Kegyetlenül bántak a rabokkal az amerikai polgárháború leghírhedtebb fogolytáborában

A georgiai andersonville-i hadifogolytábort 14 hónapon át a svájci származású Henry Wirz kapitány vezette. Ebben az időszakban nem kevesebb, mint 13 ezer fogoly halt meg különböző betegségek (többek között vérhas) vagy éhezés következtében, szemtanúk vallomásai szerint pedig Wirz személyesen is kínzott és ölt rabokat, és ugyanezt követelte meg beosztottjaitól is. Miután a polgárháború után széles körben elterjedtek a képek a táborban éhező, csontig lesoványodott foglyokról, a kapitány Amerika egyik leggyűlöltebb embere lett.

A lágerről szóló horrorsztorikat a polgárháború egyik utolsó ütközete, az 1865. április 9-i appomattoxi csata után – a tábor felszabadítását követően – a túlélőktől hallhatta a szélesebb közönség. Robert H. Kellogg, a connecticuti 16. önkéntes ezred főtörzsőrmestere például egyszerűen csak földi pokolként emlékezett meg a táborról, ahol „sétáló csontvázakkal” találkozott.

Dr. James Jones, a konföderáció főorvosa 1864-ben látogatott el a táborba, ahol olyan körülmények uralkodtak, hogy a megérkezése utáni órában kétszer hányt, és influenzás lett. Jelentését a Wirz ellen lefolytatott perben is felhasználták. A táborban nyüzsögtek az élősködők, az egyetlen vízforrást pedig egy szennyezett patakocska jelentette. A táborban 1864 augusztusában 33 ezer hadifogoly tartózkodott összezsúfolva. A rabok jobb esetben sátrakban, de előfordult, hogy egyszerűen csak a maguk által vájt gödrökben aludtak.

A zürichi születésű Wirzet még 1865-ben letartóztatták, és Washingtonba szállították, hogy ott vonják felelősségre tetteiért. A kapitány azzal védekezett, hogy ő egyszerűen csak parancsot teljesített, és szűkös déli élelmiszerkészletekben találta meg a foglyok éhezésének okát. Emellett mentségére felhozta, hogy az északiak nem voltak hajlandók kicserélni a foglyokat, így neki tömegekről kellett gondoskodni. Ellenkezése ellenére Wirzet bűnösnek találták, és 1865. november 10-én mintegy 250 bámészkodó jelenlétében felakasztották. Testét jelöletlen sírban földelték el. 

Délen azonban sokan úgy gondolták, hogy Wirzet az északiak kiáltották ki bűnbaknak, és valójában nem követett el súlyos bűncselekményeket. Egyes összeesküvéselmélet-hívők egészen odáig mentek, hogy kijelentették: az északiak erőltették rá a déliekre, hogy kegyetlenül bánjanak a foglyaikkal, és elnöki bocsánatkérést követeltek, amit persze nem kaptak meg.

Wirz kivégzése után az északiak felállítottak egy emlékművet az andersonville-i lágerben elhunyt foglyok, többek között a 400 azonosítatlan halott emlékére. Néhány évtizeddel később egy United Daughters of the Confederacy (A Konföderáció Egyesült Nővérei) nevű szervezet elhatározta, hogy emlékművet emeltet Wirznek. Az uniós veteránok pedig hiába tiltakoztak, 1909-ben a konföderáció tisztje emlékére az egykori tábor helyétől mintegy másfél kilométerre felállítottak egy obeliszket.

Az emlékmű mellett elhelyezett táblán ez olvasható: „Legjobb tudása szerint igyekezett élelmet és gyógyszert szerezni a szövetségi börtön rabjait. Azért állították bíróság elé, mert nem tudta élelemmel és gyógyszerrel ellátni az itteni szövetségi börtön foglyait – holott az őrök ugyanazt az ételt ették, és a halandóság is ugyanolyan magas volt körükben, mint a foglyok körében. Mások [ügybe történő] belekeverését visszautasította, és feláldozta Délért az életét.” Az emlékmű 150 évvel később még mindig áll.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből