Emlékérmékkel tiszteleg a 220 éve született Deák Ferenc előtt a Nemzeti Bank

Az emlékérmék az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc egyik legfontosabb eredményére, az első felelős magyar kormány megalakulására is felhívják a figyelmet, amelynek szintén idén ünnepeljük a 175. évfordulóját – közölte az MTI-vel kedden a jegybank.

A jubileumi emlékérméket Bitó Balázs iparművész tervezte. Ünnepélyes kibocsátásuk az Igazságügyi Minisztérium által életre hívott Deák 220 – Joggal a hazáért című tudományos konferencia keretében történik.

Mint felidézték, 220 évvel ezelőtt született Deák Ferenc (1803. október 17. – 1876. január 28.) a „haza bölcse”, a 19. századi magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa, az első felelős magyar kormány igazságügyi minisztere. Deák Ferenc 1848 tavaszán, a forradalom győzelmét követően fontos szerepet játszott a modern, immár polgári magyar állam megteremtésében. A szabadságharc leverése után a passzív ellenállás vezéralakja, majd az 1867-es kiegyezést létrehozó tárgyalássorozat sikeres vezetője. A segítségével megalkotott dualista monarchián belül zajlott le a következő fél évszázadban Magyarország virágzó gazdasági és társadalmi fejlődése, anyagi és szellemi gyarapodása.

A közlemény szerint az emlékérmék fókuszában a „haza bölcse” jogalkotói tevékenysége áll, hiszen jogászként és miniszterként egyik vezetője volt a polgári átalakulás és a nemzeti modernizáció jogi kereteit és joganyagát megvalósító törvényhozási és igazgatási tevékenységnek.

Az érmék egyúttal utalnak az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc egyik legfontosabb eredményére, az első felelős magyar kormány megalakulására is.

A tájékoztatás szerint az ezüst és színesfém emlékérmék érmeképei megegyeznek, csak az értékjelzésben térnek el. Az emlékérmék előoldalán körvonallal határolt középmezőben az 1848-as igazságügyi miniszteri pecsét viaszlenyomata, a jogalkotás hitelességének egyik biztosítéka látható az emlékérmék kötelező elemeivel.

Az emlékérmék hátoldalán, a középmező függőleges és körvonallal határolt jobb oldali részén Deák – a neves osztrák festőművész, Franz Eybl 1842-ben készült litográfiáját idéző – félalakos ábrázolása jelenik meg. A középmező bal oldali részén, a függőleges vonallal párhuzamosan az államférfi kézjegye látható, mellyel teljessé válik a jogalkotói hitelesség, valamint a Deák születési és halálozási évét jelölő 1803 és 1876 évszámok olvashatók. Köriratban Deák egyik legismertebb intelme olvasható: „KOCKÁZTATHATUNK MINDENT A HAZÁÉRT, DE A HAZÁT KOCKÁZTATNI SEMMIÉRT NEM SZABAD”.

A portrétól jobbra található a jubileumi emlékérméket tervező Bitó Balázs iparművész mesterjegye.

Mindkét emlékérme átmérője 38,61 milliméter, szélük recézett. A 15 000 forintos névértékű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A 3000 forint névértékű színesfém változat 75 százalék réz és 25 százalék nikkel ötvözetéből készült, súlya 30,80 gramm. Az ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 5-5000 darab készíthető – olvasható a közleményben.

A „Deák Ferenc” ezüst emlékérme a rendelkezésre álló készlet függvényében, a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg keddtől az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról