Elhunyt Gereben Ágnes

1947. szeptember 21-én született Budapesten. 1966-1970 között a Szegedi Tanárképző Főiskola orosz-magyar szakos hallgatójaként tanult, 1972-ben orosztanár szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK), s még ebben az évben házasságot kötött Kun Miklós történésszel. Az egyetem elvégzése után a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) nyelvtanáraként tanított. 1982-1987 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem egyetemi docense volt. 1985-től az ELTE BTK művelődéstörténelmi tanszékén tanított, tudományos főmunkatárs volt, 1999-ben habilitált. 2000-2003 között Széchenyi professzori ösztöndíjat kapott. Előadásokat tartott az USA-ban és Nyugat-Európa egyetemein is.

Tudományos kutatásai során a századforduló orosz művelődéstörténete és a 20. századi orosz irodalom fehér foltjai, valamint a posztszovjet térség mai helyzete foglalkoztatták. 1977-1982 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kelet-Európai Irodalmi Kutatócsoportjának tudományos munkatársa volt. 1983-ban megszerezte az irodalomtudomány kandidátusa fokozatot.

Fontosabb művei: Csehov világa (1980), Iszaak Babel ismeretlen naplója (1989), Babel világa (1989), Több fényt! (1988), Utazás Hollywoodba. Válogatás orosz emigráns írók műveiből (1990), Játsszunk bluest! Orosz emigráns írók kisregényei (válogatás, 1992), Művészet és hatalom. Orosz írók a XX. században. Új források (1998), Antiszemitizmus a Szovjetunióban (2000), "Engedd el népemet!" Zsidók a háború utáni Szovjetunióban (2003), Beszélgetések a Gulagról (2008), Egyház az ateista államban 1917-1925 (2008).

Emellett sajtó alá rendezte Iszaak Babel összes műveit (1986), továbbá a sztálinizmus áldozatai és a modern orosz emigráció számos alkotójának munkáit. 2010-ben jelent meg Az orosz kapcsolat című könyve, 2011-ben A FÁK - tegnap, ma, holnap címmel a szovjet utódállamokról szóló környezettanulmányokat tartalmazó kötete, 2013-ban adta ki Megtorlások a Szovjetunióban című művét. Legutóbbi munkája 2014-ben jelent meg Posztszovjet forgatókönyvek - utódállamok az ezredforduló után címmel.

A tanítás és könyvírás, szerkesztés mellett több száz történelmi-külpolitikai rádió- és tévéadást készített itthon és külföldön, rendszeresen szerepelt a Hír TV-ben és az Echo TV-ben. Az M1-en 2010-től vezette Barangolások öt kontinensen című saját heti műsorát, amelyben aktuális külpolitikai kérdéseket elemzett meghívott vendégeivel. 1986-ban elnyerte az Európa Könyvkiadó nívódíját. 2010-ben az orosz kultúra- és eszmetörténet, valamint a kelet-európai művelődés- és politikatörténet területén végzett több évtizedes tudományos, kutató, oktató és publikációs tevékenysége elismeréseként megkapta a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét, 2011-ben Pro Urbe Erzsébetváros díjjal tüntették ki, elismerve szűkebb pátriája, a VII. kerület életében kifejtett fáradhatatlan tevékenységét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike