A Nemzeti Múzeum legikonikusabb tárgyáról, legféltettebb kincséről jelent meg új kötet a Múzeum gondozásában! Tóth Endre könyve azért is különleges, mert a palást valamennyi itt közölt reprodukciója a Nemzeti Múzeumban 2022-ben végzett teljes felületű, nagy felbontású digitalizáláson alapul.
Otto Wächter neve keveseknek csenghet ismerősen. A krakkói, majd galíciai körzetek náci kormányzójaként százezrek haláláért volt felelős a második világháború éveiben, azonban elkerülte a büntetést: Rómában, a Dél-Amerikába való szökésre készülve rejtélyes körülmények közt meghalt 1949-ben.
A Kínai Népköztársaság mára a világ legnagyobb gazdaságaként immár a diplomáciai és katonai színtéren is követeli az őt megillető helyet. 2013 óta ezt egy külföldön korábban ismeretlen vezető, Hszi Csin-ping vezetése alatt teszi. Hogyan került Hszi a népi Kína élére, és milyen elvek vezérlik őt?
Nem mindennapi családba születtek, amelynek olykor édes, olykor keserű terhét egy életen át kellett viselniük. Három különböző személyiség, három gyökeresen eltérő életút, egy közös apa: Diana, Mary és Sarah, azaz a Churchill lányok színfalak mögötti világa elevenedik meg Rachel Trethewey legújabb kötetében.
Alois Schicklgruber 1837-ben született tisztázatlan körülmények között, egyszerű földművesek gyermekeként. A történet itt véget is érne, ha 1876-ban nem változtatta volna nevét Alois Hitlerre. A diktátor apjáról több mítoszt – az erőszakos és patriarcha családfő – ismerünk, mint tényt.
Kik voltak valójában a marslakók? Magyar származású tudósok, akik Budapest aranykorában születtek, elkötelezett pedagógusok támogatásával csillapították tudásszomjukat, ám a politikai viszonyok miatt szülőföldjük elhagyására kényszerültek.
Deák Ferenc kotlósként, a „langaléta” Apponyi Albert a székén nyomorogva, Tisza István kivont karddal és királyi díszben, Tildy Zoltán lovasfogat élén, Rákosi Mátyás versenyautóban – a politikai élet futottak még kategóriában induló szereplői ennél is rosszabbra számíthattak a karikaturistáktól.
II. András király a magyar történelem egyik ellentmondásos megítélésű alakja. Hasonló módon övezik félreértések és tévedések legismertebb oklevelét, az 1222-ben kiadott Aranybullát is. Zsoldos Attila most megjelenő könyve ezen az áldatlan állapoton igyekszik változtatni.
Még a múlt év nyarán jelent meg a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára sorozat keretében a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár levéltárosának, Kemény Krisztiánnak a munkája az 1849. március 5-i, második szolnoki ütközetről. Ez utóbbi az 1848–1849. évi szabadságharc összecsapásai közül talán a szélesebb közvélemény számára is az ismertebbek közé tartozik.
Öngyilkosság vagy gyilkosság? A közvéleményt Teleki László halálának gyanús körülményei tartották lázban. A lemerevedett korkép Bartal Tamás legújabb regényében újra mozgásba lendül, a szerző egy akcióban és rejtélyekben gazdag krimiben tárja az olvasók elé az elfeledett Teleki-aktát.
Tamás Ágnes új kötete a parlamenti munkához, a parlamentarizmushoz kapcsolódó, a szélesebb közönség számára is elérhető sajtótermékekben megjelent magyar politikai karikatúrákból mutat be több mint háromszázötvenet az 1867 és 1989 közötti évekből.
A rejtélyes Teleki-öngyilkosság, Mailáth György országbíró kegyetlen lemészárlása, sőt, még egy apácazárda elfeledett története is megelevenedik a XIX. század bűnügyi eseteit felgöngyölítő Lámpavas-sorozat köteteiben.
„A magyar nemzeti Múzeumnak honfias tisztelettel” – ezekkel a szavakkal adományozta a haza javára gyűjteményét Rosti Pál. Az amerikai kontinens megörökítője egyszerre volt utazó, néprajzi megfigyelő, gyűjtő és fotográfus, ám eddig kevés figyelmet fordítottak munkásságára.
A Szent Ignác-emlékév alkalmából kiadott és tudományos igénnyel szerkesztett kötet nem pusztán a rend magyarországi működésének összefoglalója, hiszen bárhol is üti fel a könyvet az olvasó, a történetek izgalmas barangolásra és elmélyülésre csábítanak.
