Hónap: december • Nap: 04
771. december 4.
Nagy Károly egyeduralkodó lesz
Nagy Károly öccse és uralkodótársa, Karlmann halála után, 771. december 4-én, a Frank Birodalom egyeduralkodója lett. A Karoling-király előtt nagy feladatok álltak. A Frank birodalom politikai és gazdasági szempontból is kiépülőben volt. A Karolingok uralma még alig gyökerezett meg (csak a 751-es pápai királykoronázástól számítottak a Karolingok a Frank Birodalom törvényes dinasztiájának.) A Frank Birodalom kül- és belpolitikai konszolidációját, az egyik legfontosabb feladatot a következő években háborús és diplomáciai eszközökkel küzdötte ki a király. Nagy Károly célul tűzte ki, hogy a Frank Birodalmat nemzetközileg elismertesse, és a Bizánci Császárság - az Imperium Romanum törvényes utóda - egyenrangú politikai partnerévé tegye. A Frank Birodalom, a Nyugat vezető állama egyben a kereszténység patrónusa is volt, ennek védelmét Nagy Károly szavatolta. Nagy Károlynak az elkövetkező időkben főként három feladatot kellett megoldania: - Az itáliai Longobárd Birodalom meghódítása. A longobárd állam a Frank Birodalomtól délre terült el, és terjeszkedő politikájával (Patrimonium Petri) fenyegette. Nagy Károly már, mint frank uralkodó vállalta a 754. április 14-én kötött quierzy-i szerződésben, hogy Róma örök városát megvédi és szavatolja a keresztény egyház fejének sérthetetlenségét. - A birodalom északi és keleti részén élő pogány germán törzsek kereszténnyé tétele, ha kell, erőszakkal is. A "szász háborúk" a kereszténység terjesztésének örvén és frank hódító politika részét képezték, melyekkel a Karoling-uralkodó politikai hegemóniáját igyekezett biztosítani. - A királysággal szembenálló törzsi fejedelemségek (főleg a bajorok hercegségének megszüntetése, és betagolásuk a Frank Birodalomba. A 24 éves Károly (szül. 747. ápr. 2.) 768-ban apja, III. (Kis) Pippin (751) halála után a nála négy évvel fiatalabb öccsével, Karlmannal együtt vette át az uralmat a Frank Birodalomban. Karlmann kezére került Burgundia és Alemannia, valamint a Földközi-tenger partvidéke, Nagy Károly területe pedig a Pireneusoktól Thüringiáig terjedt. Hároméves közös kormányzásuk alatt a fivérek között személyes ellentét és politikai véleménykülönbség alakult ki. A pápa és öccse akarata ellenére Nagy Károly 770-ben Desiderius longobárd király lányát vette feleségül. Ez a politikai indítékú házasság elmélyítette az ellentéteket. Karlmann halála megakadályozta a nyílt törést a két uralkodó között, akik különben már kora gyermekkoruk óta ellenségesen viszonyultak egymáshoz. Károly első politikai és katonai tapasztalatait apja hadjárataiban szerezte.
1154. december 4.
Először és utoljára angol pápát választanak
Az egyetlen angol, akiből IV. Adrián néven pápa lett: Nicholas Breakspear
1536. december 4.
I. János hadvezére csellel elfoglalja Kassát
Czeczey Lénárt, I. János hadvezére csellel elfoglalja Kassát. A király utasítására a német polgárság jó részét elűzi a városból.
1563. december 4.
Véget ért a tridenti zsinat
18 évi tanácskozás után - beleértve a megszakításokat is - véget ért a tridenti zsinat, melyből a katolikus egyház megerősödve kerül ki. Az 1545. XII. 13-án tartott megnyitón a zsinat három fő feladatot tűzött maga elé: a vallási vita lezárását, az egyház általános reformját és a hitetlenek (mohamedánok) igája alatt senyvedő balkáni, magyarországi keresztények felszabadítását. De az európai nagyhatalmak összeütközései által többször is félbeszakított három tanácskozási szakasz során a zsinat résztvevői csak az egyházreform problémájára találtak megoldást. A tridenti zsinat határozatai tehát csak a római katolikus hitre vonatkoznak. Az első tanácskozási szakasz során a katolikus dogma tisztázására, a több felekezettől való elkülönülésre került sor, míg a harmadik tanácskozási szakaszban az egyházi élet újjárendezésének az irányvonalait határozták meg.
1595. december 4.
Megszületett Chapelain francia költő
Jean Chapelain Párizsban született. Richelieu és Colbert irodalmi tanácsadója volt. Fiatal korától kezdve nagy tekintéllyel bírt, mint az elméleti kritika kérlelhetetlen képviselője. A klasszicizmus esztétikájának egyik megalapozójaként tartjuk számon. Nevéhez fűződik a drámai hármas egység esztétikai követelményének bevezetése. Ő fogalmazta meg az Académie Francaise alapszabályait és így nagy döntő szerepet játszott az intézmény létrehozásában és a klasszicista doktrína kialakításában.
1619. december 4.
Abafy Miklós tokaji kapitány Szebennél (Sáros vm.) szétszórja Homonnai csapatait
1636. december 4.
I. Rákóczi György megegyezik Bethlen Istvánnal
I. Rákóczi György Szászvároson egyezményt köt Bethlen Istvánnal és kielégíti Bethlen birtokköveteléseit
1642. december 4.
Meghal Armand-Jean du Plessis, Richelieu hercege
57 éves korában meghal Armand-Jean du Plessis, Richelieu hercege. A 1622-ben kardinálissá kinevezett Richelieu 1624. IV. 29-től XIII. Lajos főminisztere volt. 18 évig tartó hivatali ideje alatt Richelieu, aki büszkeségéről és makacsságáról volt híres, megszabta Franciaország kül- és belpolitikáját. Kormányzása alatt Franciaország abszolutisztikus állammá alakult. A nemesi ellenzéket kemény kézzel letörte. Richelieu a főnemesek több várát és kastélyát romboltatta le. Richelieu kormányzása alatt érvényes volt az abszolút királyság. Jelszava: `Un roi, ne foi, une loi` (`Egy király, egy hit, egy törvény`). A protestáns hugenották különleges jogait megszüntette, 1628-ban bevette La Rochelle-t, a hugenották fellegvárát. A kardinális állandó hadsereget állított fel, az abszolút uralkodók hatalmának alapját. A tartományok királyi közigazgatását centralizálta. A tartományok élén álló főurak helyére királyi tisztviselőket, ún. intendánsokat állított. Minden téren érvényesülő centralizációs törekvése jegyében alapította 1635-ben Richelieu az Académie Française-t is, a francia nyelv egységessé tételére. Külpolitikájában Richelieu elsősorban a Habsburgok európai hegemóniájának megszüntetésére törekedett. Ez a célt következetesen szeme előtt tartva támogatta a harmincéves háborúban a katolikus Franciaország a protestáns német birodalmi fejedelmeket (pénzzel és hadianyagokkal) a Katolikus Liga és a Habsburg-császár ellen. Richelieu mindenbe közvetlenül beleavatkozó politikájával szemben Mazarin diplomáciai eszközökkel harcolt. Az Itáliából származó bíboros folytatta elődje politikáját és tovább növelte Franciaország hatalmát Európában. A pápai szolgálatban álló jogászt és diplomatát 1634-ben pápa nunciussá nevezték ki Párizsba. Hat évvel később kapta meg a bíborosi címet. Richelieu-vel való barátsága és Ausztriai Annához, XIII. Lajos feleségéhez fűződő kapcsolata lehetővé tette számára, hogy Richelieu 1642-ben, majd a király 1643-ban bekövetkezett halála után a francia politika vezetője legyen. Az új király, az alig négyéves XIV. Lajos mellett ő töltötte be a régens szerepét és vezette az államügyeket az anyakirálynő helyett. Mazarin bíboros Franciaországban igencsak népszerűtlen, gyűlölt személy volt. Gátlástalanul kijátszotta egymás ellen a korona ellenségeit, és beteges kapzsiságával szerezte meg hatalmas vagyonát.
1679. december 4.
Meghal Thomas Hobbes angol filozófus
91 éves korában hal meg Hardwick Hallban (Derbyshire). Fő művében a `Leviatán`-ban, mely latinul jelent meg 1668-ban, igenli ugyan a szuverén uralkodó legfőbb hatalmát, tagadja azonban annak isteni eredetét. A "Leviatán"-ban kifejtett államelméletet az angol parlament és a korona között folyó vita, valamint Hobbes természettudományos hatás alatt álló emberképe határozta meg. Hobbes szemében az ember ösztönei szerint önfenntartásra és hatalomra törekvő individuum. Ha minden ember ezeknek az ösztönöknek engedelmeskedne, az eredmény mindenki harca lenne mindenki ellen. Ezért szükséges, hogy az emberek jogaikkal egy szuverén uralkodót ruházzanak fel.
1791. december 4.
Megjelenik az Observer
Először jelenik meg az Observer, Anglia legrégibb vasárnapi lapja
1808. december 4.
Napóleon eltörli a spanyol inkvizíciót
1835. december 4.
Megszületett Samuel Butler angol író
Papi családban született, Shrewsburyben és Cambridge-ben nevelkedett. Papi pályára szánták, de 1859-ben Új-Zélandra ment, ahol juhtenyésztéssel foglalkozott. 1864-ben tért vissza Angliába. Egy ideig festegetett, egyik képe ma is látható a londoni Tate Galériában. Ezt követően teljesen az irodalomnak szentelte életét. Írásaiban olyan társadalmi, filozófiai és természettudományos nézeteket fejtegetett, amelyek megütközést keltettek a korabeli Angliában. Swift szatíráit kelti életre a névtelenül közzétett Erehwon (Meslohes, azaz fordítva írt Seholsem) című 1872-es utópisztikus regénye. 1901-ben folytatást írt gúnyos regényéhez Erehwon Revisited (Új látogatás Meslohesben) címmel. Műveiben a szatíra fegyverével harcolt a hagyományos erkölcs, a képmutatás, a társadalmi és tudományos előítéletek ellen. Fő műve, a The Way of All Flesh (Minden testnek útja) című önéletrajzi regénye az angol polgárság sokirányú bírálata. Életművének irodalomtörténeti érdekessége, hogy prózára fordította Homérosz mindkét eposzát, s felállította az eposzok női szerzőségének elméletét. Ötletes elméletet állított fel Shakespeare szonettjei keletkezésének körülményeiről is. Főbb művei: Evolution Old and New (Régi és az új evolúció, 1879), Unconscious Memory (Öntudatlan emlékezés, 1880), Life and Letters of Dr. Samuel Butler (Dr. Samuel Butler élete és levelei, 1896). 1902. június 18-án halt meg Londonban.
1865. december 4.
Meghal Adolf Kolping
Kölnben meghal Adolf Kolping, német katolikus pap. Eredetileg cipész volt, csak később lépett a papi pályára. A történelembe - s főként az egyháztörténetbe - egyetlen cselekedetével írta be nevét: 1846-ban Elberfeldben ő alapította az első katolikus legényegyesületet. (Az első magyar legényegyesület 1856. szeptember 8-án nyílt Budapesten. A Zalka János győri püspök kezdeményezésére alapított magyar egyesület híres apostola, Szabóky Adolf lett, s védnöke maga a hercegprímás volt.) Bár Kolping számos könyvet is írt, emlékét egyesülete őrzi, amelynek diadalútját még megérhette. 1991-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta.
1866. december 4.
Megszületett Vaszilij Kandinszkij orosz festő
A moszkvai születésű művész 1896-ban Münchenben telepedett le, s a szimbolizmus hatására 1901-től részt vett az avantgárd mozgalmakban. 1911-ben megalapította a Der Blaue Reiter nevű expresszionista művészcsoportot. 1914-1921 között Moszkvában élt, a moszkvai akadémián festészetet tanított, majd 1922-ben visszatért Németországba, ahol a weimari, valamint a dessaui Bauhaus tanára volt. 1924-ben részt vett a Die Blauen Vier művészcsoport megalapításában. 1933-ban a nácik elől Párizsba menekült, s haláláig itt élt. Első képei még naturalista felfogásban készültek, innen jutott el a teljes absztrakcióig. Az 1920-as évektől geometrikus formákkal fejezte ki magát. Utolsó korszakának - párizsi évek - műveiben a formák dinamizmusát a játékosság, a geometrikus és biomorf alakzatok színes, ritmikus játéka váltotta fel. A modern absztrakt művészet egyik legnagyobb hatású teoretikusa, az abszolút, a `tiszta festészet` elméletének kidolgozója volt. A Pont, vonal, felület című híres teoretikai munkája 1926-ban látott napvilágot. Neuilly-sur-Seine-ben hunyt el 1944. december 13-án.
1875. december 4.
Megszületett Rilke
Rainer Maria Rilke, a polgári társadalom hanyatlását tükröző líra egyik legnagyobb képviselője Prágában született. Életútjában, országról országra vándorlásában a XX. század eleji közép-európai polgárság nyugtalansága, magakeresése kapott szinte szimbolikus értelmet. A prágai egyetemen jogot, filozófiát és irodalomtörténetet hallgatott. 1899-ben és 1900-ban Oroszországba utazott, s e két utazás döntő jelentőségű költészetében, ekkor alakult ki egyéni hangja, sajátos miszticizmusa. 1902-ben Párizsba látogatott, ahol rövid ideig Auguste Rodin személyi titkára volt, s könyvet is írt róla. Az I. világháború után Svájcba ment, s a muzot-i régi kastély tornyában élt haláláig. Költészetét az intellektuális bölcselkedő stílus jellemezte. Verseiben, elbeszéléseiben, drámáiban a halál, a világfájdalom, az egyedüllét, a magára maradó polgár tanácstalansága, félelme, a nyelvi-formai művészet magas fokán jutott kifejezésre (Képek könyve, Imádságos könyv, Duinói elégiák, Szonettek Orpheuszhoz). Költeményeinél nem kevésbé művészi értékű, gazdag és tartalmas levelezési hagyatéka. Jelentős műfordítói munkássága.
1913. december 4.
Megszületik Benjamin Britten angol zeneszerző
A XX. századi zeneirodalom kimagasló alkotója Lowestoft-ban született 1913. november 22-én. Az első zongoraleckéket édesanyjától kapta, ötéves korában már komponált. Tehetsége mellett keményen dolgozott céljai eléréséért: zeneszerzésből, zongorából és csellóból egyaránt oklevelet szerzett. Eleinte filmekhez írt kísérőzenét, s a filmes lehetőségek hatására 1939-től az Egyesült Államokban próbált szerencsét. 1942-ben hazája háborús állapota hazakényszerítette, s ez egyben pályáján is fordulatot jelentett. 1942-ben megírta Szent Cecília himnuszát, s angol költők verseire alkotott karácsonyi énekes játékait. Ekkor már `neve` volt, így első operája, a Peter Grimes megrendelésre született. A mű sikerével lehetővé vált, hogy saját vállalkozást alapítson, Az English Opera Groupot, amely több művét bemutatta. 1947-ben fesztiválvárossá tette Aldeburgh-t, s elkészülő műveit itt vitte először színpadra. Elsődlegesen lírai hajlamú művész, aki a dallam kialakítására összpontosította erejét. Kedvelt formai megoldása volt a variáció-technika. Nagy sikert aratott és világszerte játsszák Shakespeare Szentivánéji álom című művéből készített operáját. Jelentősek vokális kompozíciói is. `A jó zeneszerzőnél nem lehet elválasztani az inspirációt a technikától` - vallotta a művész.
1935. december 4.
Meghal Richet, Nobel-díjas francia orvos
Charles Robert Richet Párizsban tanult, 1877-ben doktorált. 1887-ben az élettan professzora lett, és igen sok szakmunkát publikált, de verseket, drámákat is írt. Az ideg- és izomélettan területéhez kapcsolódnak alapvető kutatásai. Szérumterápiával, immunizálással is foglalkozott. 1902-ben fedezte fel az általa anafilaxiának (védtelenségnek) nevezett jelenséget, amely a szervezet ellenanyag-termelése a bejuttatott allergén agyagok hatására. Ez aktív védettséget biztosít a szervezet számára. Túladagolása anafilaxiás sokkot idézhet elő, ami halálos is lehet. Első széruminjekciós eljárását 1890-ben végezte emberen. Az anafilaxiával kapcsolatos kutatásaiért 1913-ban kapott orvostudományi Nobel-díjat.
1955. december 4.
Meghal a legendás T-modell tervezője
Detroitban meghal Galamb József gépészmérnök, a Ford autógyár híressé vált T-modelljének tervezője. Szegény parasztcsaládból származott, elemi és polgári iskoláit Makón végezte, később Szegeden tanult, majd Budapesten az Állami Felső-ipariskolában szerzett üzemmérnöki diplomát 1901 júniusában. Az ifjú mérnök érdeklődését felkeltette az akkor születőben lévő autógyártás, ezért Aradon, a Magyar Automobil Rt.-nél helyezkedett el. Vállalati ösztöndíjjal a Daimler-Benz eredményeinek tanulmányozására 1903-ban Németországba utazott, ahonnan ügyvéd bátyja anyagi segítségével áthajózott Amerikába. 1905 végén a Ford Motor Company-hoz került gépkonstruktőrnek. Egyik rajza annyira megtetszett Henry Fordnak, a gyáralapítónak, hogy nagyrészt vele terveztette meg a később híressé vált T-modellt, a világ első, egyszerűen vezethető és szerelhető, olcsó népautóját. A T-modellből 1908-27 között több mint 15 millió darab készült; az autót az ötletes technikai megoldások és a megbízhatóság jellemezték. 1937-ben a Ford gyár főkonstruktőre lett. Nevéhez fűződik a gépkocsik futószalagon történő gyártásának megszervezése. Az általa készített Fordson traktor az Egyesült Államokban mintaképül szolgált a traktorgyártás számára. Többször hazalátogatott szülővárosába, ahol előadásokat tartott. Ezenkívül alapítványt hozott létre Makó jól tanuló, de szegény diákjainak.
1956. december 4.
Nők tüntetnek Budapesten
A forradalom leverése, az oroszok egy hónapos itt-tartózkodásának alkalmából a magyar nők az amerikai nagykövetséghez zarándokló tüntetést szerveztek, amelynek az volt a célja, hogy az ENSZ értesüljön a hazánkban történtekről. Azért mozgósítottak kizárólag nőket, mert remélték, hogy a fegyveresek nem lőnek az asszonyok közé. Vezetőjük Sebestyén Mária ápolónő volt, akit magas termete miatt csak Hosszú Mariként emlegettek. Később az életét köszönhette `fedőnevének`. A nagykövetségnek tolmácsolták a tüntetők kéréseit, másnap, december 5-én folytatták a néma tüntetést: több mint ezer asszony a Petőfi- szobortól az orosz nagykövetség elé ment, ott azonban feltartóztatták a menetet, amely ezért az amerikai képviselet elé ment. Sebestyén Máriát 1957. február 16-án letartóztatták. Mindvégig tagadta, hogy ő lenne tüntetésszervező Hosszú Mari, így `csak` egy év két hónap börtönbüntetést kapott.
1985. december 4.
Flick iparmágnás a szalagcímekre kerül
Friedrich Karl Flick Düsseldorfban bejelenti, hogy vállalatát, a Friedrich Flick Industrieverwaltungot eladja a Deutsche Banknak. A kereken ötmilliárd DM-es vételáron, az előbb részvénytársasággá alakított konszern fokozatosan tulajdonost cserél. A tranzakcióból ki van rekesztve Flick részesedése a Gerling biztosítókonszernben, amelyet magántulajdonba kíván átvenni. Flick azzal indokolja az eladást, hogy nem szeretné, ha nemzedékváltás veszélyeztetné a vállalkozás pozitív fejlődését. A Deutsche Bank 1986 márciusában Feldmühle-Nobel AG néven kívánja a Flick-részvényeket a tőzsdén elhelyezni. Flick neve már az év folyamán terítékre került az ún. pártadományok ügyével kapcsolatban. Augusztus 29-én a bonni tartományi bíróság eljárást indít Hans Friedrichs és Otto Lambsdorff gróf szövetségi gazdasági miniszterek (mindkettő az FDP részéről) ellen, valamint Eberhard von Brauchitsch volt Flick-menedzser ellen, megvesztegetés gyanújával. Az eljárás során tisztázni kell, csakugyan fizetett-e Brauchitsch a két FDP-politikusnak "kenőpénzeket" előmozdítandó a kormány kedvező döntését a Flick-konszern adómentesítése ügyében. 1987. február 16-án Brauchitschot, Lambsdorffot és Friedrichset másfél évig tartó per után felmentik a megvesztegetés vádja alól, de egyben magas pénzbíráságra ítélik adócsalás miatt.
