2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: december  •  Nap: 25
24 találat
[1]

800. december 25.

Nagy Károlyt császárrá koronázzák

Nagy Károly frank uralkodót római tartózkodása során, III. Leó pápa császárrá koronázza. Károly, aki már 768-tól a rómaiak védelmezője (Patricius Romanorum) címet viselte, 774-től a langobárdok királya is, most már - antik hagyomány alapján - caesarnak és augustusnak nevezteti magát. Az ünnepélyes koronázási ceremóniára a Szent Péter-bazilikában került sor. A koronázási eseményen részt vevő rómaiak az új császárt teljes címével köszöntik: "Károly, a legkegyelmesebb, fenséges, istentől koronázott, nagy és békeszerző császár, aki a Római Birodalmat kormányozza, és aki isten kegyelméből a frankok és a longobárdok királya." A pápa térdre borulva hódolt a császárnak. Károly császárságának jelszava "a római világbirodalom felújítása" volt. A császárság feladatait Károly így magyarázta: "A mi dolgunk az, hogy... Krisztus egyházát a pogányok támadásaitól és a hitetlenek pusztításaitól fegyverünkkel mindenütt megvédjük, belül viszont a katolikus hit tanításainak megismertetésével erősítsük." A bizánci Baszileiosz mellett Károly a második uralkodó volt, aki a császári címet viselte, bár a római császári méltóság elvileg oszthatatlan volt.

[2]

1000. december 25.

(vagy 1001. január 1.) István fejedelmet II. Szilveszter pápa (más vélemény szerint III. Ottó német-római császár) által küldött koronával királlyá koronázzák, 1038-ig uralkodik

[3]

1000. december 25.

I. Istvánt királlyá koronázzák

István fejedelem 1000. december 25. előtt II. Szilveszter pápához Rómába küld királyi koronáért és egyházszervezéssel kapcsolatos intézkedéseinek jóváhagyásáért. December 25-én (vagy 1001. január 1-jén) a Szilveszter által küldött koronával királlyá koronázzák. Uralkodása alatt tíz egyházmegye létesül, közülük Esztergom és Kalocsa érseki székhely lesz. István bajor mintára vert pénzt az egyházi és a világi vagyon védelmére kel, és elrendeli az egyházi tizedet. Fia, Imre herceg számára a nyugati `királytükrök` mintájára megírja `Intelmei`-t.

[4]

1041. december 25.

Aba Sámuel király követei III. Henrik német-római császár strassburgi udvarában tartózkodnak, de nem tudják elérni, hogy a császár elismerje urukat

[5]

1073. december 25.

Salamon király a karácsonyi ünnepeket Ikervárott (Vas megye) tölti a segítségül hívott német seregek társaságában, majd Szekszárdra indul

[6]

1076. december 25.

I. Géza Szekszárdon üli meg a karácsonyi ünnepeket, ahonnan a főpapok rábeszélésére követeket küld Salamon királyhoz, hogy béküljenek ki

[7]

1162. december 25.

III. Sándor pápa közbenjárására Lukács eszetergomi érsek kiszabadul börtönéből, ahová még aznap visszakerül, mert ragaszkodott az általa kimondott interdiktumhoz és megfenyegette a királyt

[8]

1189. december 25.

I. Barbarossza Frigyes követei a karácsonyt Óbudán ünneplő III. Béla előtt ellenségeskedéssel vádolják a magyar király vejét, II. Angelosz Izsák bizánci császárt

[9]

1289. december 25.

IV. (Kun) László felszólítja Szatmár, Szabolcs és Bereg megyék nemeseit és katonáskodó lakóit, hogy Balog-Semjén nembeli Mihály fia István és Pál vezetése alatt csatlakozzanak hozzá

[10]

1345. december 25.

Megszületett Martell Károly, András herceg utószülött fia

Martell Károly Anjou András és Johanna házasságából született, bár egyes források - ismerve az anya kicsapongó életét - megkérdőjelezték az apa kilétét. András nem láthatta gyermekét, mivel 1345. szeptember 19-ére virradó éjszaka meggyilkolták. Johanna nem sokat toglalkozott gyermekével. Amikor I. (Nagy) Lajos király az első nápolyi hadjárárata során bevonult Dél-Itáliába és Johanna elmenekült, nem vitte magával. A magyar uralkodónak szándékában állt, hogy a gyermeket magához veszi, és majd őt teszi meg nápolyi királlyá. Ezért visszatérésekor magával hozta a kis gyermeket, és saját édesanyjára, Erzsébet anyakirálynéra bízta, hogy gondosan nevelje. Martell Károly azonban megbetegedett és nemsokára meg is halt. Székesfehérvárott temették el.

[11]

1361. december 25.

I. (Nagy) Lajos Modor királynéi mezővárosnak (Pozsony vm.) városi kiváltságlevelet adományoz, fellebbezési fórumául Nagyszombatot és Pozsonyt jelöli ki

[12]

1463. december 25.

A törökök feladják Jajca várát

[13]

1487. december 25.

I. Mátyás Sankt Pölten városának címert adományoz, és a várost vörös viaszpecsét használatára jogosítja fel

[14]

1683. december 25.

Kara Musztafa nagyvezért Belgrádban, IV. Mehmed parancsára megölik

A nagyvezírnek azért küldték Sztambulból a selyemzsinórt, mert kudarcot vallott Bécs elleni sikertelen ostromával. Utóda Kara Ibrahim pasa, 1685-ig.

[15]

1745. december 25.

Mária Terézia és II. Frigyes porosz király megbízottai Drezdában békét kötnek

Az egyezség újból megerősíti Poroszországot sziléziai birtokában.

[16]

1795. december 25.

Megszületett Kliegl József feltaláló

Katonai pályára lépett, majd - leszerelése után - a festészettel próbálkozott. Igen sokoldalú feltaláló volt, de találmányai, köztük az egysínű vasút, az aratógép, a hegyi pályára alkalmas gőzmozdony és a zongorához kapcsolt kottaíró készülék anyagi fedezet híján nem jutottak el a megvalósításig. 1840 körül elkészítette és az 1840-es pozsonyi országgyűlésen be is mutatta az általa szerkesztett szedőgép prototípusát, de a gazdasági hasznosítás ez esetben is elmaradt. Szedőgépe a mai szedőgéphez hasonlóan működött, azzal a különbséggel, hogy a hasábsort nem ólomból öntötte ki matricák segítségével, hanem gépi erővel egymás mellé tette a már kész betűket. A szedés felhasználása után a betűsorokat osztógép irányította vissza a megfelelő helyre

[17]

1800. december 25.

Ausztria és Franciaország megbízottai Steyerben (Felső-Ausztria) fegyverszünetet kötnek

[18]

1885. december 25.

Megszületett Paul Manship amerikai szobrász

Eredetileg festőnek készült, de miután kiderült, hogy színvak, a festészet helyett a szobrászatot választotta. 23 éves korában elnyert egy három éves római ösztöndíjat. Rómában fedezte fel magának az archaikus és klasszikus görög szobrászatot, amely egész életművére rányomta a bélyegét. Az egyik legreprezentatívabb amerikai mesterként tartják számon, élete során számos kitüntetéssel halmozták el. Több emlékművét mintázta neoklasszicista stílusban. Az 1940-es évektől, a modernizmus amerikai térnyerése után alkotói stílusa háttérbe szorult, az addig nagyra becsült akadémizmusa kiment a divatból. Legnevesebb alkotásai: a Táncosnő gazellával című kompozíció és a Prometheus-szobor. 125 szobrát a minnesotai amerikai művészeti múzeumra hagyta. Mew York-ban halt meg 1966. január 31-én.

[19]

1886. december 25.

Megszületett Trócsányi Zoltán nyelvész

A finnugor nyelvészet kutatója Sárospatakon látta meg a napvilágot. 1908-tól az Akadémiai Könyvtárban dolgozott, majd 1921-ig az MTA főtitkári hivatalát vezette. 1921-től újságíró, szerkesztő volt. 1939-től a budapesti egyetemen tanított. Sokat tett a magyar könyvtárügy, a könyvek védelmében. Műfordításaival lehetővé tette az orosz irodalom mélyebb megismerését. Elsőként állított össze Dosztojevszkij-monográfiát. Sokat foglalkozott a rokon népekkel is, könyvet írt a szibériai tundrák nomádjairól, rendszeresen ismertette a finn irodalmat. Művelődéstörténészként a magyar történelemmel kapcsolatos érdekességeket, színes képeket, furcsaságokat gyűjtötte össze és adta ki. Tudományos tevékenysége mellett kiváló pedagógus volt. Budapesten hunyt el 1971. február 17-én.

[20]

1911. december 25.

Megszületett Gunda Béla néprajztudós

Temesfüzesen született, egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen, a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd Stockholmban végezte. 1943-ban Észak-Erdély visszacsatolása után Kolozsvárott kapott egyetemi katedrát, majd a háború után Debrecen következett. Ottani egyetemi oktató munkája mellett megszervezte és évtizedekig vezette az egyetem Néprajzi Intézetét. A kiváló akadémikus-tudós az ősfoglalkozásoknak, a népi építkezésnek, Közép- és Kelet Európa népei néprajzi összehasonlító vizsgálatának és a néprajz elméleti kérdéseinek volt nagy tekintélyű szakértője. Széles körű kutatómunkát végzett a Kárpátokban, az Alpokban, a Balkánon, a görög szigeteken, Skandináviában és Kis-Ázsiában, valamint az Egyesült Államokban. Több kiemelkedő munkával gazdagította a szakirodalmat és a Herder-díjon kívül számos hazai, külföldi tudományos elismerésben részesült. Több külföldi társaságnak volt tiszteletbeli, vagy levelező tagja. 1991-ben az MTA rendes tagjává választották. Debrecenben hunyt el 1994. július 30-án.

[21]

1941. december 25.

A Népszava fellép a háború ellen

Az 1941. évi karácsonyi kiadásban az antifasiszta nemzeti összefogás, a szabadság és a haladás gondolatával foglalkozó cikkek jelentek meg. A szerkesztőség felkérésére tekintélyes polgári politikusok, szociáldemokraták és kommunisták - köztük Bajcsy-Zsilinszky Endre, Darvas József és Szakasits Árpád - emelték fel szavukat a háború és a fasizmus ellen.

[22]

1966. december 25.

Meghal Tőkés Anna színésznő

Marosvásárhelyen született 1903. március 1-jén. Kolozsváron járt színiiskolába, és 1923-ban lépett színpadra először Temesváron, majd Tordán, Marosvásárhelyen, Aradon játszott. 1923-ban került Budapestre, 1925-ben a Nemzetihez szerződött, majd fél évet az Egyesült Államokba szerepelt. 1928-ban a Magyar, 1930-ban ismét a Nemzeti, s 1931-35 között a Vígszínház tagja volt, majd 1935-től haláláig a Nemzeti Színházban játszott. Jászai Mari művészetének közvetlen folytatójának tekintették, szoborszerű alakjával, tiszta, mély zengésű hangjával, átélt játékával a drámairodalom szinte valamennyi hősnőjét megformálta, de már a XX. századi új lélektani ismeretekkel felvértezve legigazibb sikereit a tragédiákban érte el. Egyik legkiválóbb szerepe Racine Phaedrája volt, illetve Lady Macbeth alakítása. A színpadon és az életben is királynői jelenség volt. A Kossuth-díjat 1952-ben kapta. Budapesten érte a halál.

[23]

1978. december 25.

Vietnamiak szállják meg Kambodzsát

Vietnami csapatok bevonulnak a szomszédos Kambodzsába. A katonai akció célja a Pol Pot-rezsim megdöntése és új, Vietnam-barát politikai vezetés hatalomra juttatása. A vörös khmerek Pol Pot miniszterelnök vezetése alatt 1975 áprilisa óta fennálló rezsimje politikájával nemcsak diszkreditálta magát, hanem nyomorba döntötte az országot. Terrorintézkedésekkel, kivégzésekkel, áttelepítésekkel és kényszermunkával igyekeztek a népesség korábbi vezető rétegét szétverni. A rezsim a "szocializmust" elfogadni nem akarók milliós tömegét irtotta ki. A vietnamiak kihasználták a nép elégedetlenségét és 200 000 katonával bevonultak Kambodzsába, 1979. január 7-én pedig már el is foglalták a fővárost, Phnom Penht, ahol Heng Szamrin vezetésével új kormány alakult. Pol Pot gerillaháborút indított.

[24]

1989. december 25.

Románia szabad - Ceausescut kivégezték

Egy katonai bíróság halálra ítélte és kivégeztette Nicolae Ceausescut, Románia államfőjét és a párt vezetőjét, akit a december 22-i népfelkelés fosztott meg hatalmától. Felesége, Elena ugyanerre a sorsra jutott. Az egy hétig tartó romániai forradalom elsöpörte a Varsói Szerződés utolsó sztálinista diktatúráját. Ellentétben Magyarországgal, Csehszlovákiával és az NDK-val, ahol a politikai átalakulásokat nem kísérte vérontás, a Ceausescu-rendszer megdöntése életek ezreibe került. A diktátorhoz hű titkosrendőrség, a Securitate véres polgárháborúba taszította az országot.

Bezár