Holttestek a mocsár mélyéről – hogyan vesztették életüket a legrejtélyesebb múmiák?

A hideg, nedves éghajlatú vidékeken, a sós vizű tengerek közelében járva találkozhatunk a mocsarak egy régészeti szempontból igen különleges fajtájával. Az ezekben található tőzeg savassága ugyanis természetes módon konzerválja a szerves anyagokat, így akár évezredekig kiváló állapotban megőrizve a mocsár mélyére süllyedt holttesteket és ruháikat, akiknek bőre a víz savassága és az oxigén hiánya miatt feketévé, míg hajuk általában vörösség színeződik.

Európa északi részén – leginkább Németországban, Dániában és Svédországban – számos ilyen, természetes módon mumifikálódott holttestet fedeztek fel az utóbbi évszázadban. Azt viszont, hogy az adott személy pontosan miért is végezte a mocsár alján, és hogy mikor is került oda, azt minden esetben egyedi vizsgálatok útján lehet csak kideríteni – ha egyáltalán ki lehet.

A híres római történetíró, Tacitus maga is megemlékezik egy írásában arról, hogy az 1. században élt germán törzsek gyakran a mocsarak révén szabadultak meg a közösség „nem kívánt” tagjainak – a gyengék és a homoszexuálisok – holttesteitől. Kutatók később ezzel szemben azt valószínűsítették, hogy a mocsárba fojtott emberek valójában elítélt bűnözők lehettek, akiket így büntettek kínhalállal.

Az egyik leghíresebb ilyen felfedezésnek a Windeby lány nevet adták a kutatók. A németországi mocsárban két holttestet fedeztek fel és sokáig úgy gondolták, hogy egy házasságtörő asszony, illetve szeretőjének maradványaival állnak szemben. Későbbi vizsgálatok azonban kimutatták, hogy az eredetileg nőnek hitt holttest valójában szintén egy férfié volt, aki még csak nem is volt kortársa a mellette fekvő másik férfinak. Utóbbi ugyanis 300 évvel korábban süllyedt a mocsár fenekére.

Az egyik legjobb állapotban fennmaradt mocsári múmiát, a Grauballei férfit Koppenhága mellett találták meg 1952-ben. Az elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy a halála idején 34 éves férfit kétezer évvel korábban áldozták fel. Ilyen emberáldozatokat jellemzően egy-egy természeti katasztrófa (árvíz vagy pusztító vihar) után mutathattak be az istenek kiengesztelésére.

Kr. e. 200 körül halt meg az a kisgyermek, akinek maradványait egy köpenybe csavarva találták meg Németországban. A Rösti lány névre keresztelt holttest a második világháború során megsemmisült, így ma már csak fényképről ismerhetjük.

Talán a „legszebb” állapotban mumifikálódott a Tollundi férfi, akinek holttestére Dániában bukkantak rá egy család tagjai tőzegszedés közben. A Kr. e. 4. században élt férfi teste olyan jó állapotban volt, hogy először azt gondolták, hogy egy nemrégiben szerencsétlenül járt emberrel van dolguk és azonnal értesítették a rendőrséget.

A Tollundi férfi fején egy csuklyát visel, míg nyakán megmaradt a halálát okozó kötél. A rendőrök ujjlenyomatot is tudtak venni tőle, míg a gyomrában talált magokból még a férfi utolsó vacsoráját is analizálni lehetett. Mára azonban sajnos csak a feje látható eredeti állapotában a Silkeborg Múzeumban, ugyanis a korabeli (1950-ben került elő a holttest) konzerválási módszerek nem voltak alkalmasak a holttest egészének megmentésére.

A holttestek mellett természetesen különféle tárgyak is gyakran előkerülnek a mocsarak mélyéről. Írországban például egy alkalommal 270 hordó ezer évvel ezelőtt készített vajra bukkantak, míg Svédországban már több ősi kardot is találtak a kutatók.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején