London átvette az ellenőrzést az észak-ír biztonsági szervek fölött, majd végül - legalább is egy évre egész Észak-Írország fölött. Ugyanis arra az időre William Whitelaw konzervatív párti képviselő váltotta fel posztján Brian Faulkner észak-ír miniszterelnököt. A leváltott kormányfő polgári engedetlenségre szólította fel protestáns honfitársait, majd amikor a helyzet elmérgesedett, 1973. január 30-án Londonderryben a brit katonák még a tüntető tömegbe is belelőttek. Az utána következő évtizedek sem hoztak megoldást az észak-ír problémára. Végül az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) 2005. július 28-án bejelentette, hogy véget vet az észak-írországi brit uralom ellen 35 éve vívott fegyveres harcnak, beszüntet minden fajta erőszakcselekményt és ígéretet tett fegyverkészletének teljes felszámolására a lehető legrövidebb időn belül, de továbbra is kitart célkitűzése, Írország demokratikus eszközökkel való újraegyesítése mellett.

[21]

1976. március 24.

Argentínában a hadsereg veszi át a hatalmat

[22]

1976. március 24.

Meghal Bernard Law Montgomery brit tábornagy

A II. világháború legkiemelkedőbb brit katonai vezetője 1887. november 17-én született Alton-ban. Iskoláit a londoni St. Paul's Schoolban és a sandhursti Királyi Katonai Akadémián végezte. Részt vett az I. világháborúban, s a hadseregnél maradt a háború után is. A II. világháború kezdetén hadosztályparancsnok volt Franciaországban. A szövetséges csapatok dunkerque-i evakuálása után ő lett a német invázió megelőzésére létrehozott délkelet-angliai védelmi övezet parancsnoka. Churchill miniszterelnök 1942 augusztusában az észak-afrikai 8. hadtest parancsnokává nevezte ki, amely nem sokkal előbb szenvedett vereséget Rommeltől és hátrált vissza Egyiptomba. Montgomery először megerősítette a harci szellemet, létszámbeli és fegyverzeti fölényt teremtett, majd megállította a német előrenyomulást, és El-Alameinnél 1942 novemberében legyőzte Rommelt. Ezután kiszorította a németeket Egyiptomból, s tovább kergette őket Észak-Afrikán keresztül, míg Tunéziában végre megadták magukat. Montgomery jelentős szerepet vitt a szövetségesek 1943-as szicíliai partraszállásában, és 8. hadseregével tovább nyomult észak felé Itália keleti partjai mentén. 1944-ben a franciaországi invázió vezetésével bízták meg, amelynek során több konfliktusa volt Eisenhower főparancsnokkal és amerikai tábornoktársaival is. Tábornagy lett, a 21. brit-amerikai hadseregcsoport parancsnoka. Észak-Franciaországon, Belgiumon, Hollandián és Észak-Németországon keresztül nyomult előre a németek északi hadseregének 1945. május 4-i lüneburgi kapitulációjáig. A háború után megkapta a Térdszalagrendet és a vikomt címet. Ő lett a Rajnai Brit Hadsereg parancsnoka, majd 1946-48 között brit birodalmi vezérkari főnök. Ezután a Nyugat-Európai Unió védelmi szervezetének elnöke, majd 1951-58 között a NATO-ban az európai haderők parancsnokának helyettese volt. Számos katonai értekezése mellett megírta visszaemlékezéseit Emlékiratok (1958) és Út a parancsnoksághoz (1961) címmel. A háború története című hadtörténeti munkája 1968-ban jelent meg. Elővigyázatos, alapos stratéga volt, hadmozdulatait igen aprólékosan készítette elő. Csak akkor kezdett támadást, ha az ember- és hadianyagot tökéletesen megfelelőnek ítélte. Ez vezetett sorozatos győzelmeihez, s bár ez előrehaladását lassította, igen népszerűvé tette katonái körében. Hampshire-ben érte a halál.

[23]

1980. március 24.

Megkezdődik az MSZMP XII. kongresszusa

Az MSZMP XII. kongresszusa az immáron évtizede folytatott gyakorlatot követte: a kongresszuson ne történjék semmi lényeges, a kongresszus sugallja politikánk erősségét és változatlanságát. Az évet majd összesítő politikai jellemzések is inkább a novemberi KB-ülésnek a gazdaságpolitikát érintő mondataira figyelnek.

[24]

1992. március 24.

Az országgyűlés felhatalmazta a kormányt az 1977. évi államközi szerződés egyoldalú megszüntetésére, mert a csehszlovák fél nagy erőkkel folytatja a C-variáns munkálatait

[25]

2002. március 24.

Átadják a Népligeti autóbuszpályaudvart

2000. május 15-én kezdték építeni a Könyves Kálmán körúti filmgyár helyén. Az ÁPV Rt. 2000 decemberében alapította meg a Népliget Autóbusz-pályaudvar Kft.-t, amelynek feladata az építési és beruházási munkálatok koordinálása volt. A 14 ezer négyzetméter alapterületű állomás, illetve a 3 800 négyzetméter épület kivitelezését az ÁPV Rt. finanszírozta, a beruházás összköltsége 2,8 milliárd forintot tett ki. A nemzetközi járatok mellett a Népligetből indulnak és ide érkeznek a Volán-társaságok dunántúli, dél-alföldi, valamint a budapesti agglomerációban közlekedő távolsági járatai. Az új pályaudvar naponta összesen 30-40 ezer utas kiszolgálására képes.

Bezár