Hónap: február • Nap: 07
1292. február 7.
II. Károly nápolyi király fia támogatására szólít fel
II. Károly nápolyi király felszólítja a magyar főpapságot és főurakat, hogy fiát, Martell Károly herceget ismerjék el királyuknak. IV. (Kun) László halála után az Anjouk is igényt támasztottak a magyar trónra. A meggyilkolt uralkodó testvére, Mária, ugyanis II. (Sánta) Károllyal kötött házasságot. A frigyből született Martell Károly személyében meg is találták a megfelelő személyt. A magyar politikai vezetőréteg azonban III. Andrást támogatták. Ő II. András unokája volt. A nápolyiak azonban törvénytelennek tartották, mivel állításuk szerint nagyapja nem a magyar király volt. Martell Károly főként a délvidéki főurak között örvendett népszerűségnek, akik főként kereskedelmi szerződéseik miatt ápolták kapcsolataikat Dél-Itáliával.
1373. február 7.
I. (Nagy) Lajos király kihirdeti Velencével a hadiállapotot
1372-ben kiújultak a háborúskodások Velence és Padova között. A magyar király régi szövetségesét, Padova urát, Carrarai Ferencet támogatta. Ez zsoldosok és pénz küldésében öltött testet. A magyar csapatok legfőbb célul Treviso elfoglalását tűzték ki, az ostrom azonban kudarcba fulladt. Lajos veszteségei is számottevőek voltak.
1386. február 7.
Merényletet követnek el II. (Kis) Károly ellen
Az Anjou-ház durazzói ágából származó Károly herceg, aki termete miatt kapta a Kis Károly nevet, 1354-ben született. Apja Johanna nápolyi királynő börtönében halt meg. Az árván maradt fiút 1364-ben Nagy Lajos udvarába hozatta, és gondoskodott a neveléséről. 1371-76 között hercegi címmel Dalmácia és Horvátország kormányzását bízta rá. 1370-ben feleségül vette unokatestvérét, a Lajos által kivégeztetett Durazzói Károly herceg leányát, Margitot. 1380-ban Nagy Lajos nápolyi örökösödési jogát ünnepélyesen Kis Károlyra ruházta, a trón elfoglalásához fegyveres segítséget is rendelkezésére bocsátott. 1381-ben, Rómában a pápa III. Károly néven nápolyi királlyá koronázta, még ebben az évben elfoglalta Nápolyt, s a következő év májusában börtönében megfojtatta Johanna királynőt. Még a Nápolyi Királyság trónján sem építette ki teljesen hatalmát, amikor 1385 augusztusában a királynők uralmával elégedetlen délvidéki bárók nevében Horváti Pál zágrábi püspök felajánlotta neki a magyar trónt. Hívásukat elfogadva szeptemberben partra szállt Dalmáciában. December 31-én, az ország nemességének a nyomására - a trónról lemondott Mária és anyja jelenlétében - magyar királlyá koronázták. A merénylet a következőképpen zajlott le: 1386. február 7-én Erzsébet királyné egy Zsigmondtól érkezett levél megbeszélése céljából magához hívatta. Ugyanekkor Garai Miklós - erős fegyveres kísérettel - megjelent a budai várban, hogy elbúcsúzzon a királynőktől, mielőtt hazautazik lánya menyegzőjére. Kíséretében volt a kiválasztott merénylő, Forgách Balázs is, aki tőrét (bicellusát) köpenye alá rejtette. A király megérkezte után megkezdődtek a tárgyalások, Károly testőrsége eltávozott. Ekkor rántotta elő Forgách a fegyverét, hogy a levél olvasásába merült Károlyt megölje. Forgách `rettenetes sebet ejt rajta a fején és a szemöldökén, a két szeme közt`. A súlyos seb ellenére Károly felállt, és visszatántorgott saját lakosztályába - Erzsébet elájult a látványtól. Eközben Garai túlerőben lévő fegyveresei kiszorították az olaszokat a várból, a falakra újra magyar őrség került. A sebesült királyt fogolyként Visegrádra vitték, `itt sebébe, mint némelyek mondják mérgezett orvosságot tettek, és gégéjét eltörve belefojtják a lelket: szomorúan végezte életét.`
1531. február 7.
A Német birodalom protestáns fejedelmei megalakítják a schmalkaldeni szövetséget
Válaszul erre a katolikus rendek megalakítják 1538-ban a Katolikus Ligát
1801. február 7.
Meghal Chodowiecki, lengyel származású német festő és rézkarcoló
Daniel Nikolaus Chodowiecki Gdansk-ban született. Berlinben végezte tanulmányait, először festészettel foglalkozott, később tanulta meg a rézkarcolást, és hamarosan a legkedveltebb illusztrátor lett. 1797-től a berlini akadémia igazgatója volt. Kisalakú rézkarcain tárgyilagosan, de jó megfigyeléssel jellemezte kora erkölcsét és alakjait. Illusztrációkat készített többek közt Lessing: Barnheimi Minna, Schiller: Ármány és szerelem, Cervantes: Don Quijote című művéhez. Berlinben hunyt el. Levelezése és útinaplója 1920-ban nyomtatásban is megjelent.
1846. február 7.
Megszületett Makovszkij orosz festő
Vlagyimir Jegorovics Makovszkij Moszkvában tanult, 1878-ban az akadémia tagja, 1894-ben a pétervári akadémia tanára lett. A Vándorkiállítási Társaság egyik legtevékenyebb tagja volt. Korai anekdotikus képeit érettebb korszakában festőileg összefogottabb, a plein air festés eredményeit is felhasználó művek követték. Kritikai hangulatú képeinek fő témája a városi élet; éles szemmel figyelt fel a társadalmi problémákra. Sokalakos festményeit nagy rendezői képességgel komponálta, fő figyelme a pszichológiai kifejezésre irányult. Műveit a moszkvai Tretyakov Képtár, valamint a szentpétervári Orosz Múzeum őrzi.
1906. február 7.
Megszületett Antonov repülőgéptervező
Oleg Konsztantyinovics Antonov Moszkvában látta meg a napvilágot. Számos motoros és vitorlázó géptípust alkotott. 1946-tól önálló tervezőirodát vezetett, itt tervezett vitorlázó gépei `A`, szállítógépei `An` típusjellel készültek. Az AN-2 típusú gépe minden bizonnyal az egyik leghosszabb élettartamú repülőgépek egyike, hiszen 22 ezer darabot állítottak belőle elő, s e típus az 1940-es évek közepétől üzemel a Szovjetunióban és sok más országban is. Irodájában, amely Novoszibirszkben jött létre, s 1952-ben települt át Kijevbe, sorra születtek az An-10, An-12, An-22, An-72 és An-124 jelű gépek. Ez utóbbi, a Ruszlán 150 tonna hasznos terhet képes szállítani. Az 1960-as évek elején kezdődött a személyszállító gépek fejlesztése, ukrán, orosz és román légtérben még ma is közlekednek az AN-24-es és AN-28-as repülők. 1993-ban készült el az Antonov-gyárban a világ akkor legnagyobb, hat sugárhajtóműves repülőgépe, az An-225 (Mrija, azaz Álom), amely 250 tonna teher szállítására képes. A gépet csak két példányban gyártották, 2001-re tervezték átalakítását személyszállításra.
1970. február 7.
Tanácskoznak az agitációról és a propagandáról
A szovjet típusú szocialista országok kommunista pártjai az emberek gondolkodásának átalakításában, a hibák, a gondok magyarázásában, elfedésében, látványos mozgalmak megindításában kiemelt szerepet szántak az agitációnak és a propagandának. Az MSZMP munkájában is nagy jelentőséget tulajdonítottak ennek. Időről időre látványos értekezleteken tárgyalták az agitáció és a propagandamunka helyzetét, és feladatait. Ilyen jellegű tanácskozásra került sor Budapesten 1970. február 5-7 között, ahol elsősorban a gazdasággal kapcsolatos agitáció és propaganda szerepelt a napirenden. Ezt a gazdasági reform megtorpanása indokolta. Az agitációs "forgatókönyveknek" megfelelően először az eredményekről esett szó: a népgazdaság eredményesen teljesíti a IX. pártkongresszus (1966) kitűzött feladatait, sikeres a harmadik ötéves terv teljesítése (1965-70), növekedett a nemzeti jövedelem és a lakosság jövedelme is, egyre érezhetőbben bontakozik ki a gazdasági reform kedvező hatása. Ezt követően következett a "de" fordulata: nyíltan kell beszélnünk a kedvezőtlen jelenségekről is. A reform megvalósulásához idő kell. A zökkenőmentes átmenet érdekében "kezdetben tudatosan lassítottuk a reform kibontakozását". Gondot jelent, hogy az ipari termelés lelassult, az egy munkásra eső termelési arány "egy helyben topog". Az agitáció szerepe: fontos a termelés növekedése, az életszínvonal emelésének alapja a jó munka. Be kell mutatni, hogy az árak növekedtek ugyan, de az emberek 70%-ban olyan árukat vásároltak, amelyeknek nem nőtt az ára. A nemzeti jövedelem és a reálbér is emelkedett, de ez csak a mezőgazdasági termelésnek köszönhető. Így viszont csökkenhet az ipar meghatározó ereje, a munkásosztály szerepe. Az agitációs és propagandaértekezlet - amelyen Kádár János is megjelent - végezetül felhívott arra, hogy az országos összefüggéseket le kell fordítani a helyi politika nyelvére. Az agitáció és propaganda alapja az, hogy "erőnk eszméink igazságában van". Az "eszmék", az ideológia - mint ahogy ezt az agitációs konferencia is jelezte - a realitások eltakarását (ez esetben a reform megakadásának elfedését) is célozta.
1971. február 7.
Svájcban szavazati jogot kapnak a nők
1971. február 7-én a szavazásra jogosult férfiak kétharmados többséggel úgy határoztak, hogy elfogadják a szövetségi alkotmánynak a kormány által is javasolt módosítását és a nyugat-európai polgári demokráciák közül utolsóként megadták a nőknek a szavazás jogát. Az eredmény automatikusan megváltoztatta az alkotmányt. A nők 1971. október 30-án szavazhattak először. 1985. szeptember 22-én népszavazás volt a házassággal kapcsolatos új törvényről. A szavazók 54,7 százaléka az új törvény mellett foglalt állást. Ennek értelmében a svájci feleségek a férjekkel egyenlő elbírálást nyertek.
1975. február 7.
Granada elnyeri teljes függetlenségét
A függetlenség napja. A karib-tengeri Grenadát Kolumbusz fedezte fel 1498-ban és Concepciónnak nevezte el. 1627-ben angol kézre került, majd francia befolyás érvényesült. A franciák kiirtották a karib őslakosságot, 1665-től a Francia Nyugat-Indiai Társaság birtoka, 1674-től Franciaország koronagyarmata lett. Az ültetvényeken meginduló kávé-, kakaó- és gyapottermesztéshez néger rabszolgákat hurcoltak be. A XVIII. században angol-francia hatalmi vetélkedés kezdődött, az angolok 1762-ben szerezték meg a szigetet. 1783-ban Grenada belső önkormányzatot kapott. A rabszolgaságot 1834-38 között eltörölték, és indiai munkásokat hoztak be. 1967-től Nagy-Britannia társult állama lett, 1974. február 7-én elnyerte a teljes függetlenségét.
1984. február 7.
Egy amerikai űrhajós űrsétát tesz biztonsági kötél nélkül
Bruce McCandless amerikai űrhajós az első, aki mindennemű biztonsági eszköz nélkül a világűrben lebeg. A Challenger szállító űrhajóval útja során egy sugármeghajtású repülőkészülék, a "jet-pack" segítségével elhagyja az űrhajót és 100 méteres körzetben szabadon mozog körülötte. A NASA, az amerikai űrhajózási hivatal által kifejlesztett jet-pack 24 kormányfúvócsővel van ellátva, s ezek kiáramló nitrogénjének tolóereje mozgatja az űrhajóst. Az űrhajós hátára szerelt, 136 kg súlyú repülőeszköz 2 km/óra maximális sebességet biztosít. Ezt azért fejlesztették ki, hogy segítségével az űrhajón javításokat lehessen végezni. Az első amerikai, aki űrsétát tett, 1965-ben a Gemini-4 utasa, Edward H. White volt. Akkor egy 15 m hosszú kötél biztosította. A televíziós technika fejlődése, a fényképezés és az űrhajózás haladása hihetetlen események látványával kényezteti el a modern embert.
1986. február 7.
Hónapokig tartó zavargások után megdöntik Jean-Claude Duvalier haiti elnököt
Ezzel az ország megszabadul a csaknem harmincéves diktatúrától, amelyet Duvalier apja, François alapított. Négy tisztből és két civilből álló nemzeti kormányzótanács veszi át a hatalmat. Március 21-én ennek elnöke, Henri Namphy altábornagy nevezi ki magát új köztársasági elnöknek. A kormány elleni felzúdulás a szegénynegyedekből indult ki és a katolikus egyház, a hadseregnek bizonyos részei, sőt olykor a Duvalier-hez közel álló körök is támogatták. Az Egyesült Államok, amely a szomszédos Kuba miatt stabilitásra törekedett a térségben, ugyancsak megvonta támogatását Duvaliertől. Az elnöknek, aki 1971- óta a Tonton Macoutes terrorszervezet segítségével kormányzott, azt vetették a szemére, hogy brutális kormányzási módszereket alkalmazott és csak személyes gazdagodásával törődött.
1992. február 7.
Maastrichtben aláírják az Európai Unióról szóló egyezményt
A hollandiai Masstrichtben írták alá az Európai Unióról szóló egyezményt, amelyet az Európai Közösség tagországainak egyenként el kell fogadniuk. Ez nem megy könnyen, mert bármilyen szép gondolat is az európai egység, a jómódú kis nemzetek, Svájc vagy Dánia lakói nem szívesen mondanak le kiépített szociális rendszerük előnyeiről az egységesítés kedvéért. Így nyáron a dánok népszavazásban mondanak nemet az Unióra, és csak engedmények fejében egyeznek bele mégis. A tervezet a gazdaságpolitika összehangolását, hosszú távon az egységes pénznem megteremtését, a pénzügyi politikák egymáshoz való közelítésével tűzte ki céljául. A határok fokozatosan megszűnnének, a tőke az eddiginél is szabadabban áramlana egyik országból a másikba. Lenne egy független Központi Európai Bank, amelyhez a különböző központi nemzeti pénzintézetek társulnának, s a tényleges pénz is az eddig elszámolási egységként használt ECU lenne. Az Unió polgárai ott szavazhatnának az Unión belül, ahol épp laknak, állampolgárságuktól függetlenül, sőt, meg is választhatják őket. Összehangolnák a védelmi politikát; az utóbbi a Nyugat-európai Unió (WEU) feladata lenne. Közös lenne a döntés arról is, mely államok polgárainak kell a határon vízumot felmutatni, ha az Európai Unió, azaz az Európai Egyesült Államok területére kívánnak lépni. A különböző országok eltérően fogadták a javaslatokat; elsőként Luxemburg írta alá a szerződést. Franciaország a dániai tapasztalat, az elutasítás nyomán népszavazást rendezett, amely némiképp Mitterrand személyes megmérettetése is volt; a franciák csekély többséggel igent mondtak az Unióra.
2001. február 7.
Meghal Charles Lindbergh özvegye
Anne Morrow 1906. június 22-én született. 1927-ben találkozott Lindbergh-gel, röviddel azután, hogy a pilóta a világon első ízben egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt. Charles mindjárt az első randevún repülni vitte. Két évvel később összeházasodtak és ő lett 1930-ban az első amerikai nő, aki pilóta-jogosítványt kapott. 1930. április 20-án a házaspár transzkontinentális gyorsasági rekordot állított fel, amikor 14 óra és 45 perc alatt tették meg repülőjükkel a Los Angeles-New York távolságot. Anne akkor már héthónapos terhes volt. Lindberghék 1935-ig számtalan bemutatót tartottak, hogy propagálják a repülést, mint biztonságos és kényelmes utazási eszközt. 1934-ben Anne Morrow Lindbergh - ugyancsak első nőként - kapta meg az amerikai Nemzeti Földrajzi Társaság aranyérmét. Charles és Anne Lindberghnek összesen hat gyermeke született. 1932-ben az egész világot bejárta első gyermekük elrablásának és meggyilkolásának szomorú szenzációja. Íróként tizenhárom könyvet, naplókat, esszéket, regényeket és verseket jelentetett meg.
