Hónap: december • Nap: 11
1466. december 11.
I. Mátyás együttes fellépést javasol Podjebrád Viktorin morvaországi helytartónak a határsértések megszüntetésére
1521. december 11.
Habsburg Máriát megkoronázzák Székesfehérvárott
Ugyanekkor férje, II. Lajos is leteszi a koronázási esküt, amit 1508-ban apja mondott el helyette.
1610. december 11.
Báthori fejedelem a márciusi Kendi-féle összeesküvés megtorlásának ürügyével katonai megszállás alá helyezi Szebent, a szászok fővárosát
1750. december 11.
Megszületett Wesselényi Miklós
Báró Wesselényi Miklós Zsibón látta meg a napvilágot. Kezdetben a Bethlen-huszároknál szolgált, de nem bírta a katonai fegyelmet és kilépett a hadseregből. Szenvedélyes, féktelen természetű volt és szabályos háborút viselt az egyik Haller gróf ellen. Emiatt nyolc esztendeig Kufsteinben raboskodott. 1791-től az erdélyi országgyűléseken az ellenzék egyik vezéralakja volt. 1794-95-ben jakobinusság vádjával újból törvény elé állították, pedig csak nemesi alapon akarta Erdélyt függetleníteni. Támogatta az iskolák fejlesztését és az önálló magyar színjátszás megteremtését, különösen Erdélyben. Segélyezte a Pesten létrejött első magyar nyelvű színtársulatot és jelentősen hozzájárult a kolozsvári magyar színjátszás megteremtéséhez. Anyagi okokból, de a magyar színjátszás népszerűsítése érdekében is, megszervezte, hogy a kolozsvári színtársulat tagjai alkalmi előadásokon más városokban is fellépjenek.
1765. december 11.
Megszületett Esterházy Miklós herceg
Esterházy Miklós Bécsben született. 1790-ben alezredes lett, s részt vett II. József török háborúiban. 1791-től a magyar nemesi testőrség kapitánya volt, 1794-ben ezredes, 1796-ban generális, 1803-ban altábornagy, 1817-ben táborszernagy lett. Ő volt Napóleon jelöltje a királyi koronára, amikor az 1809. május 15-én proklamációban hívta fel a nemzetet, hogy Rákos mezején válasszon nemzeti királyt. Esterházy bőkezűen támogatta a művészeteket, újjáalakította a kismartoni zenekart, amelynek élén Joseph Haydn állt. Az ő megrendelésére komponálta Beethoven a C-dúr misét. Híres képtárát az állam vásárolta meg, s ez a gyűjtemény lett az alapja a Szépművészeti Múzeumnak.
1777. december 11.
A Helytartótanács rendeletet ad ki lótenyésztés és lónemesítés ügyében
1781. december 11.
Megszületett David Brewster skót fizikus
Lelkésznek tanult az Edinburgh-i Egyetemen. 1799-ben kezdte a fényt tanulmányozni. Legjelentősebb eredményei a polarizációval, a fémes fényvisszaverődéssel és a fényelhajlással kapcsolatosak. (A poláros fény minden hulláma ugyanabban a síkban fekszik. Ha a fény az ú.n. polarizációs szögben esik egy visszaverő felületre, a visszavert fény teljesen poláros lesz.) A róla elnevezett optikai tétel a Brewster-törvény (1815), amely szerint átlátszó közegnél a megtört és visszavert fénysugár polarizációjának mértéke függ a beesés szögétől és a törésmutatótól. Teljes polarizáció esetén a visszavert és a megtört fénysugár egymásra merőleges. Ekkor a beesési szög tangense egyenlő a közeg törésmutatójával. E törvény hasznos a nem átlátszó anyagok vagy a kis mennyiségű anyagminták törésmutatójának meghatározásánál. Vizsgálta a kristályok fénytörését, igazolta, hogy a topáznak két, optikailag kitüntetett tengelye van. Az ismert, kettősen törő anyagok számát 100 fölé szaporította. 1816-ban feltalálta a kaleidoszkópot. Az 1840-es évek elején tökéletesítette a sztereoszkópot, s a két különböző binokuláris képet lencsékkel egyesítve háromdimenziós hatást ért el. Ő javasolta a világítótornyokba alkalmazott könnyű, lapos Fresnel-féle lencséket. 1815-ben választották a Royal Society tagjává, 1831-ben lovaggá ütötték. 1838-ban a St. Andrews-i egyetemen kollégiumi igazgató és fizikaprofesszor, 1859-ben pedig Edinburgh-i Egyetem principálisa lett. Élete végéig szerkesztett folyóiratokat és az Edinburgh Encyclopaediát. Allerly-ben hunyt el 1868. február 10-én.
1789. december 11.
A Brüsszel városát védő császári őrség leteszi a fegyvert a belga felkelők előtt
1809. december 11.
Az uralkodó elrendeli a magyar nemesi fölkelés föloszlatását
1810. december 11.
Megszületett Alfred Musset költő
A romantikus irodalom kiváló képviselője, a költői prózában írt lélektani elemző dráma megteremtője volt. Jómódú, előkelő család fiaként nevelkedett. Tizennyolc évesen a Victor Hugo köré csoportosult romantikus kör, a Cénacle tagja lett. Első verseskötete 1830-ban jelent meg. Első egyfelvonásos darabjának bukása a csak olvasásra szánt könyvdrámák írása felé terelte. E darabjainak gyűjteménye az 1832-es Színjáték a karosszékből nézve című kötet. Legjelentősebb drámája az 1830-as forradalom polgári kisajátítása miatt érzett történelmi szkepsziséből táplálkozó Lorenzaccio (1834), amelynek széles lírai-történelmi freskója egyén és közösség kapcsolatára épül. Életében és munkásságában meghatározó volt George Sanddal kialakult szenvedélyes és szerencsétlen szerelmi viszonya, melynek történetét A század gyermekének vallomása (1836) című önéletrajzi regényében örökítette meg. 1837-től búskomor lelkiállapot uralkodott el rajta, s csak szükségből írt. 1852-ben a Francia Akadémia tagjává választották. Novelláit és drámáit, különösen vígjátékait jó lélektani megfigyelés, az érzelmek mélysége és szellemessége jellemzik.
1825. december 11.
Megszületett Giuseppe Bertini olasz festő
A milánói Brera tanára, majd a Poldi-Pezzoli Múzeum igazgatója volt. Az üvegfestést apja, G. B. Bertini műhelyében, a festészetet a Brera Akadémián, majd Rómában és Firenzében sajátította el. Sokoldalú művészeti tevékenységet fejtett ki: üvegablakokat tervezett, freskókat, olajképeket festett, számos találó portréban örökítette meg a város előkelőit. Üvegablakai láthatók a milánói dómban és a milánói Ambrosiana könyvtárban is, az ez utóbbiban megtalálható Dante és a Divina Commedia című üvegablakával 1853-ban Londonban díjat nyert.
1844. december 11.
Nevető gázt használnak foghúzásnál
A salétromos kéjgázt, más néven nevető gázt először használják a foghúzásnál.
1847. december 11.
Az országgyűlés felsőtáblája elutasítja az alsótábla november 27-i válaszfelirati javaslatát
1856. december 11.
Megszületett Georgij Plehanov orosz filozófus
Georgij Valentyinovics Plehanov Gudalovka-ban látta meg a napvilágot. Először a narodnyik mozgalomhoz csatlakozott, majd bírálta azt. 1883-ban marxistaként Genfben megalakította A munka felszabadítása nevű csoportot, majd 1895-ben megírta A monista történetfelfogás fejlődésének kérdéséhez című esszéjét. Ekkor került közel Leninhez, és vele valamint Martovval 1900-ban megalapította az Iszkrát. 1903-ban a mensevikekhez csatlakozott és a burzsoáziával együttműkődő politikát hirdetett. Elítélte a bolsevikok hatalomátvételét és az orosz alkotmányozó nemzetgyűlés 1918. januári feloszlatását. Aktív részt vállalt az orosz irodalmi, szellemi élet progresszív formálásából. 1918. május 30-án hunyt el.
1876. december 11.
Megszületett Harsányi Kálmán költő
Mezőkövesden született, Budapesten folytatott bölcsész tanulmányokat, amelyet később abbahagyott. Első verseskötete, amely Költemények címmel jelent meg 1902-ben, igen ellentmondásos fogadtatásra talált. Az Új Idők és a Budapesti Hírlap munkatársa lett. 1905-re megírta Ellák című történelmi drámáját, amelyet átdolgozás után 1923-ban mutatott be nagy sikerrel a Nemzeti Színház. Az I. világháborúban a balkáni fronton szolgált, hazatérve a Magyarság című lap színikritikusaként dolgozott 1929-ig. Megromlott egészsége és szerkesztői munkája mellett már nem foglalkozott drámaírással. A Nemzeti Színházban előadott darabokról írt kritikákat, francia, angol és spanyol nyelvű színpadi műveket fordított magyarra. Színházi értékeléseiben úttörő módon adott mély elemzést a színészek játékáról. Utolsó fölgyúlás című verseskötete mind szimbolista stílusának, mind pedig eszméihez való hűségének legjellemzőbb dokumentumai. 1929. május 30-án hunyt el Budapesten.
1911. december 11.
Megszületett Nagíb Mahfúz egyiptomi regényíró
A XX. századi arab regényirodalom elismerten legnagyobb alakja Kairóban született. Írói pályáját elbeszélésekkel és három történelmi regénnyel kezdte, amelyekben a fáraók korának történetét allegóriaként használva bírálta kora egyiptomi társadalmát. Az 1960-as évek elejétől elbeszéléseiben, regényeiben gyökeresen szakított a kritikai realista ábrázolásmóddal, és az új művészeti formákkal kísérletezik. Ezekben a műveiben a cselekmény szétesik, allegóriák és szimbólumok jelennek meg, a múlt és a jelen összefűződése veszi át az időrendi sorrend helyét. 1957 után az egyiptomi Művészeti Alap egyik vezetője lett. 1988-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. 1994-ben Mahfúzt lakása előtt a nyakon szúrták, s a több hétig tartó kórházi kezelés ellenére a jobb karja részlegesen béna maradt. A Dzsamáa Iszlámija szélsőséges szervezet aktivistái, akik a támadást végrehajtották, hitehagyással vádolták az írót Nemzedékünk gyermekei című műve miatt, amelyet az Al-Azhar Egyetem 1959-ben betiltott. A merénylőket 1995-ben kivégezték. Útvesztő című regénye magyarul is megjelent. 2006. augusztus 30-án kilencvennégy éves korában meghalt Kairóban.
1941. december 11.
Németország és Olaszország hadat üzen az Egyesült Államoknak
Teszik ezt az után, hogy a velük szövetséges Japánok négy nappal korábban lebombázták Pearl Harbort
1950. december 11.
Megszületett Christina Onasszisz
A híres multimilliomos, Arisztotélisz Onasszisz lánya New York-ban született. Még tíz éves sem volt, amikor szülei elváltak. Csillogó, de viharos gyermekévei után négyszer ment férjhez. 1973-ban elveszítette bátyját, 1974-ben édesanyját, 1975-ben pedig édesapját is. Megörökölt birodalmát Svájcból igazgatta. Testvére emlékére alapítványt hozott létre. Az alapítvány háromévenként 100 ezer dolláros díjjal jutalmazza az emberi jogok és a környezetvédelem területén legjobb eredményt elért intézményeket vagy személyeket.
1956. december 11.
Egerben a karhatalom a békés tüntetők közé lő
Egerben 1956. december 10-én 48 órás sztrájkot hirdettek és tüntetésen követelték a szovjet csapatok távozását. A munkabeszüntetést eredetileg a Budapesti Munkástanácsok kezdeményezték és és az akcióhoz csatlakozott Eger lakosságának többsége is. December 11-én a Széchenyi utcán kétszáz-háromszáz békés tüntető vonult fel, amikor az egri, illetve az időközben a megyeszékhelyre vezényelt füzesabonyi karhatalmista alakulat tagjai géppisztollyal a tömegbe lőttek. 12-én újra nagyobb tömeg gyülekezett, s a karhatalom ismét közéjük lőtt. Az áldozatok pontos száma ma sem ismeretes; a rendelkezésre álló adatok szerint összesen tíz-tizenkét ember halt meg, s további mintegy harminc embert kellett lőtt sebbel kórházba szállítani. 2000 júniusában a Legfelsőbb Bíróság jogerősen felmentette az egri sortűz három vádlottját.
1987. december 11.
Elárverezik Chaplin kalapját és sétabotját
Charlie Chaplin legendás kalapját és sétabotját a Christie's aukciós ház 82500 fontért árverezi el.
1994. december 11.
Az oroszok lerohanják Csecsenföldet
Orosz csapatok megtámadják az elszakadt Csecsen köztársaságot.
1997. december 11.
Elfogadják a Kyotoi Egyezményt
Japánban a globális felmelegedésről tartott kyotoi konferencián elfogadták, hogy az iparilag fejlett államok 2008-2012 között az úgynevezett üvegház-hatást előidéző károsanyag-kibocsátásuk mértékét az 1990. évihez mérve átlagosan 5 százalékkal csökkentik. Az EU az 1990-es kibocsátási szinthez képest 8 százalékos mérséklést vállalt. Kína, Oroszország, India és Kanada megígérte a csatlakozást, ám Ausztrália és az Egyesült Államok még mindig visszautasítja a Kyotoi Egyezmény elfogadását.
2000. december 11.
Az EU nizzai csúcsértekezletén elfogadott dokumentum dönt a tagállamok és a csatlakozó államok szavazati súlyáról.
Eszerint Magyarország szavazati aránya a miniszteri tanácsban 12 lesz. Minden tagállamnak egy képviselője lesz, amíg a tagállamok száma el nem éri a 27-et. A dokumentumot az Unió külügyminiszterei 2001. február 26-án írják alá, ezt követően a 15 tagállamnak parlamenti ratifikálás, vagy népszavazás útján kell szentesítenie a szerződést.
