2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: november  •  Nap: 01
21 találat
[1]

1496. november 1.

Meghal Callimachus olasz költő, történetíró

Filippo Buonaccorsi San Gimignano-ban született 1437. május 5-én. 1468-ban részt vett a II. Pál pápa ellen szőtt sikertelen humanista összeesküvésben. 1470-ben a lengyel király diplomatája lett, ebben a minőségében 1483-84-ben élt Budán Mátyás király udvarában. Szerelmi líráját a humanista eszköztár elegáns alkalmazása jellemezte. Verseket írt Mátyás királyhoz és Beatrix királynéhoz. Attila című munkájában Mátyás király politikai törekvéseit ítélte el. A Mátyás-ellenes lengyel politika egyik vezető alakja volt. Fő műve a magyar vonatkozású, `Ulászló tetteiről`, amelyben a várnai csatáról értekezett. Krakkóban érte a halál.

[2]

1500. november 1.

Megszületett Cellini

Benvenuto Cellini olasz szobrász, ötvös, éremvéső, bélyegmetsző, író Firenzében született. Fémművességet tanult. 1516-ban verekedés miatt száműzték Firenzéből, 1519-ben Rómába költözött. 1523-ban egy újabb verekedés miatt Firenzében halálra ítélték, ismét Rómába menekült, ahol Salamanca püspökének és VII. Kelemen pápának dolgozott. 1527-ben részt vett Róma védelmében, s a tüzérséget irányította. 1529-ben kinevezték a pápai pénzverde tervező-mesterének, majd megalkotta a pápa palástjának híres csatját. Egy aranyműves vetélytársának meggyilkolása alól III. Pál pápa feloldozta őt, de újabb véres összetűzése miatt Rómából is elmenekült. Firenzében számos érmét készített a Medicieknek, majd Franciaországba ment, ahol I. Ferenc királynak dolgozott. Rómában sikkasztással vádolták, bebörtönözték, megszökött, majd újra lecsukták. A ferrarai d'Este bíboros közbenjárására szabadult ki, ezután neki dolgozott. 1540-ben ismét Franciaországba utazott, s Fontainebleau-ban elkészítette a Neptunt egy földistennővel ábrázoló arany sótartóját, ez az egyetlen hiteles nemesfém műve, ami fennmaradt. 1542-ben francia alattvaló lett. 1543-44-ben mintázta a fontainebleau-i kastély bejárata fölé a vadászó Dianát ábrázoló bronz lunettát (Diana de Poitiers, a király kegyencnője tiszteletére). 1545-ben hazatért Firenzébe, s Cosimo Medici megbízásából alkotta legismertebb szobrát, a bronz Perseust, aki magasra tartja a Gorgó levágott fejét; manierista stílusa e technikailag is bravúros műben érvényesült a legjobban. Elkészítette a nagyherceg mellszobrát is, ez, akárcsak Apolló, Hyacinthus és Narcissuss című három márványszobra Firenzében látható. 1558-ban kezdett önéletrajzához, amelyet 1562-ben fejezett be. Hírnevét elsősorban ez az önéletírása alapozta meg, amely először 1728-ban jelent meg olaszul, majd számos más nyelven. Hamar népszerű lett, ami köznapi, irodalmiaskodás nélküli nyelvének és őszinte hangvételének köszönhető. Túlzásai és hetvenkedései dacára hiteles dokumentum, ezért Cellini egyéniségét sokkal jobban ismerjük, mint bármely kortársáét. A teljes szöveg magyarul 1957-ben jelent meg Füsi József fordításában. Az ötvösségről és szobrászatról is írt egy értekezést.

[3]

1596. november 1.

Megszületett Pietro da Cortona olasz festő és építész

Pietro da Berrettini, az illuzionista barokk mennyezetfestés úttörő mestere Cortona-ban látta meg a napvilágot. A barokk paloták mennyezeteit mitologikus alakokkal népesítette be. Első nagyszabású munkája a római Palazzo Barberini palota nagytermének mennyezete volt, ő ékesítette a firenzei Pitti-palota mostani képtártermeit, a római Sta Maria in Vallicella templom sekrestyéjét. Aeneas cselekedeteit festette meg a Palazzo Pamphili galériájának mennyezetén. A világ számos múzeuma őrzi történeti és egyházi témájú képeit, amelyekre a gesztusok kifejezősége jellemző. Építészeti tervei alapján készült a római San Luca és a Sta Martina templom, illetve a párizsi Louvre oszlopsora. Anatómiai Atlasz című elméleti munkája csak halála után jelent meg Rómában. Az Örök Városban hunyt el 1669. május 16-án.

[4]

1700. november 1.

Meghal II. Károly spanyol király

Évtizedeken át tartó betegség után meghalt a Habsburgok spanyol ágának utolsó tagja, II. Károly (1661-1700), akit kortársai a `Megbabonázott` melléknévvel illettek. Életének utolsó éveit a birodalom öröklése körüli küzdelmek töltötték ki. Az uralkodó október 3-án írta alá végrendeletét, amely XIV. Lajos unokáját, Anjou Fülöp herceget tette meg örökösévé. A béke megőrzése érdekében kérte, hogy a herceg vegye feleségül Lipót császár egyik leányát. A király halála napján (november 1.) közzétett végrendelet a császári udvarban felháborodást, a tengeri hatalmaknál megdöbbenést váltott ki. A világuralmi elképzeléseket dédelgető francia király rövidesen spanyol királlyá kiáltatta ki unokáját. Anjou Fülöp herceg 1701 januárjában francia sereg élén vonult be Spanyolországba. A Habsburgok osztrák ágának a spanyol örökségre vonatkozó igényeit érvényesíteni kívánó Lipót császár háborús előkészületekbe fogott. A spanyol örökség egy újabb összeurópai konfliktus kiindulópontjává vált.

[5]

1730. november 1.

Meghal Marsigli

Gazdag grófi családból származott. A bolognai egyetemen végzett, majd különböző studiumokon ismerkedett az orvostudománnyal, valamint a botanikával. 1681-ben osztrák katona lett, majd részt vett Budavár visszavételében. Itt nemcsak hadmérnöki tudományával tüntette ki magát, hanem azzal is érdemeket szerzett, hogy a vár felszabadítása után sikerült néhány Corvinát megmentenie. A karlócai béke (1699) után rábízták az új határvonalak megállapítását. A spanyol örökösödési háborúban is részt vett, de Breisach várának feladása miatt katonai rangjától megfosztották. 1709-ben a pápai csapatok parancsnoka lett, majd Provance-ban élt. Magyarországhoz szoros kapcsolat fűzte azzal is, hogy ő volt a Duna-medence élővilágának első monográfusa. 1726-ban Hágában és Amszterdamban jelentették meg nagy művét, amely hat kötetben, gazdagon illusztrálva mutatta be a Duna Pannoniát és Moesiát átölelő területének földrajzi, vízrajzi, történelmi és természetrajzi viszonyait. Kárpát-medencei kutatásai nemcsak sokszínű képet mutattak e terület egykori állapotáról, hanem módszereiben is újszerűek. Az élő és élettelen természet egységes vizsgálatával, kölcsönhatásuk sokoldalú felismerésével lényegében véve a mai ökológiai szemléletet alapozta meg. Emellett új fajokat is felfedezett, a mikroszkóp segítségével pedig megalapozta a Duna-medence faunájának parazitológiai vizsgálatát. Eredményesen foglalkozott a tengervíz ökológiai vizsgálatával, a halak életének tanulmányozásával, és a Garda tó komplex kutatásával is. A bolognai könyvtár ma is több munkáját őrzi.

[6]

1755. november 1.

Földrengés következtében elpusztul Lisszabon város kétharmada

A portugál főváros egyike volt Európa legszebb és leggazdagabb városainak. Épületeiben a mór, a reneszánsz, a gótikus hatás pazar egyvelege ötvöződött. Lakóinak száma meghaladta a 275 ezret.
Ezt a sokszínűséget pusztította el halottak napján az a drámai földrengés, melyet hatalmas tűzvész és pusztító tengerrengés kísért. Ez a kataklizma a modern kori európai civilizáció emlékezetében mind a mai napig élő, mély nyomokat hagyott.
A földrengés november 1-jén reggel 9 óra 30 perckor lepte meg az éppen ébredező város lakóit. Lefolyása gyors és intenzív volt, bár nem tartott tovább 10 percnél. Ez idő alatt három nagyobb lökéshullám rázta meg Lisszabont.
A rengések pusztításából és kiterjedéséből a tudósok arra következtetnek, hogy erőssége elérhette a Richter-skála szerinti 8,6-os értéket. Feltételezett központja St.Vincent-től 200 kilométerre nyugat-délnyugatra, az Atlanti-óceánban lehetett. A legnagyobb pusztítást délnyugat Portugáliában okozta, de jelentős károk keletkeztek Marokkóban, Algériában és délnyugat Spanyolországban. A földmozgásokat érzékeltek még Franciaországban, Svájcban, Itália északi részén és a távoli Finnországban is.
A rengés hatására Lisszabonban több tucat épület omlott össze, de ez csak a pusztulás kezdetét jelentette.
A váratlan esemény nagy riadalmat okozott a főváros lakói között, akik pánikszerűen próbálták elhagyni otthonaikat, menteni életüket és legfontosabb értékeiket. Az összeomló házakban gazdátlanul hagyott, világításra használt gyertyák és a főzésre használt tüzek hamar lángba borították környezetüket.
Az utcákat és köztereket ellepő menekülők miatt nem nyílt lehetőség az oltás megszervezésére. A tűz gyorsan terjedt és rövid időn belül Lisszabon nagy része lángokban állt. A tűzvész öt napon keresztül dühöngött a városban. Azok az épületek, melyeket a földrengés nem pusztított el, a lángok martalékaivá váltak.
Közvetlenül a földrengést követően sok lisszaboni lakos próbált menedéket keresni a tengerparton és a Tejo folyó torkolatban horgonyzó hajókon. Ám kb. fél órával a rengést követően, egy hatalmas hullám árasztotta el a partvidéket. A cunami végigpusztította a tengerpartot és a folyótorkolatot. Az itteni épületeket egyszerűen összelapította, a lakónegyedeket elöntötte, a hajókat felborította és elsüllyesztette.
A tengerparti területeken a cunami nagyobb pusztítást okozott, mint maga a földrengés. A vízoszlop magassága Lisszabonnál 6 méterre tehető, de egyes partszakaszon - a becslések szerint - ezt többszörösen meghaladhatta. Hatását a környező országokban is érzékelték. A hullámhegy csökkenő intenzitással elérte Franciaország, Nagy-Britannia, Írország, Belgium és Hollandia partjait, míg Gibraltárnál a Földközi-tenger 2 métert emelkedett. A tsunami délutánra átkelt az Atlanti-óceánon, és egyméteres tengerszint-emelkedést okozott az Antillák szigetvilágában.
A hármas természeti csapást követően a pusztítás leírhatatlan volt. A kataklizma 60 000 halálos áldozatot követelt és letarolta a virágzó portugál fővárost. A kortársak kezdetben úgy gondolták, hogy a nagy földrengés isten büntetése volt a bűnös város számára. Később a tudományos szemléletmód kerekedett felül, és a figyelem az újjáépítésre összpontosult. Ennek az áldozatos munkának eredményeképpen jött létre a napjainkban is ismert modern Lisszabon városszerkezete.

[7]

1818. november 1.

Megalapítják a Gazdasági Felsőbb Tanintézetet

Albert Kázmér Ágost szász-tescheni herceg, ausztriai és magyarországi uradalmai jószágkormányzójának, Wittmann Antalnak (1770-1842) a javaslatára, Magyaróváron felsőfokú gazdasági ismeretek oktatása céljából megalapította a Gazdasági Felsőbb Tanintézetet. Az intézményben, melynek élére az alapító Wittmannt nevezte ki (1840-ig), kezdetben latin, majd német nyelven folyt az oktatás. 1849-ig magánintézetként működik, 1850-ben állami igazgatás alá kerül, majd 1874-ben felveszi a Magyar Királyi Gazdasági Akadémia nevet. Nagy szerepet játszik a 19. századi magyar mezőgazdasági tudományos kutatások fejlődésében.

[8]

1845. november 1.

Megszületett Teleki Sámuel, az Afrika-kutató

Teleki Sáromberkén (ma Dumbravioara, Románia) született. A göttingeni és a berlini egyetemen állam- és gazdaságtudományt, mellette ásványtant, geológiát és földrajzot tanult. 1881-től országgyűlési képviselő volt. Közeli barátságba került Rudolf trónörökössel, akivel számos utazáson vett részt. 1886-1889 között mintegy 3000 kilométeres kelet-afrikai utat tett meg Ludwig von Höhnel társaságában Afrika akkor még ismeretlen vidékén. Első európaiként érte el a Kenya-hegységben a hóhatár magasságát (4680 m.), felfedezte a Rudolf- (ma Turkana-) és Stefánia-tavakat, valamint a ma is a nevét viselő vulkánt. Nagy állat- és növénygyűjteménnyel tért haza. 1893-ban Indiában, Jáván és Szumátrán, 1895-ben ismét Kelet-Afrikában járt. Megpróbálta megmászni a Kilimadzsárót, de a csúcsig nem jutott fel. Igen sok fényképet készített, ami akkoriban még különleges tevékenységnek számított. Afrikai kutatóútjának történetét Höhnel írta meg.

[9]

1846. november 1.

Megnyitja kapuit a József Ipartanoda, a budapesti műegyetem elődje

Magyarországon a XIX. század közepén felsőfokú műszaki képzés csak a pesti egyetem mérnöki intézetében és a selmecbányai Bányászati Akadémián folyt. A pozsonyi országgyűlés 1836-tól szorgalmazta a műegyetem felállítását, de 1846. november 1-jén még csak középszintű ipariskolát hoztak létre: megnyílt a József Ipartanoda, amely az abban az évben ötvenéves hivatali jubileumát ünneplő József nádorról kapta a nevét. Ez az iskola volt a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődje.

[10]

1896. november 1.

Magyarországon először rendeznek labdarúgó mérkőzést

Budapestre érkező angol atléták 1895 végén mutatták be a labdarúgást, majd 1896. november 1-jén a Pékerdőben (a volt BKV Előre és a mai MTK-pálya területén) rendezték az első mérkőzést. A `játékosok` főként utcai ruhában rúgták a labdát, s a sok sérülés miatt az új sport nem aratott nagy sikert. Az első hivatalos és szabályos magyar labdarúgó-mérkőzést 1897. május 9-én rendezték a Millenárison a Budapesti Torna Club két csapata között.

[11]

1907. november 1.

II. Miklós cár összehívatja a harmadik birodalmi dumát

II. Miklós cár megválasztja, majd összehívatja a harmadik birodalmi dumát (parlamentet). Az 1918-ig összeülő négy orosz parlamentből az egyetlen, mely hivatali idejének mind az öt évét kitölti. II. Miklós cár a választójogi törvény önkényes megváltoztatásával egyértelmű konzervatív többséget és ezáltal reakciós halogató politikájához bázist biztosít magának. A második birodalmi dumát a cár nem sokkal korábban, júniusban radikális összetétel miatt oszlatta fel. (A baloldali pártok az 518 mandátumból 209-el rendelkeztek.) A birodalmi duma felállítása az 1905-ös orosz forradalom vívmánya volt. De az orosz összbirodalom népképviseleteként mégiscsak behatárolt politikai kompetenciája volt.

[12]

1940. november 1.

Őskori falfestményekre bukkannak egy barlangban a franciaországi Lascaux mellett

[13]

1941. november 1.

Háborúellenes tüntetést tartanak Budapesten

A budapesti Kerepesi temetőben megkoszorúzták Kossuth Lajos és Táncsics Mihály sírját. A megmozduláson több ezren vettek részt, főleg munkások, munkásifjak és diákok, de jelen voltak szociáldemokraták és a polgári ellenzék képviselői is. A megemlékezés később tüntetéssé vált, amelyen a világháborúból való azonnali kilépést és a németekkel való szakítást követelték.

[14]

1952. november 1.

Felrobbantják az első hidrogénbombát

Hét évvel az első atombomba felrobbantása után az Egyesült Államok a Csendes-óceán középső részében, az Eniwetok-atoll (Marshall-szigetek) kísérleti telepén felrobbantja az első hidrogénbombát. Ezzel az Egyesült Államok a tömegpusztító fegyverrendszerek technológiai kifejlesztése terén visszaszerzi 1949-ben elvesztett fölényét a Szovjetunióval szemben. Egy évvel később a Szovjetunió saját hidrogénbombájának a felrobbantásával helyreállítja a szuperhatalmak közötti "atompattot". A H-bomba "atyja" a magyar születésű Teller Ede fizikus, aki az USA-ban él.

[15]

1954. november 1.

Algéria fellázad a francia uralom ellen

Az 1830-tól francia gyarmati uralom alatt álló Algériában 1954. november 1-jén fegyveres felkelés kezdődött az elnyomás ellen. Az algériai partokra települt főníciaiak az i. e. XII. században a törzsi szervezetbe tömörült őslakókat, a numidokat találták ott. A rómaiak uralma i.sz. 430-ig tartott. A VII. században érkeztek az arabok, akik új vallást, politikai és közigazgatási apparátust, gazdasági-társadalmi rendet és nyelvet hoztak magukkal. A spanyol hódítással szemben az algériaiak a törököket hívták segítségül, akik 1541-től három évszázadra saját uralmuk alá vetették őket. 1830-ban a franciák támadták meg Algériát, és hatvan éven át tartó hódító háború után 1962-ig tartották megszállásuk alatt. A második világháború után felerősödött a függetlenségi mozgalom, 1954. november 1-jén fegyveres harc robbant ki, melynek élén a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) állt. A függetlenségért vívott harcban több mint másfél millió algériai vesztette életét, mire 1962 júliusában kikiáltották az ország függetlenségét.

[16]

1956. november 1.

Nagy Imre beszédet mond a rádióban

`Magyarország népe! A magyar nemzeti kormány a magyar nép és a történelem előtti mély felelősségérzettől áthatva, a magyar nép millióinak osztatlan akaratát kifejezve, kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság semlegességét. A magyar nép a függetlenség és egyenjogúság alapján az ENSZ alapokmánya szellemének megfelelően igaz barátságban kíván élni szomszédaival, a Szovjetunióval és a világ valamennyi népével [...] A forradalmi harc, melyet a magyar múlt és a jelen hősei vívtak, végre győzelemre vitte a szabadság, a függetlenség ügyét. Ez a hősi küzdelem tette lehetővé, hogy népünk államközi kapcsolataiban érvényesítse alapvető nemzeti érdekét, a semlegességét. Felhívással fordulunk szomszédainkhoz, a közeli és távoli országokhoz, hogy tartsák tiszteletben népünk megmásíthatatlan elhatározását. Most valóban igaz az a szó, hogy népünk olyan egységes ebben az elhatározásában, mint történelme során még soha. Magyarország dolgozó milliói! Védjétek és erősítsétek forradalmi elszántsággal, önfeláldozó munkával, a rend megszilárdításával hazánkat, a szabad, független, demokratikus és semleges Magyarországot!"

[17]

1956. november 1.

Megalakul az MSZMP

A forradalom alatt a kommunista hatalom hívei új pártot alakítottak. A többek között Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc által alapított MSZMP - amelynek kezdeményezésére november 4-én ellenkormány, ún. forradalmi munkás-paraszt kormány alakult - vezetője Kádár János lett. 1956-89 között az MSZMP állampártként működött, s az egypárti diktatúrában kizárólagos hatalommal rendelkezett. A párt reformerői 1989. október 7-én kiváltak, s létrehozták a Magyar Szocialista Pártot.

[18]

1956. november 1.

Meghal Pietro Badoglio olasz tábornok és politikus

Grazzano Monferrato-ban látta meg a napvilágot 1871. szeptember 28-án. 1916-tól tábornok, 1918 novemberében az olasz-osztrák-magyar fegyverszüneti tárgyalásokon az olasz delegáció vezetője. A szenátus tagja (1919-45), a Fővezérkar főnöke (1919-21, 1925-29, 1933-40). Olaszország marsallja (1926-tól), líbiai főkormányzó (1928-33), a második olasz-etióp háborúban az olasz csapatok főparancsnoka (1935 novemberétől), Olasz Kelet-Afrika alkirálya (1936-37), a katonai főparancsnokság tagja (1940 májusától). A II. világháború elején azt az elképzelést támogatta, hogy Olaszország átmenetileg ne lépjen hadba. Mussolini őt tette felelőssé az 1940. évi görög hadjárat kudarcáért, s ezért leváltotta a Fővezérkar éléről. Később III. Viktor Emánuel bizalmasaként 1943. július 25-től 1944. június 9-ig miniszterelnök volt, s 1943. szeptember 3-án ő kötötte meg a szövetségesekkel a fegyverszüneti egyezményt, október 13-án pedig hadat üzent Németországnak. 1945-ben a fasizmus támogatójának nyilvánították, kizárták a szenátusból, de 1947-ben rehabilitálták.

[19]

1975. november 1.

Pasolini gyilkosság áldozata lesz

Ostiánál egy fiatal férfi prostituált meggyilkolja Pier Paolo Pasolini olasz filmrendezőt, kritikust, esztétát. Művészi pályafutását forgatókönyvíróként kezdte, majd 1961-ben mutatkozott be rendezőként A csóró című filmjével. Az olasz újhullám egyik kiemelkedő személyiségeként tárgyilagos, kissé szociografikus ábrázolásmódjában naturalista jegyek is fellelhetők. Életműve hatalmas és sokoldalú: húsz verseskötet, tizennégy filmforgatókönyv, kilenc regény, a Mamma Rómától egészen a halála évében készült Salo, avagy Sodoma 120 napja című filmjéig. Közben filmjei miatt úgyszólván negyedévenként meg kellett jelennie vádlottként nem kevesebb, mint harminc polgári-cenzori perben. Legjelentősebb alkotásai a Máté evangéliuma, az irodalmi ihletésű Dekameron, a Canterbury mesék és az Ezeregyéjszaka virága című filmek, melyeket Pasolini az élet trilógiájának nevezett. Mindhárom film különböző korok és népek narratív mítoszait kelti életre, hogy felmutathassa az örök emberi értékeket, elsősorban a nemiséget. Utolsó, Salo, avagy Sodoma 120 napja (1975) című filmje az ember hatalom általi megaláztatásának és megkínzatásának különböző stációit mutatta be, szinte elviselhetetlen nyíltsággal. 1975-ben mindmáig nem teljesen tisztázott gyilkosság áldozata lett. Manifester című versében a következőket írja a szabadságról: `A szabadság nem egyeztethető össze az emberrel, az ember nem is akarja igazán (...) De a szabadság erősebb: ha rövid időre is, azt akarja, éljék át. Olyan érték a szabadság, amely minden más értéket tönkre tesz, mert a többi érték nem más, mint ellene emelt védőfal.`

[20]

1986. november 1.

Mérgező vegyi anyagok kerülnek a Rajnába

A bázeli Sandoz vegyigyárban keletkezett nagy tűz után az oltóvízzel együtt igen mérgező vegyi anyagok kerültek a Rajnába. A víz szennyeződése olyan környezeti katasztrófát idézett elő, amelynek méreteit szakértők sem tudják felmérni. Még órákkal az éjfélkor bekövetkezett szerencsétlenség után is orrfacsaró gázfelhő üli meg a várost. A lakosokat felszólítják arra, hogy zárjanak be ajtót, ablakot és lehetőség szerint ne hagyják el otthonukat. Sok ezer hal elpusztulása után az NSZK hatóságai készületséget rendelnek el. Közben egy kb. 70 kilométer hosszú méregcsík képződik a folyón Rajna-vidék-Pfalz és Észak-Rajna-Vesztfália között. A Német Szövetségi Köztársaságban sok helyütt le kell zárni a rajnai kutakat, a lakosságot tartálykocsikból látják el ivóvízzel. A következő két hónapban több más esetben is mérgezések történnek a Rajnának és mellékfolyóinak vegyi anyagokkal való szennyezése folytán.

[21]

1993. november 1.

Megszületik a maastrichti szerződés

Ennek értelmében a korábban használt Európai Közösség elnevezést Európai Unióra változtatják a tagállamok.

Bezár