Exhumálnák Franco tábornokot az Elesettek Völgyéből

"A múlt sebeit az igazsággal gyógyítják" - érvelt felszólalásában az előterjesztés mellett Gregorio Cámara, szocialista képviselő. A legnagyobb ellenzéki párt szerint javaslatuk lényegében nem más, mint a 2007-ben elfogadott, úgynevezett történelmi emlékezet törvény alkalmazása, amelyben döntöttek az 1936-39-es polgárháború és az azt követő, 1975-ben véget ért, Francisco Franco tábornok vezette diktatúra áldozatainak rehabilitálásáról.

Alicia Sánchez-Camacho, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) politikusa szerint viszont a szocialisták kezdeményezésükkel megtörik azt az alkotmányos konszenzust, hogy a spanyol történelmet ne használják pártpolitikai érdekekre. A PSOE egyébként nem csak Franco tábornok, hanem José Antonio Primo de Rivera, a falangista párt (Franco fasiszta eszmeiségű pártja) alapítója földi maradványainak exhumálását is követeli, valamint, hogy az Elesettek Völgyét alakítsák át a megbékélés, a spanyol polgárháború és a diktatúra áldozatainak emlékhelyévé. Javasolják továbbá, hogy november 11-e legyen a fasizmus áldozatainak emléknapja.

A spanyol kongresszus várhatóan jövő héten szavaz a követelésről, amelyet azonban elfogadása esetén sem köteles teljesíteni a spanyol kormány. A dél-európai országban hosszú ideje húzódik, és mindeddig eredménytelen a vita arról, hogy mi legyen az Elesettek Völgyével, amelyet Franco 1940-ben kezdett építtetni rabokkal a spanyol polgárháborúban aratott győzelme jelképeként. Hivatalos becslések szerint 30 ezer holttestet temettek el a mauzóleum területén, de egyes történészek ezt a számot 60 ezerre teszik. Mivel a bazilika hatalmas kriptája túl nagynak bizonyult, Franco oda hozatta a köztársaságiak oldalán elesettek tetemeit is - a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül.

Az 1936 és 1939 közötti spanyol polgárháborúban több mint félmillió ember halt meg, több tízezren jelöletlen sírokban nyugszanak az ország különböző pontjain. A diktátor halála után két évvel, 1977-ben egy amnesztiarendeletet fogadtak el Spanyolországban, amelynek értelmében a polgárháború és a Franco-diktatúra alatt történt bűncselekmények jogi szempontból nem firtathatók.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?