Hónap: július • Nap: 07
1243. július 7.
IV. Ince pápa megerősíti méltóságában István váci püspököt
1438. július 7.
A francia egyház önállósodik
Franciaország királya, VII. Károly a Bourges-ban megalkotott `Pragmatica Sanctió`-ban a gallikanizmust állami törvénnyé nyilvánítja, mely kimondja a francia egyház függetlenségét a pápától. A monarchia egyházra gyakorolt befolyása megnövekszik. Fontos jogok, melyek eddig a katolikus egyház fejét illették meg, a francia uralkodóra szállnak. A király nemzeti zsinatot hívhat össze és a pápa ellen az egyetemes zsinathoz fellebbezhet. A Pápai nunciusok (a Vatikán diplomáciai képviselője, a pápa állandó követének a címe) bíráskodását Franciaországban korlátozzák, a pápai rendeletek csak a király jóváhagyása után lépnek érvénybe, aki állások betöltésénél és javadalmak odaajándékozásánál is fenntarthatja az utolsó döntés jogát. VII. Károly "Pragmatica Sanctió"-ja megvilágítja a gallikán egyházi törekvéseket. A francia egyház államérdekből a XIII. századtól kezdve próbál függetlenedni Rómától. A király és a pápa közötti ellentétek VIII. Bonifác és IV. Fülöp király idején érték el tetőfokukat. IV. Fülöpnek sikerült jogi igényeinek érvényt szereznie a pápával szemben. A konciliarizmus irányzatának a bázeli zsinaton (1431-1437) aratott győzelme alátámasztja a gallikán elméletet. A konciliarizmus a zsinat tekintélyét a pápa fölé helyezi és ezzel a pápa abszolút hatalmát korlátozza. Ezt a példát követi VII. Károly is, akit a francia bíborosok támogatnak.
1540. július 7.
Megszületik I. János és Izabella gyermeke János Zsigmond
1543. július 7.
I Szulejmán elfoglalja Siklóst
1573. július 7.
Meghal Vignola, az építész
65 éves korában, Rómában meghal Jacopo Barozzi da Vignola. Legjelentősebb alkotása a római Il Ges nevű jezsuita templom, melynek építése 1568-ban kezdődött. A Vignola tervezte alaprajzzal és homlokzati tervvel, a művész az egyházi barokk építészet kánonát teremtette meg. Az Il Ges templom, belső kiképzése a nyugati jezsuita templomépítészet mintájául szolgál. Tanulmányai befejezése után Vignola Rómában, Bolognában és Franciaországban dolgozott.
1683. július 7.
A törökök közeledésének hírére I. Lipót Bécsből Linzbe menekül
1705. július 7.
II. Rákóczi Ferenc feladja a dunántúli hadjárat tervét
1807. július 7.
A tilsiti békével véget ér a koalíciós háború
A negyedik koalíciós háború véget ért. Franciaország július 7-én Oroszországgal, július 9-én pedig Poroszországgal megköti a tilsiti békét, ami megerősíti Franciaország európai befolyását, Poroszországot viszont megfosztja területének felétől. Az 1807 tavaszán kivívott francia győzelmek után Oroszország és Poroszország fegyverszünetet kért, ami június 21-én és 25-én lépett életbe. I. Napóleon császár és I. Sándor orosz cár személyes megbeszélések során egyeztek meg a békefeltételekről. Poroszország csak I. Sándor orosz cár közbenjárására őrizhette meg államiságát. Lujza, a poroszok királynéja egy személyes találkozó során sem tudta rávenni Napóleont a kemény békefeltételek enyhítésére. Poroszországnak le kellett mondania Oroszország és Szászország javára azokról a területekről, amelyeket Lengyelország felosztásai során (1792. VIII. 5., 1793. I. 23., 1795. X. 24.) szerzett meg, valamint az Elbától nyugatra fekvő vidékeiről. Danzig szabad város lett, korábbi porosz területekből létrehozták a francia ellenőrzés alatt álló Vesztfáliai Királyságot és a Varsói Nagyhercegséget (1807. I. 2.). Poroszországnak ezenfelül részt kellett vennie a Nagy-Britannia elleni kontinentális zárlatban, és pénzbeli megváltást kellett fizetnie a megszállt területek francia kiürítése fejében. Egy titkos kiegészítő záradékban I. Sándor kötelezte magát, hogy szövetségre lép Franciaországgal, ha az angol-francia békeszerződés közvetítési kísérletei kudarcot vallanának. A régi Poroszország teljes veresége miatt a belpolitikában a reformerők cselekvési szabadsághoz jutnak (1807. X. 9., 1808. XI. 19.).
1807. július 7.
I. Napóleon császár és III. Frigyes Vilmos porosz király békét köt Tilsitben
1849. július 7.
I. Ferenc József kiáltványában bejelenti, hogy kármentesíteni fogja a jobbágyfelszabadítás által veszteségeket szenvedett földesurakat.
Szemere Bertalan miniszterelnök betiltja a Márczius Tizenötödike című radikális lapot.
1866. július 7.
Az uralkodó önkéntes katonai szolgálatra szólítja fel alattvalóit.
1868. július 7.
A király szentesíti a dohány- és lottójövedékről,valamint a fogyasztási adókról szóló 1868:XIV., XV., XVI., XVII., XIX., XX., és a nemesfémjelzésről szóló XVIII. törvénycikket.
1893. július 7.
Elhunyt Guy de Maupassant
42 éves korában elhunyt Guy de Maupassant francia író, a naturalizmus egyik legjelentősebb képviselője, akit a valóság hű ábrázolása foglalkoztatott. Mintegy 260 novellája és hat regénye kitűnik mély szkepszisével, tekintettel a társadalom `materialista` beállítottságára és az egyének hazug moráljára. Korai novelláiban, amelyek vidéken játszódnak, leírja a kisváros szűkös légkörét, nyárspolgáriasságát és a magával eltelt burzsoáziát. Legjelentősebb regénye, a `Szépfiú` (1885) a párizsi társaság miliőjét és erkölcseit ábrázolja; típusokat mutat be, akiket nagyravágyás, törtetés és kapzsiság fűt; belső ürességüket erotikus kiruccanásokkal leplezik, képtelenek a szerelemre és a barátságra és csak szükségleteik kielégítésére törekszenek. Maupassant, aki Émile Zola szűk baráti köréhez tartozott, irodalmi karrierjét édesanyja befolyása alatt a 80-as évek elején kezdte. Édesanyja egyébként Gustave Flaubert francia regényírónak az egyik barátnője volt.
1906. július 7.
Megtiltják az állatbehozatalt Szerbiából.
Ezzel megkezdődik a két ország közötti vámháború.
1909. július 7.
A király újból Wekerle Sándort nevezi ki miniszterelnökké.
A kormány eddigi összetételében nem történik változás.
1912. július 7.
A király szentesíti a debreceni és a pozsonyi tudományegyetem felállításáról szóló 1912: XXXVI. törvénycikket.
1919. július 7.
A csehszlovák hadsereg bevonul Kassára
1920. július 7.
A kormányzó Bethlen István grófot bízza meg kormányalakítással
Mivel az általa javasolt minisztereket a pártok nem fogadjáj el, július 14-én Bethlen visszaadja megbízatását.
1925. július 7.
A nemzetgyűlés elfogadja az 1925: XXVI. törvénycikket az országgyűlési képviselők választásáról.
A választó jogosultság feltételei lényegében azonosak az 2200/1922. számú kormányrendeletben foglaltakkal. A választás országos lajstromok, ill. választókerületek alapján történik; a lajstromos kerületekben a szavazás titkos, a választókerületekben nyílt; a szavazás azonban csak Budapesten és környékén, valamint a törvényhatósági jogú városokban kötelező. Választható minden 30. életévét betöltött magyar állampolgár, aki választójogosult. A nemzetgyűlés helyébe e választással a kétkamarás országgyűlés képviselőháza lép.
1930. július 7.
Meghal Arthur Conan Doyle, Sherlock Holmes figurájának megalkotója
Arthur Conan Doyle, a 71 éves korában elhunyt brit író alkotta meg Sherlock Holmes, a mesterdetektív és munkatársa, dr. Watson világhírűvé vált alakját. Sherlock Holmes bűnügyi történetei, amelyekben a mesterdetektív éles elméjével a legbonyolultabb eseteket kinyomozza, döntő hatást gyakoroltak a modern detektívregényre. Sok olvasó azt hitte, hogy Holmes alakjának élő mintája van. A detektívregény megalapítói közé tartozik Edgar Wallace (1875-1932) is, akinek izgalmas bűnügyi történetei hátborzongató és valószerűtlen elemek tarkítják. Ama funkciójuknak köszönhetően, hogy a tényleges problémáról eltérítik a figyelmet, a krimiknek egyre több az olvasójuk.
1930. július 7.
Schober, Ausztria kancellárja, hivatalosan Budapestre látogat.
Az 1923. április 10-i döntőbírósági szerződést barátsági szerződéssé bővítik; a titkos záradékban megállapodnak, hogy a politikai kérdésekben állandó összeköttetést tartanak fenn, különösen azokban, amelyek közös szomszédaikra vonatkoznak.
1934. július 7.
Megkezdődik a minisztertanács ülése Pannonhalmán, a bencés rendi apátságban.
Gömbös miniszterelnök ismerteti reformpolitikai elgondolásait.
1935. július 7.
A Népszava cikket jelentet meg a Szociáldemokrata Pártnak a fasizmus elleni küzdelemben követendő politikai feladatairól.
1937. július 7.
Az Ifjúmunkások Országos Bizottsága kibővített ülést tart.
Megállapítják, hogy az ország 60 ezer tanoncából csak 6 - 8 ezer kapja meg az előírt 2 heti fizetett szabadságot.
1937. július 7.
Japán terjeszkedése háborúhoz vezet Kínával
A Peking melletti Marco Polo-hídnál japán és kínai katonák között, japán részről kiprovokált összecsapás a hatalmi övezetét Kínára kiterjeszteni kívánó Japán és Kína között háború kitöréséhez vezet. Miután a Koumintang és a Kínai Kommunista Párt fegyverszünetben állapodnak meg. Csang Kaj-sek lesz a japán hódító elleni harc katonai vezetője. A háború kimenetel már 1940-1941-ben eldől Japán javára, ellenállás csak az ország belsejében folytatóik. Pekingben, Kantonban és Nankingban és Japán által beiktatott kormányok uralkodnak, Japán az egész gazdaságot ellenőrzése alatt tartja.
1939. július 7.
Kárpátalján megszűnik a katonai közigazgatás.
1982. július 7.
II. Erzsébet angol királynőt egy ártatlan betolakodó ébreszti fel lakosztályában
1985. július 7.
Boris Becker győz Wimbledonban
A 99. angol nyílt nemzetközi teniszbajnokságon Wimbledonban a Heidelberg környéki Leimenből való 17 éves Boris Becker gondoskodik a nyugatnémet teniszsport történetének legnagyobb szenzációjáról. A döntőben Becker 6:3, 6:7, 7:6 és 6:4 arányú játszmákkal legyőzte az amerikai Kevin Current. Győzelméért a leimeni fiú 510 000 nyugatnémet márkát zsebelhetett be, és a teniszezők világranglistáján 14 helyet ugorva a nyolcadik helyre lépett elő. Becker győzelme az NSZK-ban nagy érdeklődést keltett. Rövid időre háttérbe szorult a sportok királya, a labdarúgás a tévénézők körében. A tömegtájékoztatási eszközök által reklámhordozóként felkapott Becker a `jövő nemzedék` bálványává válik. Az általános Becker-lázba kritikai hangok is vegyülnek, amelyek az új teniszcsillagot ügyes menedzselés termékének minősítik.