Hiába tiltották be, a brit „úriemberek” továbbra is párbajoztak a becsületükért a viktoriánus korban

A párbaj alkonya (?)

A 19. század közepén a Londontól nem messze, délnyugatra fekvő Weybridge a nagyvárosi művészek kedvelt találkozóhelye lett, így aztán a városkában senkit sem lepett meg a vázlatfüzetekkel a hónuk alatt sétáló úriemberek látványa. 1852 májusában azonban két férfi füzettokjában valójában pisztolyok voltak. A fegyverek tulajdonosa két centerburyi parlamenti képviselőjelölt, Frederick Romilly ezredes és George Smythe volt.

A párbajozók, akiknek összecsapását a kritikus pillanatban egy, az aljnövényzetből kitörő fácán zavarta meg, Londonba érkezésüket követően azonnal hírt adtak küzdelmükről egy újságban, amelynek olvasói aznap reggel meglehetősen zavarban érezhették magukat, mivel ugyanezen lap egy évtizeden át dicsekedett azzal, hogy a párbaj halott. 

A törvénykezésben már évszázadokkal Romilly és Smythe párbaja előtt, a középkorban megjelent a szóbeli sértések szankcionálásának gyakorlata. A törvényhozók a verbális inzultus a fizikai támadások és a gyilkosságok egy szintre hozásával világos üzenetet küldtek: egy ember hírnevének tönkretétele egyenértékű az élete kioltásával. 

A személyes sérelem megtorlása a középkorban főként a lovagi tornák kereteiben folyt, a kora újkorban azonban a felsőbb rétegekben az „urakért” való párbajozást felváltotta a saját becsület védelmének szándékával vívott küzdelem. Megszületett a modern párbaj. A 18. században a brit középosztály kereskedelemmel foglalkozó tagjai számos olyan hagyományos privilégiumot kezdtek el gyakorolni, mint a párbajozás. A párbaj a Hannover-dinasztia uralkodásának kezdeti évtizedeiben (I-III. György uralkodása idején) élte fénykorát, és ekkor alakult ki a parókáikat és császárkabátjaikat a szeretett hölgyért folytatott párbaj előtt félredobó becsületlovagok képe.

Ebben az időszakban az úriemberekre és a munkásokra külön-külön vonatkozó, a párbajt gyilkosságnak minősítő polgári és katonai törvényeket – csakúgy mint a gyakorlat keresztényietlen voltát hangsúlyozó szólamokat –, nagyrészt figyelmen kívül hagyták. Ahogy Henry Fielding 1749-es regényében, a Tom Jones-ban olvasható: „Nagyon szeretem a vallásomat, de a becsületemet még jobban.”

Nagy-Britanniában csak a napóleoni háború befejeztével, a militarizmus széleskörű elutasításának elterjedésével vett lendületet a párbaj elutasításáért küzdők „hadjárata”. Ehhez számos sokkoló eset – többek között Wellington hercegének és Winchilsea earljének 1829-es, a katolikusok emancipációjáról szóló Catholic Relief Bill miatt vívott párbaja – járult hozzá. A legtöbben ennek érdekében mégis a Párbaj Ellehetetlenítéséért Szövetség nevű, széleskörű társadalmi támogatást élvező szervezet tette, amely 1844-ben már a nagy-britanniai párbajok megszűnésének garanciájaként üdvözölte a betiltásról hozott új törvényeket.

A párbaj azonban holmi törvényi előírások miatt nem tűnt el teljesen. Közel 20 évvel azt követően, hogy a párbajellenes mozgalom hívei a koccintottak a küzdelmek betiltására, Daniel O’Donoghue ír parlamenti képviselő párbajra hívta ki az egykori miniszterelnök, Sir Robert Peel fiát, ifj. Robert Peelt, aki azzal vádolta meg O’Donoghue-t, hogy áruló. Peel azonban nem osztotta apja párbaj iránti lelkesedését, és nem volt hajlandó megküzdeni az űáltala megvádolt politikussal.

Ugyanebben az évben, 1862-ben hadbíróság elé állították Robertson századost, mivel nem kívánta párbajban megvédeni a becsületét. Tiszttársai nem voltak túlságosan boldogok a pletykáktól, amely szerint a férfi egy alacsony rangú nőcskével szűrte össze a levet, és eltávolították az alakulatból, mivel nem akart szembeszállni vádlójával.

1. A párbaj alkonya (?)
2. Párbaj egy estélyi miatt

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe