Jégkorszaki fogorvoslás – így tömték be a fogat 13 ezer évvel ezelőtt

A fogászati beavatkozás ma sem szívügye az emberiségnek, pedig a tudománynak hála, kevésbé fájdalommentesen kivitelezhető, mint néhány évszázada. Belegondolni is fogfájdító, milyen lehetett például a jégkorszakban. Bolognai régészek az észak-olaszországi Lucca közelében található Riparo Fredian nevű ásatási helyszínen két felső metszőfogat találtak, amelyek az elemzések szerint egy 13 ezer éve élt jégkorszaki ember szájüregét gazdagították, valamint nehezítették meg az életét.

Mindkét fog belsejében hatalmas, szemmel láthatólag mesterségesen kialakított lyuk tátongott, amely mélyen leért a fogbélig. „Ez meglehetősen szokatlan jelenség, ilyet normális esetben nem látni” – mondta Stephano Benazzi, a Bolognai Egyetem régésze. Benazzi kollégáival különféle mikroszkópos technikák segítségével vizsgálta meg a két metszőfogat, amelynek belsejében számos apró, lefelé vezető karcolásra és bemélyedésre bukkantak. Mindezek pedig arra utalnak, hogy éles, minden valószínűség szerint kőből készült szerszámok segítségével fúrhatták ki és szélesíthették az üregeket. A bemetszések hasonlóak voltak egy korábbi, hasonlóan Olaszország területén talált, 14 ezer éves fogaknál már látott jelenséghez, amelyet a világ első ismert emberi fogászati beavatkozásaként aposztrofáltak, olvasható a New Scientist cikkében.

Ám a most feltárt fogak egy másik fogászati innováció jeleit is mutatták: az üregben kátrány, növényi rostok és emberi hajszálak maradványait mutatták ki az elemzések, ami arra enged következtetni, hogy az ősi fogászjelöltek be is tömték az üreget. Az idegen anyagok eredeti célja természetesen ismeretlen, azonban a tény, miszerint ételmaradékok nem voltak a fogüregek mélyén, azt sugallják, hogy a fúrás és a tömés egy időben készülhetett.

„A jégkorszaki fogász valószínűleg szándékosan és azzal a céllal tömte be a lyukat kátránnyal (és egyéb növényi rostokkal), hogy csökkentse a fájdalmat és távol tartsa az ételmaradványokat az érzékeny fogbéltől” – magyarázta Benazzi.

Claudio Tuniz, az ausztráliai Wollongong Egyetem régésze szerint a kátrány – más gyógynövények mellett – antiszeptikus hatása miatt alkalmazhatták. Néhány évezreddel később a fogászok eszköztárában felváltotta a méhviasz. Az ausztrál kolléga úgy véli, az ősemberek fejlett terápiás fogorvosi gyakorlata jóval hamarabb kialakult, mint elterjedt volna az élelmiszerek rendszeres előállítási folyamata, például a gabonatermesztés vagy a méztermelés, amelyekről úgy vélik a szakemberek, hogy fő felelősek a fogászati problémák, mint például a fogszuvasodás drámai ütemű növekedéséért.

A késő-paleolitikum végén, amikor a fogak tulajdonosa élt, Európa nagy kulturális változásokon ment keresztül, miközben új lakók érkeztek a mai Közel-Kelet térségéből, magyarázta Benazzi. Úgy véli, elképzelhető, hogy ezek a népek hoztak magukkal olyan új típusú élelmiszereket, amelyek az öreg kontinensen is újabb és újabb fogszuvasodásos megbetegedéseket okoztak. „Talán ez az étrendbeli változás és szövődményei (fogszuvasodás) okozhatták a fogászati tudományok fejlődését” – mondta a régész.

Csupán a két metszőfogból nem sok mondható el magáról a páciensről. A kutatók annyit tudtak megállapítani a kopás mértékéből, hogy nem lehetett fiatal.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege