Igaz lehet a kamikaze legendája
2014. november 11. 10:30
Az Ázsia tekintélyes részét meghódító Mongol Birodalom 1274 és 1281 között kétszer is megpróbálta elfoglalni Japánt, azonban Kubilaj kán seregei kudarcot vallottak, amelyben a legenda szerint nagy szerepet játszottak a szigetországtól nyugatra kialakuló, kamikazének (magyarul: isteni szél) nevezett tájfunok. A tengeri üledékeket megvizsgáló kutatók most bizonyítékokat is találtak a legendás viharra.
Korábban
A 13. század a mongol történelem virágkorát hozta el. A birodalom 1206-os létrejötte után a század végére egy több mint 26 millió négyzetkilométeres területű állam állt a kánok rendelkezésére. Dzsingisz kán unokája, a Fekete-tengertől a Csendes-óceánig terjedő földek uralkodója, Kubiláj kán miután egész Kínát mongol igába hajtotta, s felvette a kínai császári címet is, tekintetét a még független Japánra irányította.
Miután követei két elutasító választ kaptak a behódolásra a sógun kormányzótanácsától, a mongolok 1274-ben a meghódított Korea flottájának segítségével több mint 20 ezer fős sereggel keltek át a szigetországba, ahol az évek óta a támadásra készülő, nagyobb számú japán sereg és az egyik éjszaka kitört hatalmas vihar meghátrálásra késztette a néhány kisebb japán szigetet már elfoglaló hódítókat.
1281-ben újból megindultak Koreából a mongol inváziós seregek Japán harmadik legnagyobb, legdélebbi szigetébe, Kjúsúba, ám több összecsapás után a szigetország lakói visszaszorították hajóikba a hódítókat, a mongol flotta nagy részét pedig egy hatalmas tájfun, a kamikaze (jelentése: isteni szél) elpusztította. Egyes számítások szerint a második mongol intervenciós sereg a 140 ezer főt is meghaladta. A Nagy Mongol Birodalom számára hatalmas presztízsveszteség volt a sikertelen támadás, főként azért, mert a szárazföldi invázió - a legtöbb történész szerint - a tájfunok segítsége nélkül is kudarcot vallott volna.
A legenda úgy tartja, hogy a kán hajóit elpusztító szelet maga a japán császár idézte elő. A hatalmas vihar létezésével kapcsolatban a legfontosabb probléma az, hogy Japán ezen részén az erős tájfunok nagyon ritkának számítanak. A történészek sokáig úgy vélték, hogy a szigetország megvédését főként nem természeti erőknek, hanem a hazai katonák vitézségének köszönheti Japán, s az "isteni szél megidézése" csak egyfajta császári propaganda lehetett, amely az uralkodó istenségét hivatott megerősíteni. A mítosz Hirohito császár országlásának utolsó hónapjaiban került előtérbe, amikor az uralkodó arra kérte a japán pilótákat, hogy bármi áron védjék meg hazájukat a szövetséges erőktől.
A Massachusettsi Egyetem kutatója, Jon Woodruff szerint van bizonyíték a tájfun erősségű szélre, mégpedig azokban a japán tavi üledékekben, amelyek egészen közel találhatók a nemrégiben felfedezett, valószínűleg a mongol flottához tartozó középkori hajóroncsokhoz. A geológuscsapat szerint a 13. században jóval gyakoribbak voltak Nyugat-Japánban a tájfunok, mint napjainkban, s az üledékrétegekben megtalált minták alapján elmondható, hogy nem csupán legenda lehetett a kamikaze.
A japán tengerparthoz közeli Daija-tó üledékében például nagy mennyiségű sziklás földkeveréket találtak, amelyben jelentős volt a stroncium-nitrid aránya. Ennek a talajtípusnak a legvalószínűbb "forrása" pedig az óceánpart, ahonnan a nagy erejű szélrohamok juttathatták el a tóig. Egy másik tó üledékrétegében titániumban gazdag iszapot találtak, amelynek fémes tartalma a közeli folyó medréből származik, amelyet a tájfun felkavart, s szemcséit több kilométeres távolságra "tette le". A radiokarbonos kormeghatározási módszerek alapján arra lehet következtetni, hogy talajmintákat megkavaró viharok azonosak azokkal a tájfunokkal, amelyek a források szerint megmentették Japánt.
Az 1274-es Hakata-öbölbeli csatával kapcsolatos, egy szamuráj által készített beszámoló nem tesz említést tájfunról, csupán szélirányváltásról ír, amely megnehezítette a mongol hajósok dolgát. James Delgado amerikai régész az 1281-es támadásról szólva elmondta, hogy nem lenne meglepve, ha valóban egy tájfun okozta volna a mongol flotta végzetét, utalva azon hajóroncsok állapotára, amelyeket az 1980-as évek óta találnak a kutatók az Imari-öbölben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
fasizmus
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco
- Tétlenül szemlélte Etiópia lerohanását a Nemzetek Szövetsége
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására
- Még a Mussolini-szobrokat is kidobálták az ablakon a Duce letartóztatásának hírére
- A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
- Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
- Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
- Valójában Karel Čapek testvérétől származik a sci-fi és a technológia legendássá vált szava
- A politikai megosztottságból emelkedett ki Franco tábornok diktatórikus rendszere
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet 17:05
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap