Hónap: március • Nap: 21
1556. március 21.
Thomas Cranmer máglyán fejezi be életét
Az angol főpap, egyházreformátor Aslacton-ban született 1489. július 2-án. Cambridge-ben teológiát tanult, majd ugyanott tanított. 1523-ban szentelték pappá, 1528-ban megismerkedett VIII. Henrik angol királlyal, s ez döntő fordulatot hozott az életében, 1532-ben ugyanis canterbury érsek lett, s ő volt az első protestáns érsek e tisztségben. Magas egyházi méltóságában sikerült keresztülvinnie VIII. Henrik válását, s ő eskette össze a királyt Boleyn Annával. Kezdeményezte az angol egyházjog reformját, s kidolgozta az anglikán államegyház (Rómától való elszakadása) elvét és szertartásrendjét, amelynek alapján a király 1534-ben Anglia egyedüli világi és egyházi fejének nyilvánította magát. VIII. Henrik halála után az ország egyik régense lett, s befolyását VI. Edward alatt is megtartotta, irányításával terjedt a reformáció Angliában. 1548-ban kidolgozta az anglikán katekizmust, eltörölte a cölibátust (maga is megnősült). I. Mária katolikus restaurációja idején bebörtönözték, s mint eretnek máglyán halt meg.
1731. március 21.
Kiadják a Carolina Resolutio-t
A Carolina Resolutiót (magyarul: Károly király döntése) 1731. március 21-én adta ki az uralkodó, és ezzel II. József türelmi rendeletéig szabályozta a protestánsok jogait. A rendelet szerint az evangélikusok és a reformátusok szabad vallásgyakorlata az egész ország területén csak magán-vallásgyakorlat formájában megengedett. Nyilvánosan a protestánsok csak ott gyakorolhatják vallásukat, ahol az 1681. évi soproni országgyűlés XXVI. tc.-e (artikulusa) ezt megengedte, vagyis az erről a törvénycikkről elnevezett artikuláris helyeken. A máshol élő protestánsok a helyi katolikus plébános felügyelete alá tartoztak, neki kellett fizetni is. A katolikus egyházi hatóságok a protestáns egyházak felett is felügyeletet gyakoroltak, így katolikus püspökök döntöttek a protestánsok házassági pereiben. Katolikus és protestáns csak katolikus pap előtt köthetett házasságot. A protestánsok katolizálását szorgalmazták, a katolikusok protestáns hitre térését viszont a lehetséges mértékig akadályozni igyekeztek. Az állam alkalmazottainak olyan, ún. dekretális esküt kellett letenniük, amely tartalmazta Szűz Mária és a szentek nevét is - mivel erre protestáns nem esküszik, a protestánsok számára gyakorlatilag lehetetlenné vált a hivatalviselés. A Carolina Resolutio kiváltotta mind a protestánsok, mind a túlzó katolikusok heves tiltakozását, mégis egészen 1781-ig érvényben maradt. Ez a fél évszázad a magyar ellenreformáció legeredményesebb korszaka volt. (Nem mentes az erőszaktól sem: 1747-ben, pl. elkobozzák a Debrecenben nyomott "Heidelbergi Káté"-t, mert úgymond sérti a katolikus vallást.) Amit tehát az ellenreformáció nem tudott elérni a nyílt üldözéssel, a prédikátorok gályára küldésével, azt elérte a vegyes házasságok és a karrierlehetőségek ügyes irányításával: Magyarországon a katolikus maradt a legerősebb felekezet.
1796. március 21.
Megszületett Kubinyi Ferenc paleontológus
Videfalván látta meg a napvilágot. Jogi tanulmányokat végzett és többször járt külföldön. 1825-től minden országgyűlésen részt vett, s az 1840-es években a liberális ellenzékhez csatlakozott. 1848-ban a losonci kerület képviselője és a forradalom lelkes híve volt, ezért 9 évi várfogságra ítélték, de 1852-ben amnesztiával szabadult. 1848-ig részt vett a magyar orvosok és természetvizsgálók tevékenységében, majd 1852-1861 között tudományos munkájának élt. 1862-ben Ipolyi Arnolddal és Henszlmann Imrével Konstantinápolyban tanulmányozhatta az ott őrzött Corvinákat. Számos tanulmánya jelent meg a paleontológia, geológia és archeológia körében. 1841-ben az MTA levelező, 1858-ban tiszteleti tagjává választották. Több éven át a Magyarhoni Földtani Társulat elnöki tisztségét töltötte be. Videfalván halt meg 1874. március 28-án. Róla nevezték el a szécsényi múzeumot. Főbb művei: A Tisza medre, mint az ősemlősök sírkertje... (Pest, 1855); Őslénytani adatok Magyarországról (Pest, 1856); A teve és ló (Pest, 1862); Országgyűlési beszéde (Pest, 1862); Petényi Salamon élete és hátrahagyott munkái (Pest, 1864)
1801. március 21.
Megszületett Lukács Pál, a magyar gyermekköltészet egyik úttörője
Földműves szülők gyermekeként Kamocsán látta meg a napvilágot. A losonci főiskolán tanult, majd vándorszínésznek állt. Ezt követően 50 éven át volt házitanító. Tanítványa volt pl. Péchy Tamás, Ráday Gedeon. A maguk idején igen népszerű gyerekverseivel földrajzi, néprajzi ismereteket terjesztett. Idős korában visszavonult szülőfalujába, ahol alapítványt hozott létre az arra érdemes gyermekek támogatására. Az 1840-es években a reformpolitika eszméit népszerűsítette. Szülőfalujában halt meg 1873. augusztus 15-én.
1804. március 21.
Kihirdetik a `Code civil`-t, a polgári törvénykönyvet
Franciaországban, 1804. március 21-én hirdetik ki a `Code civil`-t (`Code Napóleon`), a polgári törvénykönyvet. A "Code civil" a francia forradalom fontos vívmányait foglalja törvénybe: a törvény előtti egyenlőséget, az egyén szabadságát, a tulajdon szabadságát, a munka szabadságát (vagyis a céhkényszer eltörlését), a lelkiismereti szabadságot, az egyház és az állam szétválasztását. A törvénykönyv a feudális társadalmi szerkezet felszámolását rögzíti. A "Code civil" a Bonaparte Napóleon első konzul uralmát támogató polgárság érdekeinek felel meg; a tulajdon védelme azoknak a polgároknak a birtoklását védi, akik a forradalom alatt korábbi egyházi vagy nemesi birtokot szereztek meg. A törvénykönyv kedvez az iparnak és a kereskedelemnek, és elősegíti a kapitalista társadalmi rend kialakulását. A "Code civil" bevezeti a kötelező polgári házasságot és lehetővé teszi a válást. A nők azonban nem lesznek egyenrangúak a férfiakkal, a törvénytelen gyerekek és anyjuk jogait a törvény nem veszi figyelembe. A törvénykönyvet négy jogászból álló bizottság négyévi munkával alkotta meg. Napóleon személyesen vett részt számos ülésen, és elősegítette a vitás kérdések megoldását. A "Code civil"-t a Franciaország uralma alá tartozó területeken is bevezették, és néhány módosítással Napóleon bukása után is érvényben maradt számos meghódított országban.
1806. március 21.
Megszületett Benito Pablo Juarez, mexikói államférfi
A politikus San Pablo Guelatao-ban született. Mexikóban megvalósította az 1857-es demokratikus alkotmányt és számos reformot hajtott végre. 1858-től alelnökként, majd 1861-72 között köztársasági elnökként ellenezte az angol-francia intervenciót, III. Napóleon mexikói hadjáratát és Habsburg Miksa uralmát, akit 1864-ben mégis Mexikó császárrá kiáltottak ki. Miután a nemzeti felkelés hatására visszavonták a francia hadsereget, Juárez 1867-ben kivégeztette Miksa császárt, s visszatért hazájába. Visszaállította a köztársaságot és megtörte az egyház hatalmát. Mexikóvárosban halt meg 1872. július 18-án.
1821. március 21.
Kolozsvárott megnyílik az első kőszínház
Az 1794-95-ös országgyűlés határozatot hozott egy állandó kolozsvári színházépület megteremtésére. Az építkezés vezetésével Káli Nagy Lázárt, a magyar nyelv fejlesztésén és a nemzeti színjátszás megteremtésén munkálkodó Kolozs vármegyei táblabírót bízták meg. Szentjóbi Szabó László Mátyás Király című darabjának bemutatásával 1821. március 21-én nyílt meg az első, építésének kezdetétől színháznak szánt kőszínház Kolozsvárott.
1848. március 21.
Megalakul a Pest megyei Közbátorsági Választmány
1848. március 21.
A jobbágyfelszabadítással megszüntetendő úrbéres szolgáltatásokért és a tizedért kárpótlást szavaznak meg
A jobbágyfelszabadítással megszüntetendő úrbéres szolgáltatásokért és a tizedért a törvénytervezet kárpótlást kínált, melyet `a nemzeti közbecsület védpajzsa` alá helyezett. Az úrbéres szolgáltatásokért a földesúrnak, a megszüntetendő tizedért pedig a papságnak járt volna kárpótlás. A tervezet a birtokosok kárpótlásaként a szolgáltatások megbecsült értékének megfelelő államkötvényeket ígért. A kötvények fedezetéül az állami javak szolgáltak volna. Ezt a javaslatot az országgyűlés március 23-án elfogadta. A végleges kármentesítési javaslatot Kossuth szeptember 16-án nyújtotta be, melyben kombinálta az államkötvényekkel, valamint az állami birtokokkal történő kármentesítést. A felsőház átdolgozására tett javaslatot, melyet a képviselőház december 23-30 között megtárgyalt, majd elnapolt az akkori hadi események miatt. Az újabb törvényjavaslat benyújtása késett. A Szemere-kormány 1849 júliusában Szegeden kezdte volna meg az új törvénytervezet tárgyalását, amelyre azonban a katonai vereségek miatt már nem került sor. A kárpótlás módját végül is csak az abszolutizmus idején, 1850 márciusában rendezték, a március 2-án kiadott `Kárpótlás és földtehermentesítési nyílt parancs`-csal.
1849. március 21.
Egész Erdély felszabadul
1879. március 21.
Hatalmas árvíz pusztít Szegeden
1886. március 21.
Megszületett Galamb Sándor író
A gyöngyösi születésű író a Nemzeti Színház dramaturgjaként régi magyar színműveket korszerűsített, s - Németh Antal igazgatása alatt - színpadra is állította őket. Önálló darabjait sikerrel játszotta a Nemzeti Színház. Színikritikákat, drámatörténeti és irodalomtörténeti műveket is írt. Főbb művei: Hevesi Sándor, A magyar dráma története 1867-98, Csiky Gergely színművei. 1945-ben az MTA levelező tagjává választották. 1972. november 8-án halt meg Budapesten.
1887. március 21.
Megszületett Kassák Lajos költő
Érsekújváron látta meg a napvilágot. Fiatalon bejárta Nyugat-Európa országait, megismerkedett az avantgárd művészettel és irodalommal. Hazatérve a magyar avantgárd mozgalom vezére lett, s 1915-ben megalapította A Tett, majd 1916-ban a Ma című folyóiratot. Az 1920-as évek elejétől képzőművészeti tevékenységet is folytatott, nonfiguratív jellegű, konstruktív `képarchitektúrákat` alkotott. Költészetén az expresszionista, futurista és dadaista sajátosságok mutathatók ki, prózai alkotásaiban `hagyományosabb` úton járt. Legjelentősebb munkája nyolc részből álló önéletrajza, az Egy ember élete. 1929-ben jelent meg az Angyalföld című regénye, amelyből Angyalok földje címmel 1962-ben játékfilm készült. 1965-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Budapesten hunyt el 1967. július 22-én.
1897. március 21.
Megalakul a Magyar Atlétikai Szövetség
Létrejöttekor fennhatósága alá került az atlétika, a birkózás, az ökölvívás, a súlyemelés, az úszás és a vívás. Utóbbi sportágak később önálló szövetségeket hoztak létre. A szövetség legfontosabb feladatai voltak: versenyszabályok alkotása, bajnokságok rendezése, versenyrendszerek és éves versenynaptárak kidolgozása, valamint a sportág fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben a kezdeményezés.
1915. március 21.
Meghal Frederick Winslow Taylor feltaláló és mérnök
Philadelphiában, 61 éves korában meghal Frederick Winslow Taylor feltaláló és mérnök, a tudományos üzemvezetés megalapítója Magán középiskolában folytatott tanulmányai után Taylor gépésznek tanult és három évig egy acélgyárban dolgozott. 1881-ben bevezette a teljesítmény fokozásának módszerét. Megszüntette a fölösleges mozdulatokat a futószalagmunkánál, ezáltal munkaidőt takarított meg és gyorsította a munkamenetet. Taylor éjszaki tanulással mérnökké képezte ki magát. 1890-ben vezető menedzser lett a Manufacturing Investment Companynél. Később acélgyárak számára dolgozott, amelyek az ő rendszerét használták, annak érdekében, hogy termelésüket ésszerűsítsék.
1918. március 21.
Német támadás indul a nyugati fronton
1919. március 21.
Bevezetik a proletárdiktatúrát
1919. március első felében 13 vármegyében és törvényhatósági városban a munkástanácsok lemondatták a polgári pártokhoz tartozó kormánybiztos-főispánokat, és helyükbe szociáldemokratákat ültettek. Somogyban és Tolnában a munkástanács direktóriuma (intézőbizottsága) vette át a vezetést. Ugyanebben az időben, Somogyban és Pest megyében megkezdődött a nagybirtokok elfoglalása, az uradalmi cselédség pedig termelőszövetkezeteket alakított. A Szociáldemokrata Párton belül március elején már sokan keresték a kommunistákkal való kibékülés útját. Válaszul Kun Béla március 11-én kifejtette, hogy az együttműködésnek, még inkább az egyesülésnek alapvető feltétele a tanácsköztársaság és a proletárdiktatúra elfogadása. A következő napokban tárgyalások kezdődtek a KMP, az MSZDP, a Budapesti Munkástanács és az üzemi bizalmiak képviselői között. Első lépésként megállapodtak abban, hogy a fővárosi munkásság március 23-án fegyveres tüntetést rendez a kommunisták kiszabadítására. A csepeli munkásság március 18-i nagygyűlése jóváhagyta a demonstráció gondolatát, követelte a választási előkészületek félbehagyását és a proletárdiktatúra kikiáltását. A nyomdászok sztrájkba léptek, és március 21-én már meg sem jelentek az újságok. Ebben a zaklatott légkörben adta át március 20-án délelőtt Vix alezredes, az antant budapesti katonai missziójának vezetője, a párizsi békekonferencia február 26-i határozatát tartalmazó jegyzéket Károlyinak. Az okmány értelmében a magyar kormánynak a Szatmárnémeti-Nagyvárad-Arad vonaltól ekkor még keletre álló csapatait vissza kell vonnia mintegy 100 kilométer mélységben, szinte a Tisza vonaláig. A kiürített terület keleti részét a román hadsereg szállja meg, itt nyomban bevezetik a román közigazgatást. A zóna nyugati részén 40-50 kilométer széles, semleges sáv létesül, amelybe Debrecen, Szeged és Gyula is beletartozik. Károlyi a délután 5 óra körül kezdődött minisztertanácsi ülésen javasolta a jegyzék elutasítását, tiszta szociáldemokrata kormány megalakítását, mely mellett megtarthatta a köztársasági elnöki tisztségét. A Berinkey-kormány elhatározta lemondását, és utolsó ülésének időpontját a következő nap délutánjára tűzte ki. Március 21-én reggel Csepelen a fontosabb üzemek bizalmijai, a Katonatanács és a két munkáspárt képviselői elhatározták a főváros stratégiai pontjainak elfoglalását, ami meg is történt a nap folyamán. Délelőtt 10 órakor az MSZDP vezetősége, Böhm Vilmos javaslatára, döntött a KMP-vel való egyesülésről, a hatalom átvételéről és a Vix-jegyzék visszautasításáról. Az MSZDP és a KMP képviselői a kora délutáni órákban, a Gyűjtőfogházban aláírták az egységokmányt. Ennek értelmében az - ideiglenesen - Magyarországi Szocialista Párt nevet viselő egyesült párt megvalósítja a proletárdiktatúrát, létrehozza a hadseregét, és szövetségre lép Szovjet-Oroszországgal. Este 7 órakor összeült a Budapesti Munkástanács, amely egyhangúlag jóváhagyta az egyesülést, és proklamálta a proletárdiktatúrát. Károlyit csak ezután értesítették telefonon arról, hogy a polgári demokratikus köztársaság megszűnt létezni. Tudatták vele azt is, hogy az ő aláírásával, de előzetes hozzájárulása nélkül kiáltványt tettek közzé, amelyben bejelenti, hogy lemond, és "átadja a hatalmat a proletariátusnak". Késő este összeült a két párt vezetősége, és kijelölte a népbiztosokat, a Forradalmi Kormányzótanácsnak elnevezett kormány tagjait. Elnöke Garbai Sándor lett, tényleges vezetője azonban Kun Béla volt, aki a legfontosabbnak ítélt tisztséget, a külügyi népbiztosságot kapta.
1927. március 21.
Megszületett Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter
Németország keleti felében, Riedeburg-ban született. 1949-től a Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) volt ügyvéd, s a Német Liberális Demokrata Párt (LDPD) tagja. 1952-ben áttelepült az NSZK-ba, s még ugyanabban az évben belépett a Szabad Demokrata Pártba (FDP). 1954-től Brémában ügyvédeskedett. Politikai pályafutása gyorsan ívelt felfelé. 1962-ben már ő lett az FDP országos, 1965-69 között pedig a párt parlamenti csoportjának titkára. 1968-tól hat évig az FDP elnökhelyettese, majd 1974-től 1985-ig országos elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke. 1969-től belügyminiszterként, 1974-92 között külügyminiszterként és egyben szövetségi alkancellárként vett részt a német kormány munkájában. Ô volt az 1990. október 3-án újraegyesült Németország első külügyminisztere és alkancellárja. A német diplomácia Bismarck óta legismertebb irányítója 1992-ben vonult vissza az aktív politizálástól. Számos kitüntetése között ott van a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktori címe is, amit 1988-ban nyert el. 2005 májusában Bajorországban IV. Károly Európa-éremmel tüntették ki az 1989-es határnyitásban játszott szerepéért.
1956. március 21.
Meghal Wodetzky József csillagász
Versecen született 1872. március 15-én. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Párizsban végezte. A debreceni, majd a budapesti egyetem fizika, illetve csillagászati tanára, a Csillagászati Intézet igazgatója volt. Kutatásainak fő területe az elméleti csillagászat volt: az égi mechanikával, a relativitás elméletének kritikájával és kozmogóniával foglalkozott. A csillagászatot népszerűsítő Stella egyesület egyik alapítója, az azonos nevű folyóirat és almanach szerkesztője volt. Ő kezdeményezte, majd hozta létre a debreceni egyetemi csillagvizsgálót. A magyar fővárosban hunyt el.
1957. március 21.
Kádár Moszkvába látogat
A Kádár János vezette moszkvai delegáció a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első hivatalos külföldi tárgyalásán vett részt, amely március 28-án ér véget.
1957. március 21.
Megalakul a KISZ
Az 1956. évi forradalomban jelentős szerepet játszott az ifjúság kezdeményezése és aktív részvétele. A forradalom és a szabadságharc leverése után a kormány egyik fő feladatának az ifjúság konszolidálását, illetve megnyerését tekintette. 1957. január 6-án kormánynyilatkozat jelent meg, mely az ifjúságról szólva hangsúlyozta a demokrácia, a szocializmus, a haza- és igazságszeretet, valamint a munka szerepét a nevelés folyamatában. Január 7-én kezdődött a tanítás a fővárosi iskolákban, az egyetemeken és főiskolákon pedig január 14-én, közel három hónapos szünet után. A Művelődésügyi Minisztérium január 8-án felhívást adott ki, amely szerint az egyetemi ifjúság jogos követeléseinek egy részét már megvalósították: Kossuth-címer, tanítási és hivatali szünnap március 15-én, fakultatív idegennyelv-oktatás, külön ifjúsági szervezet az egyetemisták számára. Március 21-én alakult meg a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ). A KISZ szervezeti felépítésében és munkájában igyekezett másolni az MSZMP módszereit, így ifjúsági jellege elszürkült, bürokratikus szervezetté vált.
1959. március 21.
Kivégzik Mansfeld Pétert
Tizennyolcadik születésnapja után 11 nappal kivégzik Mansfeld Pétert.
1963. március 21.
Kádár János széles körű amnesztiát jelent be
A közkegyelem kiterjesztése a magyar kormányzat teljes értékű nemzetközi elismerésének, így az ENSZ-ben működő magyar delegáció mandátuma hitelesítésének feltétele volt. Titkos amerikai-magyar tárgyalások eredményeként 1962. december 18-án az amerikai ENSZ-küldöttség indítványozta a `magyar kérdés` levételét a közgyűlés napirendjéről. Az alku másik fele értelmében a magyar országgyűlés 1963. március 21-i ülésén Kádár János széles körű amnesztiát jelentett be. Szabadlábra került csaknem valamennyi 1956-os elítélt, elengedték a büntetését a Rákosi-rendszer idején elkövetett törvénysértésekért bebörtönözötteknek, valamint az 1957 után `államellenes tevékenység` címén raboskodóknak. Nem részesültek az amnesztiában a gyilkosságért, illetve hűtlenségért elítéltek továbbá a visszaesők.
1966. március 21.
Az ENSZ először hirdet Antirasszista Világnapot
1966-ban jelölte ki az ENSZ március 21-edikét az Antirasszizmus Világnapjának, ezzel állítva emléket egy 1960-ban Dél-Afrikában történt, vérfürdőbe torkollott apartheid-ellenes demonstráció 69 áldozatának.
Ezen a napon a mindannyiunkat megillető kulturális és anyagi javaktól megfosztott embercsoportokra irányul a figyelem. Az antirasszista Világnap azért is különösen fontos a Múlt-kor szerkesztőinek mert eltérő kultúrák megértő egymás mellett éléséről szól, egymás jobb megismerését és elfogadását igyekszik elősegíteni, továbbá emléket állít azoknak, akik a rasszizmus elleni harcnak szentelték életüket.
1969. március 21.
A Tanácsköztársaság 50. évfordulóján országos ünnepségsorozatokat rendeznek
Ekkor állították fel Kiss István szobrát a budapesti Dózsa György úton. Az emlékmű a Tanácsköztársaság híres, `Fegyverbe!` című plakátjának motívumát jeleníti meg monumentális méretekben. Az országban több helyen hasonló emlékműveket avattak. Ezzel az évfordulóval integrálódott az MSZMP történeti-politikai propagandájában a Tanácsköztársaság emléke.
1978. március 21.
Willy Brandt Magyarországra érkezik
Willy Brandt, a nyugatnémet, sőt az európai politikai élet egyik legtekintélyesebb személyisége, politikai pályájának egyik csúcsán állt ekkor. A Szociáldemokrata Párt és Szocialista Internacionálé elnöke (1969-1974 között kancellár volt). Az `új keleti politika` kidolgozója: ő nyitott az `ősi ellenség`, Lengyelország és a szovjet zóna országai irányába. Jó - mondhatni: meleg - személyes kapcsolatban állt Kádár Jánossal. Élményeik - a fasizmus elleni illegális szocialista mozgalom élményei - is hasonlóak voltak. Első látogatása idején állam- és kormányfőknek járó protokollal (parlamenti látogatás, gyárlátogatás, sajtóértekezlet, díszvacsora stb.) fogadták. Nagy szerepe volt abban, hogy Kádár személyét és politikáját a nyugat-európai szocialista pártok körében (de konzervatív oldalon is) pozitívan értékelték. Sokat tett a magyar gazdaság számára ekkor már ismét meghatározó jelentőségű magyar-német kereskedelem fejlesztése érdekében.
1986. március 21.
Az országgyűlés elfogadja a sajtótörvényt
A törvény értelmében sajtóterméket jogi személy csak a példányszámra és a terjedelemre vonatkozó állami engedéllyel adhat ki. A sajtófelelősségi szabályok a szerzőt, a kiadót, s a terjesztőt egyetemlegesen teszik felelőssé törvénysértés esetén. A helyreigazítási jog alapján pedig a valótlan sajtóállítások helyreigazítását kérhetik a sérelmet szenvedettek.
1991. március 21.
Meghal Clarence Leo Fender, az elektromos gitár feltalálója
A kaliforniai Anaheim-ben született 1909. augusztus 10-én. Az első elektromos dobgitárok az 1930-as években jelentek meg, Fender cége 1946-tól kezdett készíteni elektromos erősítőhöz köthető lapgitárokat. Ezeket akkor úgy jellemezték, mint az elektronika, a technika és a formatervezés tökéletes egységét. Gitárjainak első darabjait még 75 dollárért adták el, az 1990-es években a Fender-gitárokért 20 ezer dollárt is elkértek. A világhírű Fender-gitárok megalkotójának elektromos hangszereit olyan rockzenei nagyságok használták szívesen, mint Keith Richards, Eric Clapton vagy Jimi Hendrix.
