Hogyan próbálták meg orvosi célra használni az állati ürüléket a középkorban?

Változatos alkalmazások

Az állati ürülék orvosi célú használata (vagy legalábbis az ezzel való kísérletezés) nem ismeretlen a világ egyetlen táján sem, és a középkori Európában is előfordult.

Az efféle módszerek nem korlátozódtak természetesen Európára, és még napjainkban is van arra példa, hogy emberi gondokra az állatok salakanyagában keresik a megoldást (elsősorban a kozmetika világában).

Egy 15. századi írországi kézirat egyéb orvosi művek (például a perzsa Avicenna A gyógyítás könyve című írásának egy részlete) mellett tartalmaz egy traktust, amely teljes egészében az állati eredetű trágya gyógyításra való felhasználásáról szól.

A középkori Európában az állati ürülék rendkívül nagy mennyiségben állt rendelkezésre a mindennapokban, a szöveg szerint azonban a különféle állatok salakanyaga más-más bajok gyógyítására alkalmas.

Az írás a vesekő kezelésére a porított egérürüléket ajánlja, vagy önmagában elfogyasztva, vagy „kenőcsként a medencére helyezve, ugyanez lesz hatása.”

A rühesség ellen a kacsa székletét ajánlja: „keverd össze mézzel és lenmagkásával”, ez esetben is pakolásként külső alkalmazásra.

A disznótrágya borral való fogyasztása „elállítja a vérzést és gyógyítja az oldal fájdalmát”, míg az ember szemébe szórt fecskeürülék „eloszlatja azok ködösségét, hályogát és sötétségét”.

A baromfiszéklet „ellenszer azok számára, akik halálos mérgező növényt fogyasztottak, mint például bürköt, bolondító beléndeket, és effélét”.

1. Változatos alkalmazások
2. A csodaszer

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése