Túlzott önbizalma okozta Magellán világkörüli útjának tragikus lezárását
2021. április 27. 14:53 Múlt-kor
Korábban
A Fülöp-szigetek békés hódoltatásának terve
Antonio Pigafetta elbeszélése a felfedező expedíciójának tagjaként az egyetlen fennmaradt hiteles forrásunk az eseményekről, Magellán útinaplója sajnos elveszett – vagy legénysége megsemmisítette – az utazás folyamán.
Kezdetben nem úgy tűnt, hogy ok lenne az aggodalomra. Humabon rádzsával, Cebu szigetének vezetőjével hamar szövetséget kötöttek, kereskedtek is egymással – a legénységet elsősorban az arany vonzotta –, sőt a rádzsa keresztény hitre tért.
Úgy tűnt, elismerik a spanyol hódítást, és a nyugati világ vívmányait örömmel fogadják (például tükröket, fésűket kaptak egzotikus termékekért, kókuszdióért vagy pálmaborért cserében). A spanyol korona nevében látszólag békésen hódított – és kötött kedvező szerződéseket – a Magellán vezette legénység.
A Fülöp-szigetek korabeli politikai berendezkedését a spanyol hódítók nem ismerték jól. A szigetek és vezetőik közti együttműködés vagy rivalizálás bonyolult hierarchiák rendjétől függött, lényegében vazallusi rendszer működött a szigeteken. A kevésbé gazdag szigetek rá voltak szorulva a nagyobb kereskedelmet lebonyolítók támogatására, cserébe politikai-katonai szövetségeket kötöttek egymással.
Magellán így egy olyan konfliktusba avatkozott bele, ahol az erőviszonyokat nem jól mérte fel. Humabon a szomszédos sziget vezetőjével, Lapu-Lapuval (korábbi átírásban: Silapulapu), került összetűzésbe, akitől más vezetők is óvakodtak, ráadásul a spanyol korona fölényét sem ismerte el.
Egy áprilisi napon a szomszédos sziget követe két kecskét küldött a spanyoloknak, de jelezte, hogy Lapu-Lapu mindent megakadályoz, hogy ezek az „ajándékok” el is jussanak a legénységhez.
Magellán számára ez a hozzáállás elfogadhatatlan volt. Úgy döntött, a fejlett nyugat nevében beleavatkozik a konfliktusba, és a Victoria hajó fedélzetén bemutatta a spanyol fegyverzetet és páncélzatot, valamint az eszközök működését és hatékony használatát, amivel ámulatba ejtette a helyi lakosságot.
Magellán lépését a düh vezérelte, és ekkor még talán maga is elhitte, hogy legalább annyira jó „hadvezér”, mint amilyen tehetséges hajós és navigátor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 20:20
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap