Egy egész várost horrorfilmbe illő díszletté változtatott a csernobili atomkatasztrófa
2016. április 26. 08:33
Korábban
Halálba küldött „biorobotok”
Nyáron megkezdődött annak a betonszarkofágnak az építése, amelyet a nukleáris szennyeződés további terjedésének megakadályozására emeltek. Az építmény több tízezer likvidátor megfeszített munkájával készült el mintegy négy hónap alatt. A munkálatok azonban korántsem voltak problémamentesek. A 3-as reaktor tetején található, erősen sugárszennyezett törmelékek eltüntetését távvezérelt gépek segítségével igyekeztek megoldani, a robotok azonban az elképesztően magas sugárzástól működésképtelenné váltak, így emberekkel kellett a gépeket helyettesíteni. Az extrém magas sugárzási szint miatt az ólom védőruhában a tetőre küldött likvidátorok, akiket biorobotoknak neveztek, csak néhány másodpercet tölthettek a radioaktív törmelékek eltakarításával, azonban még ilyen rövid idő alatt is a megengedettnél jóval nagyobb sugárdózist kaptak. Az elhárításban összesen több mint 500 ezer likvidátor vett részt. Esetükben a legóvatosabb becslés szerint is minimum 2200 halálesettel lehet számolni, és különböző mentális és testi betegségek miatt sokan közülük munkaképtelenné váltak.
Közvetlenül a baleset után a legnagyobb veszély a Csernobiltól alig 3 km-re fekvő kisvárost, Pripjatyot fenyegette, amelyet elsősorban a közeli atomerőmű dolgozói számára alapítottak 1970-ben. A gyorsan fejlődő település szovjet mintavárossá nőtte ki magát. Azon a bizonyos szombati napon a város lakói mit sem sejtve végezték hétvégi teendőiket. Bár többen is furcsa fémes ízt éreztek a szájukban, és a városban cirkáló, védőfelszerelésbe öltözött alakok látványa is szokatlan volt, az árulkodó jeleket senki sem vette igazán komolyan. A közel 50 ezres lakosságot azonban másnap, április 27-én több mint ezer busz segítségével evakuálták, és estére már teljesen elnéptelenedtek Pripjaty utcái. A környező legveszélyesebb területekről további mintegy 250 ezer embert telepítettek ki az évek során.
A szél az első napokban a radioaktív hulladékot északnyugati irányba fújta, és a svédországi Forsmark erőművének dolgozói már másnap rájöttek, hogy a nukleáris szennyeződés csak Csernobilból jöhet. A széljárás később megfordult, és Európa számos országát elérte a radioaktív felhő, de a szennyezés mértéke ezeken a területeken elhanyagolható volt. A megengedettnél jóval nagyobb sugárzás érte Ukrajnát és Oroszországot, a legnagyobb százalékban azonban Fehéroroszország területe szennyeződött nukleáris hulladékkal.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 19:05
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet 17:05
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
