Hónap: november • Nap: 15
1280. november 15.
Meghal Albertus Magnus
Kölnben meghal Nagy Szent Albert sváb származású domonkos szerzetes, püspök, tudós, író, filozófus, egyháztanító, polihisztor, a középkor legnagyobb tudós filozófusa. Ő a tudósok védőszentje.
Sváb földön Gyermekkorában sokat utazott, sok tapasztalatot gyűjtött, és már fiatalon belépett a dominikánus rendbe. A legenda szerint Albert, aki rossz tanuló volt, egy jelenés során Szűz Máriától kapta meg a tudás adományát. Eljegyezte magát a skolasztika eszméjével, majd annak egyik leghíresebb tudósává vált. Összegyűjtötte az antik, az arab, a zsidó kultúra, filozófia és civilizáció tapasztalatait, és tovább hasznosította azokat a gótika századában. Kiállt az arisztotelészi természettudományos gondolkodásmód mellett, megpróbálta azt a keresztény filozófiába beemelni. Ő tette Arisztotelészt a skolasztika uralkodó filozófusává. Elismerte a teológia felsőbbségét, mégis azt hirdette, hogy az ész magától is felemelkedhet az igazsághoz. Az ő földrajzkönyveit vette alapul Dante az Isteni Színjáték megírásánál, és olyan tanítványai voltak mint Aquinói Szent Tamás vagy Assisi Szent Ferenc. Tanított Hildesheimben, Regensburgban, Freiburgban, sőt Párizsban is. Tehetségének méreteire jellemző, hogy jóval a könyvnyomtatás feltalálása előtt - tehát kézírással - több mint 800 művet írt. Ezekből mintegy negyvenet, nyomtatásban napjainkban is kiadtak. Érdekes kísérleteket végzett a természet világában is. Az alsóbbrendű lényektől az emlősökig levezette az egyedfejlődést, a Hold változásait követő tengermozgásokból következtetett a Föld gömbölyűségére, és a gravitációra. Filozófusként - a skolasztika szellemében - elsőként dolgozta fel részletesen Arisztotelész műveit. Sokoldalú munkásságáért a "doctor universalis" nevet kapta. 1223-ban Páduában belépett a Domonkos-rendbe és visszatért Kölnbe. 1228-tól német földön oktatott, majd püspök lett, de később lemondott rangjáról, hogy taníthasson. 1622-ben avatták boldoggá, s 1931-ben szentté.
1315. november 15.
Svájci parasztok győzedelmeskednek a lovagok fölött Morgartennél
A svájci szövetség tagjai Morgartennél (Közép-Svájc) döntő vereséget mérnek az I. Habsburg Lipót herceg vezette lovas seregre. Az "erdei" kantonok - Schwyz, Uri és Unterwalden - győzelme végérvényesen megpecsételi az 1291. évi "Örök szövetséget". A Habsburgoknak el kell ismerniük a Svájci Kantonok államszövetségének autonómiáját. A következő időszakban a szövetség Luzernnel, Zürichhel, Zuggal, Glarusszal és Bernnel bővül, s válik a "Nyolc ősi kanton"-ná. A győzelem az új, mozgékony parasztseregek sikere is.
1525. november 15.
Zsigmond lengyel király és I. Szulejmán szultán Isztambulban békét köt
1613. november 15.
Bethlen Gábor békés megegyezés szándékával követeket indít II. Mátyáshoz
1629. november 15.
Meghal Bethlen Gábor Gyulafehérvárott
Özvegye, Brandenburgi Katalin a fejedelem 1630-ig
1630. november 15.
Meghal Johannes Kepler
Regensburgban meghal Johannes Kepler német csillagász és matematikus, egyetemi tanár. Kepler 1571. december 27-én született a württemberg-i Weil-der-Stadt-ban. A württembergi herceg ösztöndíjával került 1587-ben a tübingeni egyetemre. Csillagászati professzora Michael Mäestlin volt, aki kortársai között talán egyedül hitt a kopernikuszi rendszer igazságában, s ez tanítványára is hatott. Egyetemi fokozatait megszerezve, Kepler evangélikus lelkésznek készült, majd 1594-ben félbeszakítva teológiai tanulmányait, Grazban elfoglalta az evangélikus kollégium matematika-tanári állását. 1596-ban adta ki Kozmográfiai rejtelmek című művét. A tanulmányt elküldte Tycho Brahénak, aki ekkoriban lett Rudolf császár udvari matematikusa. Brahe nem értett egyet Kepler kopernikuszi felfogásával, de lenyűgözte a szerző matematikai és csillagászati tudása, és 1600-ban meghívta őt a Prága melletti Benatek csillagvizsgálójába. Brahe halála után Kepler lett az utóda, és megfigyelési anyagait is ő örökölte. 1601-ben közzétette Az asztrológia megbízhatóbb alapjairól című kötetét, melyben elutasította, hogy a csillagok befolyásolják az ember sorsát. Mégis, hitt abban, hogy az egyén és az univerzum összhangban van egymással, s mint asztrológus is nagy tekintélyt szerzett. 1604-ben megfigyelt egy szupernóvát, amely 17 hónapig látható volt. 1609-es Új csillagászat (Astronomia Nova) című könyvében - amely Brahe hatalmas megfigyelési adatgyűjteményén alapult - ismertette első két törvényét. Kimutatta, hogy a Mars ellipszis pályán kering, melynek egyik fókuszában a Nap áll. Ezzel megtörte a tökéletes körpályák ptolemaioszi dogmáját, s bebizonyította, hogy a bolygókat a Nappal összekötő sugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. A két első törvény után 1619-ben, A világ harmóniája (Harmonices mundi) című könyvében fogalmazta meg harmadik törvényét: a bolygók Naptól mért távolságai (pontosabban a fél nagytengely) köbének és a keringési idő négyzetének aránya állandó. Elemezte a látás folyamatát is, lefektetve az emberi szem szerkezetére vonatkozó alapismereteket. A Kepler-féle távcső két, illetve három lencséből áll, s valódi, vetíthető képet adott. 1612-ben Linzbe költözött, s kiadta A kopernikuszi csillagászat összefoglalását. Három törvénye előkészítette Newton általános tömegvonzási elméletét. Felfogása átmenetet képviselt az égbolt ősi, geometriai leírása és a modern, dinamikai csillagászat között, ő vezette be az asztronómiába az erő fogalmát.
1670. november 15.
Elhunyt Comenius
A 78 éves korában, Amszterdamban elhunyt Jan Amos Komensky (Comenius) a modern pedagógia megalapítója. Az oktatás módszeréről és tartalmáról megfogalmazott gondolatai a mai pedagógia kérdéseire is választ adnak. Comenius szerint a képzés az érzékeléstől a gondolkodáson át a vallásos hit felé tartó folyamat. Comenius a világot az ember iskolájának, az ember életét pedig szakadatlan képzési és tanulási folyamatnak tartotta. Meggyőződése szerint az iskolai oktatás képes e tanulási folyamat támogatására. Az iskolai oktatás alapelvének Comenius az esélyegyenlőséget tartotta, ezért követelte az általános iskolai kötelezettség bevezetését. Négy szakaszból álló iskolarendszer tervét dolgozta ki: Kezdve az "anyaiskolától" (elsőtől a hatodik életévig), az "anyanyelvi iskolán" (hetediktől a tizenkettedik életévig) át a latin vagy szakiskoláig (a tizenharmadiktól a tizennyolcadik életévig), melyhez eseteként a felsőbb akadémiai képzés kapcsolódik (a huszonnegyedik életévig). Ebben a képzési rendszerben nyelvet és a világról szóló ismereteket kell tanítani - egyre növekvő részletességgel, a diákok fejlődő gondolkodási kézségének megfelelően. Előtérben áll a diákok önálló tevékenysége és az oktatott ismeretek szemléltetése is. Comenius ezenkívül szorosan összekapcsolta a nyelvi és szaktárgyi oktatást. Működésének színtere egy ideig a sárospataki kollégium volt.
1680. november 15.
Thököly Imre gróf megbízottai fegyverszünetet kötnek I. Lipót biztosaival
1689. november 15.
Szerbek telepednek le Magyarországon
A szerb ortodox egyház feje, Arsenije Cernojević (peci) pátriárka 1689. november elején a császári kézre került Üszküben (Skopje) hódolt meg híveivel együtt Aeneas Silvius Piccolomini császári altábornagy előtt, és elismerte I. Lipótot uralkodójául. Ezzel a jelképes aktussal vette kezdetét az az eseménysorozat, amely a szerbek egy jelentős csoportjának Magyarországra telepedésével és némileg kiváltságolt státuszba kerülésével végződött. Ennek első állomása az uralkodó 1690. augusztus 21-én kelt diplomája, amely a szerbek számára a magyar korona fennhatósága alatt széles körű egyházi és kormányzati autonómiát biztosított korábbi lakóhelyükön. Amikor Fazil Musztafa nagyvezír 1690. évi ellentámadása következményeként a császári hadvezetés korábbi foglalásai - Belgrádot is beleérve - újra török kézre kerültek, a balkáni felkelésben részt vett szerb csoportok - Cernojević pátriárka vezetésével - Magyarországra menekültek. I. Lipót 1691. augusztus 20-án újabb diplomát bocsátott ki, amelyben - a megváltozott helyzetnek megfelelően - már nem szólt autonóm területről, de ígéretet tett a szerbeknek, hogy Magyarországon is saját egyházi és világi vezetőik irányításával élhetnek. Arsenije Černojevićnek ily módon sikerült kivonnia a görög-keleti szerbeket a római katolikus egyház térítési kísérleteinek hatóköréből.
1689. november 15.
Elkészül a tervezet a Magyar Királyság belső viszonyainak rendezéséről
Elkészül az `Einrichtungswerk des Königreichs Ungarn` (A Magyar királyság berendezkedéséről) címet viselő összeállítás, amely az 1687-88. évi országgyűlést követően Kollonich Lipót (korábbi) javaslatára felállított bizottság együttes munkája volt. A horvát eredetű katonacsaládban született Kollonich fiatalkori pályafutása a török elleni harcokhoz kötődött. Főpapi működése 1668-ban, politikai szereplése a Magyar Kamara elnökeként 1672-ben kezdődött. A magyarországi állapotok kitűnő ismerőjeként kezdeményezte a politikai, jogi, egyházi, gazdasági és katonai kérdésekre kiterjedő felmérés és koncepció kidolgozását. Az elnöklete alatt álló héttagú bizottság 15 havi munkával, 1688. július 29. és 1689. november 15. között, alkotta meg az 500 oldalt kitevő tervezetet. Az emlékirat készítői abból indultak ki, hogy Magyarország a Habsburg Birodalom része, és belső viszonyainak rendezéséhez, gazdasági felemelkedéséhez - az ehhez együtt járó igazgatási és jogszolgáltatási modernizációhoz, a népesség gyarapításához - az uralkodónak meghatározó érdeke fűződik. Az "Einrichtungswerk" ennek megfelelően egyaránt tartalmazott abszolutista elemeket és az ország javát szolgáló javaslatokat. A Kollonich-féle bizottság munkájában magyarok nem vettek részt. A mielőbbi megvalósítás szándékától sarkallva Kollonich 1689. augusztus 22-én az uralkodó által még jóvá nem hagyott dokumentum végrehajtására három rendelkezést bocsátott ki. Az elsietett rendelkezések egyaránt tiltakozást váltottak ki a magyar rendekből (akik jogtalan beavatkozást emlegettek) és az udvari hatóságokból (akik a császári katonaság visszaéléseiről kért adatok miatt háborodtak fel). Noha az "Einrichtungswerk" egyes részleteinek megvitatása még 1691-ben is folytatódott, ekkor már eldőlt, hogy bevezetésére több irányú érdekütközések miatt nem kerül sor.
1701. november 15.
A bécsi udvar megbízásából Lengyelországban merényletet követnek el Bercsényi Miklós gróf ellen, de a merénylet nem sikerül
1703. november 15.
XIV. Lajos svédországi követe által tudatja Rákóczival, hogy elismeri az erdélyi trón jogos örökösének
1881. november 15.
Alekszandr Mozsajszkij orosz feltaláló szabadalmat kap az első repülőgépre
Mozsajszkij évek óta kísérletezett repülőmodellekkel, majd 1881. november 15-én szabadalmat kapott sík szárnyú, gőzgépekkel hajtott repülőgépére. A világ első motoros gépe azonban még alkalmatlan volt az igazi repülésre.
1891. november 15.
Megszületett Erwin Rommel német vezértábornagy
A Harmadik Birodalom tábornoka Heidenheim-ben látta meg a napvilágot. Neve az 1941-es afrikai harcokban vált ismertté. Az ún. Afrikakorps, afrikai hadtest parancsnokaként 1942 nyarára páncélosaival egészen Egyiptomig nyomult előre. Ekkor kapta `a sivatagi róka` elnevezést. Az utánpótlási nehézségekkel küzdő Rommelt a számbeli fölényben lévő és technikailag jobban felszerelt angolszász csapatok azonban El Alameinnél megállították, és az Egyiptom elfoglalására szőtt német terveket szétzúzták. 1943 elejétől Rommel a Tunéziában állomásozó Afrika-hadseregcsoportot (Heeresgruppe Afrika) vezényelte, majd a németek Afrikából történt kiszorítása után a 2. német hadseregcsoport parancsnoka lett. Ez először Olaszországban, majd Észak-Franciaországban kísérelte meg feltartóztatni a szövetségeseket. Az afrikai, a sztálingrádi vereségek, majd a normandiai partraszállás után a `Führer` egykori kedvenc tábornoka végleg belátta, hogy a náci Németország a háborút elvesztette, és csatlakozott az 1944. júliusi Hitler-ellenes puccskísérlethez. Miután ez kudarcba fulladt, választás elé állították: vagy öngyilkos lesz, vagy pedig osztozik az ügyben bíróság elé állított tábornokok sorsában. Ő az előbbit választotta: 1944. október 14-én az Ulm közelében lévő Herrlingenben (ma Burgdort) megmérgezte magát. A náci vezetés mindezek ellenére `hősi halottként` dísztemetésen búcsúztatta a német hadsereg akkor kétségtelenül legnépszerűbb tábornokát.
1899. november 15.
Winston Churchill a búrok fogságába esik
Churchill a politikai pálya előtt riporterként több frontot is megjárt. Az 1899-1902-es búr háborúban a Morning Post-nak küldött tudósításokat. Havonta 250 fontot kapott, plusz a lap fedezte minden kiadását. Egy akció során azonban fogságba esett, kevesen múlott, hogy nem végezték ki. Hamarosan azonban megszökött és portugál gyarmatok érintésével visszajutott az angolok által ellenőrzött területekre.
1912. november 15.
Wilsont választják meg az USA 28. elnökének
A demokrata párti Wilsont választják meg az USA 28. elnökének. A republikánus William Howard Taftot váltja fel, aki hiába akarja újraválasztatni magát. A harmadik versengő az elnöki székért a korábbi amerikai elnök, Theodore Roosevelt, akit a republikánusok nem támogatnak, s ezért új pártot alapít, Progressive Party néven. Wilsonnak liberális reformer híre van; a Princeton Egyetem rektora (1902-1910) és 1910 óta New Jersey kormányzója volt. Sikeres az amerikai társadalmi reformtörekvések eredménye; ezek már számos szövetségi államban szociális reformokat hozó törvényekhez vezettek.
1916. november 15.
Meghal Henryk Sienkiewicz lengyel író
Wola Okrzejska-ban született 1846. május 5-én. A Varsói Főiskolán orvostudományt, majd bölcsészetet hallgatott, tanulmányait a varsói orosz egyetemen fejezte be. 1872-ben a Niwa szerkesztőségének munkatársa, egy év múlva a Gazeta Polska újságírója lett, 1882-től a Slowo című lapnak dolgozott. Az I. világháború idején Svájcba menekült, Veveyben telepedett le, innen szervezte a háború lengyel áldozatain segítő bizottságot. Világirodalmi jelentősége abban foglalható össze, hogy történelmi témájú regényeivel megteremtette és átélhetővé tette a nemzeti múlt történelmi tudatát a lengyel nép számára. Műveit kalandos meseszövés, a hősök epikus, csak egy-két jellemvonással, `fekete-fehér` színben történő felvázolása jellemzi. Híres könyve A kis lovag, a Vízözön és a Kereszteslovagok. 1905-ben Quo vadis? című regényével, `kimagasló elbeszélő képességéért` elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Ismert regénytrilógiájával (Tűzzel-vassal, Özönvíz, Volodijovszki úr) a leigázott Lengyelország nemzeti tudatát kívánta ébren tartani. Vevey-ben érte a halál.
1916. november 15.
Meghal Henryk Sienkiewic lengyel író
1920. november 15.
Először ül össze a Népszövetség
Genfben 1920. november 15-én ült össze először a Népszövetség (hivatalos nevén Nemzetek Szövetsége). A 42 ország képviselője az alapszabályban kitűzött cél, a nemzetek együttműködésének elősegítése érdekében tanácskozott, bár e célok már eleve nehezen megvalósíthatónak látszottak, hiszen akkor még hiányzott a szervezet tagjai közül Szovjet-Oroszország és Németország, míg az Egyesült Államok sohasem lépett be, bár Woodrow Wilson amerikai elnök volt a Népszövetség egyik alapító atyja. - A Nemzetek Szövetsége 1946 áprilisában oszlott fel, de valójában már 1939 őszén megszűnt működni. A második világháború kitörését megelőző feszültségek és konfliktusok ugyanis megbénították munkáját.
1983. november 15.
Észak-Cipruson önálló államot kiáltanak ki a törökök
A szigeten élő törökök Észak-Cipruson Rauf Denktaş elnöksége alatt kikiáltották önálló államukat, s ezzel új fordulatot vesznek a viszályok a Földközi-tenger keleti részén fekvő szigeten. 1974-ben (VII. 15.) görög tisztek katonai puccsot hajtottak végre Makariosz érsek, Ciprus köztársasági elnöke ellen, s ezzel szinte kiprovokálták Törökország beavatkozását a szigeten. Azóta a szigetország ketté van osztva: északon a törökök kormányoznak - 1975 februárjában létrejön a Török Szövetségi Állam Denktaş elnökkel az élén -, délen a londoni emigrációból visszatért Makariosz kormányoz a görög-ciprusi kormány fejeként. Halála után utóda Szpirosz Kiprianu, akit a törökök nem ismernek el. Kilenc nappal a függetlenség kikiáltása előtt Törökországban a katonák által kiírt parlamenti választásokon (1983. XI. 6.) váratlanul nem a jobboldali-konzervatív Nacionalista Demokrata Párt győz, hanem a jobboldali-liberális Haza Pártja. Törökország az egyetlen ország, amely felveszi a diplomáciai kapcsolatot Észak-Ciprussal.
