174 éve,1850. június 22-én született Goldziher Ignác, a legnagyobb magyar orientalisták egyike, az iszlám jeles kutatója. Fő kutatási területe a sémi filológia és irodalomtörténet, valamint a mohamedán vallás története volt, munkássága az iszlám kultúrtörténet csaknem minden területére kiterjedt.
188 éve, 1836. június 13-án született Budenz József német származású magyar nyelvtudós, az összehasonlító finnugor nyelvtudomány atyja. A 19. század hazai tudományos életét meghatározó „ugor-török háborúnak” Vámbéry Árminnal való barátsága is áldozatul esett.
Egy francia frontról hazatért, gyógyulófélben lévő fiatal angol hadnagy 1917 januárjában vastag kék ceruzával felcímzett egy olcsó jegyzetfüzetet: The Book of Lost Tales (Az Elveszett Mesék Könyve).
231 éve, 1790. december 23-án született Jean-François Champollion francia orientalista, aki megfejtette az ókori egyiptomi hieroglif írást. Felfedezését 1822. szeptember 27-én közölte a Francia Akadémiával, a világ innen értesülhetett a szenzációról.
185 éve, 1836. június 13-án született Budenz József német származású magyar nyelvtudós, az összehasonlító finnugor nyelvtudomány atyja. A 19. század hazai tudományos életét meghatározó „ugor-török háborúnak” Vámbéry Árminnal való barátsága is áldozatul esett.
170 éve,1850. június 22-én született Goldziher Ignác, a legnagyobb magyar orientalisták egyike, az iszlám jeles kutatója. Fő kutatási területe a sémi filológia és irodalomtörténet, valamint a mohamedán vallás története volt, munkássága az iszlám kultúrtörténet csaknem minden területére kiterjedt.
40 éve, 1979. november 7-én halt meg Germanus Gyula orientalista, arab nyelvészeti és kultúrtörténeti író, utazó. A szó szoros értelmében haláláig dolgozott. Egy nappal kilencvenötödik születésnapja után hunyt el.
2000 eurós (650 ezer forintos) jutalmat ajánlott fel egy Franciaország nyugati részén fekvő falu annak, aki segít megfejteni egy 230 éves, kőbe vésett feliratot.
Az amerikai angol nyelv talán egyetlen szava sem terjedt el úgy a világban, mint az „oké” (változatos írásmódokkal). A sokszor határozószóként és melléknévként egyaránt használt kifejezés eredetét olyan mértékű homály fedi a köztudatban, amennyire használata elterjedt a világon.
Egy eddig ismeretlen nyelvet fedeztek fel a Maláj-félszigeten a svédországi Lundi Egyetem nyelvészei, akik a dzsedek (jedek) nevet adták neki. Az eddig ismeretlen nyelvet beszélő közösségben a svéd kutatók szerint jóval nagyobb a nemek esélyegyenlősége, mint a nyugati társadalmakban.
181 éve, 1836. június 13-án született Budenz József német származású magyar nyelvtudós, az összehasonlító finnugor nyelvtudomány atyja. A 19. század hazai tudományos életét meghatározó „ugor-török háborúnak” Vámbéry Árminnal való barátsága is áldozatul esett.
Kaliforniában egy új számítógépes eszközt fejlesztettek ki, amelynek segítségével holt nyelveket lehet rekonstruálni. A szoftver képes újraalkotni azokat az ősi nyelveket, amelyekből a modern nyelvek származnak.
Egy holland szakember a 3-4 millió évvel ezelőtt élt Australopithecus hangképző szerveit elemezve rekonstruálni tudta a "majomember" első "gagyogásait".
Mendemondák és a Biblia által inspirált vallomások gyújtották lángra a lakosok haragját a „barbár” ír katolikusok ellen az 1641-es felkelés után – állítják nyelvészek.
A kolumbiai őslakosok nyelvei közül öt szinte teljesen kihalt, további 19 pedig súlyos veszélyben forog - közölték az ősi nyelvek megvédésére létrehozott program vezetői.
A közvélemény-kutatások eredményei alapján a szász dialektus a legkevésbé kedvelt német nyelvjárás. A nyelvészek szerint ugyanakkor egyáltalán nem létezik már a szász dialektus.
Polinézia a feltételezések szerint háromezer évvel ezelőtt népesült be, ám mindmáig tudományos viták tárgyát képezi, honnan is érkeztek az első "telepesek". A kérdést genetikai vizsgálat során igyekeztek megválaszolni a Leedsi Egyetem tudósai.
