2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Gyorsabbak voltak a skótok és az írek a vikingeknél?

2015. május 27. 14:05

Bár Izland lakói századokon át abban a hitben éltek, hogy a 9. század második felében skandináv őseik érkeztek elsőként a szigetre, a régészeti ásatások egészen mást sugallnak. A vikingeket ugyanis megelőzhették a skótok és az írek, akik feltételezések szerint már 800 körül letelepedhettek Izlandon.    

Az ír és skót partoktól - az Írország délnyugati partjaitól mintegy 12 km-re fekvő Skellig Michael sziklaszigettől kezdve a Külső-Hebridákon található Észak-Uist szigetén át egészen az izlandi Vestmannaeyjar szigetcsoport Heimaklettur nevet viselő hegyrögéig - húzódó területeket hasonló kialakítású, sziklába vájt faragványok és kereszt alakú szobrok díszítik.

A kutatók nemrég Dél-Izland mintegy kétszáz barlangjában találtak a fent említett faragványokhoz rendkívüli mértékben hasonlító sziklába vájt szobrokat. Kristján Ahronson, a Bangor Egyetem régésze és társa, Dr. Tõnno Jonuks az izlandi szárazföldtől délre fekvő Vestmannaeyjar szigetcsoport egyetlen lakott területén, Heimaey szigetén található Himaklettur sziklájánál végzett kutatásokat. A szikla egyik kis bemélyedésében egy hatalmas falba vájt keresztre bukkantak, amelyből a szigetcsoport többi, ember vájta barlangjában még számos található. Skót szakemberek rámutattak, hogy megdöbbentő stiláris hasonlóságok fedezhetők fel a kora középkori skóciai és az Izlandon talált szobrok között. 

A felfedezések alátámasztják az Izland fő szigetén található Seljalandra összpontosító kutatás eredményeit. A feltételezések szerint Seljalandot, amely valószínűleg Izland első települése volt, 800 körül hozták létre. Az itt talált kereszt alakú kőfaragványokat a főként Skócia nyugati partjainál élő kora középkori szerzetesi közösségekkel volt szokás összekötni, ám mindezidáig tisztázatlan kérdés volt, hogy pontosan meddig is terjeszkedtek ezek a telepes csoportok. Most már tudjuk: egészen Izlandig.

A dél-izlandi barlangok korát a kutatóknak a helyszínen talált vulkáni hamurétegek segítségével, egy speciális eljárásnak köszönhetően sikerült meghatározni. A hamurétegek vizsgálatánál használt új módszerek révén a régészek közelebb juthatnak annak megfejtéséhez is, hogy a korai telepesek hogyan alakították át az erdős környezetet az állattartó életmód számára megfelelőbb füves területté.

Bár a szakértőknek még egy sor kérdésre kell majd választ adjanak a telepesek motivációival és életkörülményeivel kapcsolatban, ám az eddigi feltárások további figyelemre méltó kutatási eredményeket vetítenek előre.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár