Házi őrizetből is győzelemre vezette pártját a Nobel-békedíjas politikus

Rangunban született a brit gyarmati uralom elleni felszabadító harcot vezető Aung Szan tábornok lányaként. Kétéves volt, amikor apja merénylet áldozatául esett. Ezt követően a férje örökébe lépő, arisztokrata származású édesanyja nevelte, akit 1960-ban indiai nagykövetnek neveztek ki.

Az Új-Delhiben töltött évek meghatározták Aung Szan Szú Csi politikai pályáját, ekkor épített ki kiváló kapcsolatokat Indira Gandhi indiai kormányfő családjával. A középiskola után az oxfordi St. Hugh College-ban tanult filozófiát, politikatudományt és gazdaságtant (a tekintélyes intézmény 2012-ben díszdoktorává avatta).

Ezután az ENSZ adminisztratív és költségvetési kérdésekkel foglalkozó tanácsának titkárságán dolgozott New Yorkban. 1972-ben férjhez ment a tibeti kultúrával foglalkozó Michael Arishoz, a tudóssal kötött házasságából két fiú született. A házaspár 1974-ben Oxfordba költözött, ahol a burmai irodalommal és történelemmel, illetve apja életének kutatásával foglalkozott.

1988 áprilisában tért vissza az 1962 óta katonák által kormányzott Burmába, hogy haldokló édesanyját ápolja. Az ország akkoriban súlyos válságot élt át, az utcákon diákok és munkások követelték a népet szegénységbe és elszigeteltségbe taszító, korrupt junta lemondását. Szú Csi úgy érezte, hogy apja lányaként nem hagyhatja magára népét, Burma "második függetlenségi háborújának" vezéralakja lett. Az erőszakmentességet hirdető Gandhi és Martin Luther King példáját követve járta az országot, és a politikai reformok kivívása érdekében békés ellenállásra buzdított.

Ellenfelei viszont az erőszakban hittek: a hadsereg vérbe fojtotta a tüntetéseket, új junta alakult, amely még kegyetlenebb rendszert vezetett be. Szú Csi 1988 szeptemberében pártot alapított Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) elnevezéssel, ezért 1989. július 20-án házi őrizetbe helyezték. Pártja így is győzött az időközben Mianmarra átkeresztelt országban 1990. május 27-én megrendezett választásokon, de a hadsereg nem adta át a hatalmat.

A nemzetközi közvélemény nem feledkezett el róla, 1991-ben első burmaiként kapott Nobel-békedíjat "a demokráciáért, az emberi jogokért és az etnikai megbékélésért folytatott erőszakmentes harcáért". A kitüntetést nem vehette át személyesen, ezt fiai tették meg Oslóban. 2000-ben megkapta a polgári személyeknek adható legmagasabb amerikai kitüntetést, az Elnöki Szabadságérmet is.

A házi őrizetből 1995-ben szabadult, s viszonylag szabadon mozoghatott, de politikai tevékenységében folyamatosan akadályozták. A világ leghíresebb politikai foglya nem utazott külföldre, mert attól félt, hogy nem engedik többé haza. 1999 márciusában - bár engedélyt kapott rá - Oxfordban haldokló férjét sem látogatta meg, holott az előző tíz évben csupán ötször találkoztak, gyermekei pedig csak 2011-től utazhattak be Mianmarba.

A politikus asszonyt 2000-ben másfél évre ismét házi őrizetbe helyezték, majd 2003 májusában letartóztatták. Hónapokig ismeretlen helyen tartották fogva, majd ismét elrendelték házi őrizetét, ahonnan végleg csak 2015-ben szabadult, összességében 15 évet töltött házi őrizetben. Az óvatos látszatreformokat kezdeményező katonai vezetés nem akadályozta meg indulását a 2012-es időközi választásokon, így bejutott a ranguni parlamentbe (akkor pártja, az NLD 45 körzetből 43-at nyert meg). Aung Szan Szú Csi, aki így immár hivatalosan is az ellenzék vezetője lett, az idén ősszel esedékes elnökválasztásra nem jelöltethette magát, mert a hatályos alkotmány szerint külföldi állampolgár özvegyének és anyjának minősül.

Soha sem adta fel a küzdelmet hazája sorsának jobbításáért. Életével példázza hitvallását: "Azt hiszem, mostanra elég világossá tettem, hogy nem nagyon elégszem meg a remény szóval. Nem hiszek abban, hogy az emberek csak reménykedjenek. Dolgoznunk kell azért, amit akarunk." 2001-ben a U2 ír rockegyüttes róla írta és neki ajánlotta Walk on című dalát. 2004-ben az amerikai Rhino kiadó For the Lady címmel neves zenészek közreműködésével jótékonysági lemezt jelentetett meg az akkor börtönben ülő politikusnő és az elnyomott mianmari nép támogatására, a lemezt Mianmarban betiltották. 2011-ben The Lady címmel Luc Besson forgatott filmet életéről, tavaly magyarul is megjelent Levelek Burmából című könyve.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2016

• A kenderesi Horthy-kastély
• A görögök olimpiái
• A magyar mennyei tizenegy
• A „focialista forradalom” kulisszái
• Sörgyári wellness
• Darabolós rémdráma 1958-ból
• Szigetvár ostromának török krónikásai
• Zrínyi: Közép-Európa közös hőse
• Így fest egy véres grófnő