Hosszú folyamat volt, mire Konstantinápoly valóban Róma örökébe léphetett

Egy barnamezős beruházás

Constantinus döntése, miszerint az új főváros Konstantinápoly lesz, 324-ben született meg, miután legyőzte Liciniust. Ekkoriban az itt álló Büzantion kerülete nem volt több mint nyolc kilométer, ám azzal, hogy a császári udvar ideköltözött, a város viharos tempóban kezdett el növekedni. Az új központ kialakításához bevonták a környező erdőket és dombokat.

Bár a későantik források egy része következetesen keresztény ihletésű alapításról beszélnek, Constantinus csak a halálos ágyán tért át, addig pedig a napisten kultuszával is kísérletezett. Érméinek hátoldalán gyakran jelent meg például a hatküllős napkerék, a fennmaradt emlékek pedig a napkultusz erőteljes jelenlétéről árulkodnak.

A vasárnap például azért lett állami munkaszüneti nap 321-ben, mert az a Nap tiszteletreméltó napjának számított. Konstantinápoly megalapításakor a cél nem egy keresztény város felépítése volt, hanem a régi Róma hatalmának és szimbólumainak újraemelése egy másik helyen.

Az egyik legenda szerint a Trójából származó Pallasz Athéné-szobrot, a Palladiumot, amely bevehetetlenné tette Tróját, és Aenas magával vitt Rómába, Constantinus elvitette az új fővárosba, és annak fóruma alatt elásatta azon a ponton, ahol a császár szobra állt. Ez a szobor egyébként a korabeli leírások alapján sugárkoszorút viselt, ami szintén a napisten szimbóluma. (Igaz, egyes történészek szerint ez azért tűnhetett így az ókori szerző számára, mert egy korábbi Apolló-szobrot használtak fel a császár arcmásához). Csak említés történik róla, de a város felszentelésekor elkészült Konstantinápoly horoszkópja is.

A város egyébként a régi Róma fontosabb jellemzőit igyekezett átvenni. Hét dombra épült, és tizennégy kerület alkotta. A városnak volt egy Capitoliuma, de emellett fürdők, színházak és cirkuszok is épültek. A konstantinápolyi Hippodrom például nyolcvanezer ember befogadására is képes volt. A közelében egy roppant méretű császári palotát építtettek fel.

Néhány évtizeddel később egy forrás 8 közfürdőt, 153 magánfürdőt, 52 porticust, 5 gabonaraktárt, 8 vízvezetéket, 14 templomot, és 4388 építészetileg kiválónak nevezett objektumot sorol fel. A lakosság mellett a környék műkincsei is Konstantinápolyba vándoroltak, így került ide a püthai Apollón, a szamoszi Héra, az olümpiai Zeusz és a rodoszi Pallasz szobra is.

1. Egy birodalom megújul
2. Egy későbbi városalapító életfordulatai
3. Egy görög gyarmatváros élete
4. Egy barnamezős beruházás
5. A kereszténység felemelkedése

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók