Egy korai emberfaj 1,8 millió éves fogát találták meg egy georgiai (grúziai) ásatáson. A régészek úgy vélik: a felfedezés igazolja, hogy a régió az egyik legkorábbi otthona volt Európában az ősi emberi közösségeknek.
Ősi vadkutya maradványaira bukkant egy spanyol-olasz-grúz paleontológuscsoport a grúziai Dmanisi régészeti lelőhelyen. A megtalált csonttöredékek – fogak és egy állkapocsdarab – alapján úgy vélik, hogy a kutya mintegy 30 kilogramm súlyú lehetett, és egy fiatal egyed volt.
A második világháború talán legértelmetlenebb vérontására a hollandiai Texel szigetén került sor 1945 tavaszán. Alig pár héttel a háború vége előtt a német hadvezetés ellentámadást vezényelt az előrenyomuló szövetségesek ellen. A szigeten állomásozó grúz katonák azonban inkább a lázadást választották.
A világ legrégebbi bortermelő vidékén különleges, földbe ásott agyagcserepekben érlelik a bort. A nemrég függetlenedett ország 1921-es elfoglalása után a szovjet hatóságok átállították Grúzia szőlőskertjeit az ipari mértékű bortermelésre, a hagyományokat azonban nem tudták teljesen kiirtani.
Zichy Mihály és Madách Imre művészete előtt tisztelegtek kedden a Tbilisziben megrendezett magyar napokon - tájékoztatta a helyszínről Kránitz Péter Pál, a Magyarország Georgiában című kiállítás kurátora.
Két grúziai ásatási helyen nyolcezer éves agyagedények cserepein találtak kanadai tudósok olyan vegyületeket, amelyeket a borkészítés legrégibb nyomainak tartanak - számolt be róla a BBC.
Sztálin időről időre számtalan nyaralóban, vagyis dácsában pihenhette ki a Szovjetunió vezetése által rá nehezedő fáradalmakat. Ezek egyike volt a pazar környezetben, az abháziai Rica-tónál található dácsa. A diktátor öt alkalommal, összesen 35 napon át élvezte a nyaraló nyújtotta élvezetet.
Kétezer éves mozaikpadlót fedezett fel egy lengyel-grúz régészcsoport a Batumitól 15 kilométerre délre lévő Gonióban, Apsaros ókori római erődjének feltárása közben.
Texel, a Hollandia északi részén található sziget a 2. világháború öt éve során idilli környezetet biztosított a Wehrmacht-katonáknak, a konfliktus utolsó heteiben azonban brutális vérontás helyszínévé vált: egykori bajtársak mészárolták le egymást.
Kétezer éves római fürdőkomplexumot tártak fel Grúziában, egy ókori erődítmény területén. A régészek szerint ez azt tükrözi, hogy a rómaiak vélhetően már Vespasianus császár uralkodása idején kiterjeszthették befolyásukat a térségre.
Életének 87. évében hétfőn Tbilisziben meghalt Eduard Sevardnadze volt grúz államfő, az egykori Szovjetunió utolsó külügyminisztere, aki a Gorbacsov által elindított peresztrojka idején állt a külügyi tárca élén és jelentős szerepet játszott a hidegháború lezárásában.
DNS-elemzéssel sikerült azonosítani a grúz ortodox egyház által szentként tisztelt Ketevant, akit négyszáz évvel ezelőtt azért végeztek ki, mert ragaszkodott vallásához és mert nem akart a perzsa uralkodó háremébe tartozni.
A sztálini diktatúra áldozatainak emlékmúzeumává alakítják át Sztálinnak a grúziai Goriban lévő, jelenleg az ő múzeumaként működő szülőházát; ezt Nikoloz Rurua grúz kulturális miniszter jelentette be hétfőn, amikor látogatást tett az emlékhelyen.
Elfeketedett freskók látványa fogadja Vardzia papjait, a jobb sorsra érdemes középkori kolostorok emlékeit - így a grúz történelem egyik ikonját - összefogással mentenék.
Népirtásnak nevezte az orosz cári hadak által a 19. század végén a cserkeszek sérelmére elkövetett deportálásokat és kivégzéseket a grúz parlament, ami könnyen lehet, hogy lángra lobbantja a két ország között lappangó feszültséget.
20 éve, 1991. április 9-én a tbiliszi parlament egyhangúan elfogadott határozatban kinyilvánította Grúzia függetlenségét. Ezzel az aktussal a három balti szovjetköztársaság után a kaukázusi állam lett a negyedik kilépő a szovjet államszövetségből.
Zichy Mihály a grúz nemzeti eposznak tekintett középkori verses elbeszéléshez, Sota Rusztaveli A tigrisbőrös lovag című művéhez készített illusztrációiból nyílt kiállítás Tbilisziben, a parlament épületében.
