2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Fontos lecke volt Németország számára a páncélosok felbukkanása az I. világháborúban

2021. szeptember 6. 17:45 Múlt-kor

Az elhárítás elhárítása

A német próbálkozásokat az antant természetesen nem nézte tétlenül. 1918 októberében egy ellenséges páncélelhárításról értekező brit dokumentum a fentebbi német próbálkozásokat foglalta össze. Javaslatokat is megfogalmazott az 1918-as év végén, és az 1919-ben várható harcok kapcsán. A brit tankokra leselkedő legfontosabb veszélynek a lövegeket, aknavetőket és a tankra veszélyes kézifegyvereket tekintette.

A harckocsikkal történő támadások előtt csökkenteni kellett a németek opcióit arra, hogy elbánjanak a brit páncélosokkal. Az első megoldás az a tüzérségi zárótűz, amely igencsak megszokott megoldás volt az első világháborúban. A tüzérség mellett ezt a feladatot a légierő is el tudta látni, ráadásul a tapasztalatok szerint elég hatékonyan támadta a német páncélelhárítás fegyvereit.

Ám a hatékonyabb megelőzés érdekében a repülőgépek páncélozását javasolta, azok ugyanis ebben az időszakban még meglehetősen sérülékenynek számítottak a későbbi modelljeikhez képest. Sőt egy olyan taktikai változtatást is javasolt, amely szerint a gyalogságnak nem a tankok mögött kellene haladniuk, hanem felderítő egységekkel meg kell előzniük a páncélosokat, hogy a tankelhárító német alakulatokat megsemmisítsék.

Persze nemcsak a német páncélelhárítás megsemmisítésére gondoltak. A tankok kilövésének megakadályozását a támadás éjszakai időpontra történő rögzítését javasolták. De az első világháború hadviselésében előszeretettel használtak mesterséges füstöt is, amelyet füstgránátokkal biztosítottak.

A füst elrejtette a támadó tankokat. (Sőt, a füstgránátok abban is segíthettek, hogy a füst leple alatt a tűzszerészek hatástalanítsák a tankok ellen telepített német aknákat). Igaz, az első világháborúban használt tankok rendkívül zajosak voltak, így ha nagy tömegben támadtak, akkor hiába használtak füstöt, a németek felkészülhettek a fogadásukra.

Más hátrányai is akadtak az első világháború páncélosainak. A hatékony német kézifegyverek és gránátok kivédésére ugyanis felmerült a páncélvastagság növelése is. A brit tankok fájdalmasan lassúak voltak későbbi, második világháborús társaikhoz képest, a plusz súly pedig nemcsak tovább rontotta volna a végsebességüket, de fokozta volna a meghibásodások valószínűségét is.

A változtatásokra végül nem került sor. A németek egy hónappal később letették a fegyvert. Bár a vereségükben nagyobb szerepet játszott a hátország kimerülése, mint a tankok felbukkanása a frontot, mégis az itteni tapasztalatokat is felhasználva tették a páncélosokat a második világháború egyik legfontosabb fegyverévé.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Brit katona vezényel át egy harckocsit egy lövészárkon a cambrai-i csata idején, 1917.Egy Mark IV típusú brit harckocsi szögesdrótos akadályokon gázol átKézigránátokkal bőségesen ellátott német rohamcsapatok (Stosstruppen) az I. világháború késői szakaszábanNémet katona a Tankgewehr M1918 egyik példányávalSzögesdrót és sártenger a nyugati fronton. A „szárazföldi csatahajókat” ironikus módon a víz segítségével lehetett a legkönnyebben megállítani.A lövészárkokon átvethető hidakkal felszerelt brit harckocsik a nyugati fronton, 1918.A 7,58 centiméter kaliberű német aknavető  „vízszintesben”, páncélelhárító szerepkörben, 1918.Egy Mark IV harckocsi roncsa a franciaországi Arras közelében az I. világháború után.Új-zélandi katonák egy beásott német páncélelhárító löveget vizsgálnak
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár