Hónap: december • Nap: 27
1236. december 27.
Julianus domonkos szerzetes visszaér Magyarországra
A barát a mordvinok földjén, majd Oroszországon és Lengyelországon át ér haza, miután a Volga-vidéki Magna Hungariában (Baskíria) megtalálta a keleti magyarok egy csoportját.
1426. december 27.
Meghal Ozorai Pipo, Zsigmond király bizalmi embere
Filippo Scolari firezei származású volt, és 20-as éveinek elején került Magyarországra kereskedőként. Itt gyorsan emelkedett rangban s vagyonban, mivel jól ismerte a haditechnikát és jó szervező volt. Rövidesen Zsigmond király egyik legbizalmasabb embere lett. Megszervezte a déli országrész védelmét a török ellen. 18 hadjáratot vezetett, s többnyire győzelemmel tért haza. A király 1407. december 7-i oklevelében dicsérte vitézségét. A boszniai Babóc várát 1406-ban vette be és a sok nehézség ellenére megtartotta. 1403-25-ben temesi ispán és sókamaraispán, egyidejűleg 1407-08-ban kincstartó és 1408-09-ben szörényi bán volt. Ozorán Ozorának mezővárosi kiváltságot adományozott, Lippán kórházat, Székesfehérvárott temetkezőkápolnát építtetett.
1571. december 27.
Megszületett Johannes Kepler csillagász
A német csillagász és matematikus Weil-der-Stadt-ban látta meg a napvilágot. A württembergi herceg ösztöndíjával került 1587-ben a tübingeni egyetemre. Csillagászati professzora Michael Mäestlin volt, aki kortársai között talán egyedül hitt a kopernikuszi rendszer igazságában, s ez tanítványára is hatott. Egyetemi fokozatait megszerezve, Kepler evangélikus lelkésznek készült, majd 1594-ben félbeszakítva teológiai tanulmányait, Grazban elfoglalta az evangélikus kollégium matematika-tanári állását. 1596-ban adta ki Kozmográfiai rejtelmek című művét. A tanulmányt elküldte Tycho Brahénak, aki ekkoriban lett Rudolf császár udvari matematikusa. Brahe nem értett egyet Kepler kopernikuszi felfogásával, de lenyűgözte a szerző matematikai és csillagászati tudása, és 1600-ban meghívta őt a Prága melletti Benatek csillagvizsgálójába. Brahe halála után Kepler lett az utóda, és megfigyelési anyagait is ő örökölte. 1601-ben közzétette Az asztrológia megbízhatóbb alapjairól című kötetét, melyben elutasította, hogy a csillagok befolyásolják az ember sorsát. Mégis, hitt abban, hogy az egyén és az univerzum összhangban van egymással, s mint asztrológus is nagy tekintélyt szerzett. 1604-ben megfigyelt egy szupernóvát, amely 17 hónapig látható volt. 1609-es Új csillagászat (Astronomia Nova) című könyvében - amely Brahe hatalmas megfigyelési adatgyűjteményén alapult - ismertette első két törvényét. Kimutatta, hogy a Mars ellipszis pályán kering, melynek egyik fókuszában a Nap áll. Ezzel megtörte a tökéletes körpályák ptolemaioszi dogmáját, s bebizonyította, hogy a bolygókat a Nappal összekötő sugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. A két első törvény után 1619-ben, A világ harmóniája (Harmonices mundi) című könyvében fogalmazta meg harmadik törvényét: a bolygók Naptól mért távolságai (pontosabban a fél nagytengely) köbének és a keringési idő négyzetének aránya állandó. Elemezte a látás folyamatát is, lefektetve az emberi szem szerkezetére vonatkozó alapismereteket. A Kepler-féle távcső két, illetve három lencséből áll, s valódi, vetíthető képet adott. 1612-ben Linzbe költözött, s kiadta A kopernikuszi csillagászat összefoglalását. Három törvénye előkészítette Newton általános tömegvonzási elméletét. Felfogása átmenetet képviselt az égbolt ősi, geometriai leírása és a modern, dinamikai csillagászat között, ő vezette be az asztronómiába az erő fogalmát. Regensburgban hunyt el 1630. november 15-én.
1585. december 27.
Meghal Pierre de Ronsard francia költő
Saint Cosme Les Tours-ban meghal Pierre de Ronsard francia költő, a francia reneszánsz költészet kiváló képviselője. Nemesi családból származott, fényes udvari karrier várományosa volt. Latin és görög tanulmányokat folytatott. 1558-tól IX. Károly udvari költője lett. Humanista tanulmányai alatt ébredt fel benne az antik műfajok felújításának szándéka. Költői csoportot alakított Brigád, majd Pléiade néven. Eszményképük az antik költészet, céljuk a francia nyelv és költészet felemelése volt. Ronsard ódákat, szonetteket írt; 1550-ben jelent meg ódáinak négy könyve. Két évvel később Szerelmek címen kiadott petrarkizáló szonettjeiért az udvari költők kigúnyolták. Vergiliusi hangvételű, francia nemzeti eposznak szánt Francus-legendájából csak négy ének készült el. Életében Európa elismert költőfejedelme volt. Lírájában a reneszánsz ember természet- és életszeretete, racionális világszemlélete kapott hangot. Formai tökéletességre való törekvésével és az antik hagyományok élesztésével a klasszicizmus előfutára volt. Az irodalomban új műfajokat, új lírai versformákat honosított meg. Verseinek kiadása a legbonyolultabb filológiai feladatok közé tartozik. A számos változat miatt eltérő szövegű és beosztású kiadások alapszövege legtöbbször az 1584-es gyűjteményé.
1703. december 27.
Kereskedelmi szerződést köt Anglia és Portugália
Anglia és Portugália a Franciaország elleni szövetséget előkészítő tárgyalások során megköti a Methuen-szerződést, mely mindkét kereskedelmi partner számára gazdasági monopóliumot biztosít. A szerződés - 1842-ig volt érvényben - a következő megállapodást rögzíti: - Portugália vámmentesen hozhat be angol gyapjút; - Anglia kedvező áron nagy mennyiségű portugál bort vásárolhat. A Methuen aszientó-szerződésből Anglia húzza a nagyobb hasznot, mivel az megnyitja előtte Portugália gyarmatbirodalmának legnagyobb piacát, a brazíliai piacot. A kereskedelmi egyezmény az angol gazdaság termelékenysége miatt hosszú távon romba dönti a portugál pamutipart. A kereskedelmi szerződés aszientó típusú, azaz a koronával kötött közjogi szerződés, mely a feleknek meghatározott időre gazdasági monopóliumot biztosít. Az aszientók fontos szerepet játszottak az amerikai kontinens meghódításában (rabszolga-kereskedelem): a külföldi kereskedelmi nagyhatalmaknak lehetőséget teremtettek ahhoz, hogy behatoljanak a védett spanyol és portugál gyarmatbirodalomba.
1820. december 27.
Meghal Tessedik Sámuel
Tessedik Sámuel mezőgazdasági író, pedagógus, lelkész, az agrártudományok művelésének egyik magyarországi úttörője 1742. április 20-án született Albertiben. Az erlangeni evangélikus egyetemen teológiát tanult. Mezőgazdasági és természettudományi ismereteit autodidakta módon, főként Németországban szerezte. 1767-től Szarvason volt evangélikus lelkész. 1780-ban a parasztifjak képzésére `gyakorlati-gazdasági szorgalmatossági` iskolát alapított. 1795-ben az iskola tevékenységét fel kellett függeszteni, mert Tessedik Sámuel összetűzésbe került az egyházközség elöljáróival. Úttörő tevékenységet fejtett ki a korszerű vetésforgó, a szántóföldi takarmánynövények termesztése és az istállózó állattenyésztés elterjesztésében, s kísérletet folytatott szikes területek javításával kapcsolatban. Jelentős érdeme az alföldi szikesek fásítása. Ő honosította meg Szarvason és környékén az akácfát, illetve Magyarországon a lucernát, továbbá a vasborona és a henger használatát. Új méznyerési eljárásának köszönhetően - az addigi szokástól eltérően - a méheket nem kellett többé elpsutítani. Közreműködött a feldolgozóipar, az értékesítés, a vízi és szárazföldi szállítás megszervezésében. Tevékenysége kiterjedt egészségügyi területekre is, például kutakat fúratott a tiszta ivóvíz biztosítása érdekében. Részt vett a keszthelyi Georgikon megszervezésében, amelynek elnöke is volt. Szarvas városában halt meg.
1831. december 27.
Charles Darwin tudományos felfedező útra indul
1901. december 27.
Megszületett Marlene Dietrich német színésznő
Marlene Dietrich élete évszámokban
1925. december 27.
Megszületett Michel Piccoli
René Simon színitanodájának elvégzése után párizsi színpadokon szerepelt nagy sikerrel, egy ideig színházigazgató is volt. Noha már 1945-től kapott filmszerepeket, vezető filmszínésznek az 1960-as évektől számít. Ekkor kezdte foglalkoztatni Luis Bunuel, közös munkáik - Egy szobalány naplója (1963), A nap szépe (1967), A burzsoázia diszkrét bája (1972) - az egyetemes filmtörténet jelentős állomásai. Franciaországban Melville (A spicli) és Godard (A megvetés) szerepeltette. A baloldali irányzatú filmeket mind színészként, mind producerként igyekezett támogatni: Ugrás a semmibe (1979), Adieu, Bonaparte (1985). Sikeres filmeket eredményezett együttműködése Claude Sautet-val (Az élet dolgai 1969, Sátáni ötlet 1971), valamint Marco Ferrerivel (A nagy zabálás 1973, Az utolsó asszony 1976). Az új hullám rendezői közül Godard-ral és Chabrollal dolgozott együtt.
1927. december 27.
Kizárják a szovjet Kommunista Pártból Lev Trockijt
1930. december 27.
Meghal Farkas Gyula matematikus
A pusztasárosdi születésű (1847. március 28.) fiatalember a pesti egyetemen Jedlik Ányos hatására választotta a természettudományi szakot. 1876-ban szerzett kémia-fizika szakos tanári oklevelet, ezt követően Székesfehérváron, majd Pápán tanított, 1874-től Batthyány Géza gróf gyermekeinek házi tanítója volt. 1880-ban doktorált, 1887-től a kolozsvári egyetemen tanított, 1888-tól a mennyiségtani fizikai tanszéket vezette, 1907-08-ban rektor volt. Érdeklődése az elméleti fizika csaknem minden ágára kiterjedt. Einsteinről és a relativitáselméletről Magyarországon elsőként tartott egyetemi előadást. Főleg a termodinamika axiomatikus megalapozásával foglalkozott. Legnagyobb eredményei a lineáris egyenlőtlenségek elméletével kapcsolatosak. A matematikában nevét tétel is őrzi, amely időközben a lineáris programozás egyik alaptétele lett. 1892-ben a páduai egyetem tiszteletbeli doktorává avatták. 1915-ben betegsége miatt visszavonult a tudományos élettől. Pestszentlőrincen halt meg.
1945. december 27.
Megalakul a Világbank
A Világbankot és Valutaalapot 1945. december 27-én hozta létre 28 kormány képviselője Washingtonban. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot, más néven Világbankot (International Bank for Reconstruction and Development - IBRD) és a Nemzetközi Valutaalapot (International Monetary Fund - IMF), az ENSZ szakosított pénzügyi szervezeteit 1945. december 27-én hozta létre 28 kormány képviselője Washingtonban. A két szervezet - noha igen közeli kapcsolatban áll egymással - más-más feladattal jött létre. A Világbank fejlesztési célokra nyújt hiteleket, ösztönzi a pénzügyi források áramlását a fejlett országokból a fejlődő országokba. Világbanki tagságért csak a Nemzetközi Valutaalap tagjai folyamodhatnak. A részvénytársasági formában működő IMF a fizetési mérlegek hiányának áthidalására nyújt hiteleket. Magyarország mindkét szervezetnek 1982 óta tagja. Mindkét szervezet élén kormányzótanács áll, amelybe minden tagállam egy képviselőt küldhet. A kormányzótanács a legfőbb döntéshozó szerv, döntéseihez négyötödös szavazati többség kell. A szavazatokat a befizetett kvóta szerint súlyozzák. E rendszer folytán a tíz vezető ipari hatalom a határozatok meghozatalánál a voksok több mint 50 százalékával, tehát lényegében vétójoggal rendelkezik. A napi ügyek vezetését az IMF esetében a 24 tagú Végrehajtó Tanács, a Világbank esetében a szintén 24 tagú Ügyvezető Igazgatóság látja el. Saját képviselője csak a legnagyobb tőkét befizető öt (Egyesült Államok, Németország, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia) tagállamnak van. A fennmaradó helyeken a többi tagállam osztozik, amelyek csoportokban szövetkezve próbálják érdekeiket érvényesíteni. Minden csoport egy-egy tagot választ a testületbe (Magyarország Belgiummal, Ausztriával, Luxemburggal, Csehországgal, Kazahsztánnal, Fehéroroszországgal, Szlovákiával, Szlovéniával és Törökországgal van egy csoportban). Egy ilyen tagnak annyi szavazata van, amennyi az általa képviselt országoknak együttesen.
1955. december 27.
Meghal Lám Frigyes irodalomtörténész
Lám Frigyes Késmárkon született 1881. május 13-án. 1905-ben a budapesti egyetemen bölcsészdoktori és német-francia szakos tanári oklevelet szerzett. Hajdúböszörményben, Pécsen, Egerben és Budapesten a Bolyai Gimnáziumban tanított, 1937-től a fővárosi középiskolák francia szakos tanulmányi felügyelője volt. Költészetének legfőbb ihletője szülőföldje, a szepességi táj iránti vágyódás. Népszerűek voltak humoros versei is; jelentős a magyar költészet németre való átültetésében végzett munkássága. 1944-ben a Szent István Akadémia tagja lett. Budapesten hunyt el.
1979. december 27.
Szovjet csapatok vonulnak be Afganisztánba
A szovjet csapatok afganisztáni bevonulása után szovjet katonák szállják meg a fővárost, Kabult is. Hafizullah Amin miniszterelnök életét veszti. Utóda Babrak Karmal, aki a keleti tömb több országában élt száműzetésben, közli, hogy `baráti segítséget` kért a Szovjetuniótól. Az 1978-as kommunista fordulat óta elsősorban a muzulmánok szálltak szembe a rezsimmel. A szovjet csapatok az afgán népesség elkeseredett ellenállásába ütköznek, s ez gerillaháborúvá fejlődik. Az afgán hadsereg egyes csapattestei a lázadókhoz szöknek át. Az afganisztáni bevonulás nemzetközi válságot vált ki. Az Egyesült Államok Afganisztán megszállása miatt gabonaembargót rendel el a Szovjetunió ellen (1980. VII. 19.).
1986. december 27.
Meghal Nolipa István Pál festő
Az autodidakta festő Erzsébetfalván látta meg a napvilágot 1907. április 17-én. 1937-től rendszeresen szerepelt a szocialista képzőművészek csoportja kiállításain. Egy ideig a csoport elnöke is volt, jelentős mozgalmi munkát végzett. 1945 után Pesterzsébet rendőrkapitánya, majd különböző népművelési és oktatási posztokat töltött be, többek között 1952-57-ben a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium igazgatója volt. Témáit a munkáséletből, a gyárak, külvárosok világából merítette. A II. világháború évei alatt szimbolikus-szürrealista rajzsorozatot készített a háború borzalmairól.
1995. december 27.
Meghal Shura Cherkassky zongoraművész
Az odesszai származású amerikai zongoraművész 1911. október 7-én látta meg a napvilágot. Első hangversenyét 9 éves korában adta. Szüleivel korán az Egyesült Államokba menekült, és Baltimore-ban nőtt fel. A philadelphiai Curtis Institute of Music hallgatója volt, s egyik leghíresebb tanítómestere Josef Hoffmann. Nemzetközi pályafutását 1936-tól, első londoni hangversenyétől számítják. A II. világháború után rendszeres résztvevője lett a Salzburgi Ünnepi Játékoknak. Repertoárján főleg romantikus zeneművek szerepeltek; Chopin, Liszt, Beethoven és Brahms alkotásainak egyik legismertebb tolmácsolója volt. Nagy sikerrel szólaltatta meg Prokofjev és Rahmanyinov műveit is. Szinte élete végéig hangversenyzett, utoljára 1995. október 5-én lépett fel egy párizsi koncerten. Londonban halt meg.
