„Ha nem látom a sárkányt, mitől olyan nagy dolog, hogy a királyfi levágja a fejét?” – beszélgetés Tóth Krisztinával

Tóth Krisztina (Fotó: Szalmás Krisztina)

Az állatokkal való bánásmód kérdése többször is előbukkan a gyermekkönyvekben. Megannyi állatmeséi, versei között kihalófélben lévő élőlények is helyet kaptak: „Lámaféle, ki nem hiába / gyanakszik, hisz mostanra, lám a/ teljes kihalás fenyegeti.” Tanítójelleggel születtek csupán, egyfajta leltár a különleges élőlényeinkről vagy van benne egyfajta érzékenyítő szándék is?

Azt hiszem, ha az ember eleve azzal a programmal fut neki az írásnak, hogy most tanítani, érzékenyíteni fog, akkor vigyáznia kell, hogy ne lógjon ki a lóláb. (Ki fog.) Akkor lehet hitelesen megszólítani az olvasót és bevonni, ha valami engem is bánt, foglalkoztat szerzőként, és erről igyekszem beszélni.

A Világpuszi című könyvemben a történetek hősei többnyire olyan felnőttek és gyerekek, akik nem simulnak teljesen bele a közösségbe, mert valamiben mások. Szerepel itt demens, öreg kakukk, aki összevissza kakukkol, de van hajléktalan öregasszony is, a kutyamennyország kulcsának őrzője és van vak lány is, aki fehér bottal közlekedik.

Az állatos mesék szereplői sem azért kerültek a szövegbe, hogy felemelt mutatóujjként figyelmeztessék az ifjú olvasót, hanem azért, mert én magam is átélem, átérzem, ami a világban zajlik, és ezeken a figurákon keresztül tudom ezt leginkább megmutatni. Vagyis azzal kapcsolatban tudok hitelesen érzékenyíteni, ami nekem is fontos, amiről mindenképpen beszélni akarok.

Mennyivel másabb szellemi munkát igényel a gyermekirodalmi szövegek írása? Az ön esetében hogyan tér el a két alkotófolyamat?

Már érintettük, hogy én nem csak gyerekirodalmat írok. A Malac és Liba sorozat kifejezetten pihentető. Amikor elfáradok, átváltok erre, hogy szórakoztassam magam. Nekem ez játék, öröm, energiaforrás.

Ha a hétköznapokban felmerül valami, ami bekerülhet Malac és Liba kalandjai közé, gyorsan feljegyzem. eben az esetben is arról van szó, amit már korábban említettem: felnőtt ésszel és gyerek lélekkel írja az ember a sztorikat. Talán emiatt szeretik annyira a szülők is a sorozatot, nem csak a gyerekek. Mindig van valami, amin ők is felszabadultan tudnak nevetni.

Mert Malac és Liba valójában mi magunk vagyunk az összes kicsinyes hülyeségünkkel és szerethető gyengeségünkkel.

A Kincses Krisztina által készített teljes interjú a Kultúra.hu oldalán érhető el. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban