Hosszú folyamat volt, mire Konstantinápoly valóban Róma örökébe léphetett
2021. június 13. 16:49 Múlt-kor
Korábban
Egy későbbi városalapító életfordulatai
Constantinus apja, Constantius Chlorus gyermeke volt, ám apjának egy bizonytalan törvényességű kapcsolatától, Helenától. Amikor a nyugati birodalomrész caesarja lett, Constantius Chlorus elbocsátotta maga mellől Helenát, és elvette a Diocletianus által kijelölt személyt feleségül.
Constantinus apja vélhetően nem kedvelte különösebben a fiát, akit túszként küldött el a nicomediai császári udvarba, és nem őt vette maga mellé caesarnak. A Diocletianus mellett eltöltött évek mindenesetre később hasznára váltak, többször harcol a császár oldalán a barbárok ellen, és előrelépett a hadseregben is.
Diocletianus lemondása után Constantinus Galerius augustus udvarába került, ám a későbbi források szerint ő nem igazán kedvelte az új jövevényt. Igaz, Galerius a korábbi keresztényüldözések politikájának a híve volt, és róla főleg keresztény szerzők tollából való írások maradtak fent.
Constantinus mindenesetre sietve az apjához menekült. Constantinus Chlorus azonban 306-ban elhunyt, utódának pedig a caesarjának kellett volna lennie, ám a britanniai legiók Constantinust kiáltották ki az új augustusszá. Ezalatt Maxentius, Róma lakosságának a támogatásával, magát is uralkodónak kiáltotta ki.
A különböző caesarok és augustusok között polgárháború kezdődött, amelyet Constantinus sikerrel vívott meg. A legjelentősebb ütközetre 312-ben, a Milvius-hídnál, Róma közelében került sor. Az addig sikerrel küzdő Maxentius alulmaradt Constantinusszal szemben, és ő maga a Tiberisbe fulladt.
Constantinus ezzel biztosította magának a birodalom nyugati felét. Megegyezett a keleti birodalomfélben győztes Liciniusszal, ám a béke nem tartott sokáig. Az első összecsapások után 317-ben kiegyeztek, a fiaikat téve caesarokká, majd 324-ben újra összecsaptak. Licinius veszített, Constantinus pedig végérvényesen az egész birodalom egyedüli ura lett. Ez alkalmat adott neki arra, hogy új székhelyt jelöljön ki Róma és a többi város helyett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap