Hosszú folyamat volt, mire Konstantinápoly valóban Róma örökébe léphetett

Egy görög gyarmatváros élete

Büzantion nem büszkélkedhetett jelentős történelemmel. A mítoszok szerint a megaraiak alapították a Fekete-tengeri kereskedelem szempontjából stratégiai helyen fekvő kikötőt.

A város alapításáról szóló legenda szerint a „vakok városával” szemben lévő helyet javasolta a delphoi jós, ami arra utalt, hogy a másik parton építkező khalkédóniak nem vették észre a későbbi Büzantion természetes kikötőjét.

Elhelyezkedésének köszönhetően Büzantion nem kerülte el az ókori görög történelem fordulatait. Másfél évszázaddal az alapítása után I. Dareiosz perzsa király foglalta el, majd a peloponnészoszi háborúban a spártaiak ostromolták meg sikeresen, hogy elvágják Athént a fekete-tengeri gabonától.

Athén természetesen visszafoglalta Büzantiont, de rövid időn belül újra Spártáé lett a város. A későbbiekben a makedónok, Bithünia és Pergamon is a magáénak tudta, de a város szerencsés választásként szövetségre lépett Rómával.

A császárok uralmát nem úszta meg bajok nélkül, Septimius Severus császár ugyanis i. u. 195-ben az addig szövetségesi státuszt élvező várost három évi ostrom után elfoglalta, és a földdel tette egyenlővé. Az addig jómódú város teljesen elpusztult, de már Septimus Severus elkezdte újjáépíteni, és falat is emeltetett az új város köré.

1. Egy birodalom megújul
2. Egy későbbi városalapító életfordulatai
3. Egy görög gyarmatváros élete
4. Egy barnamezős beruházás
5. A kereszténység felemelkedése

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére