2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Egész életében kétségbeesetten hajszolta a boldogságot Margit hercegnő

2022. március 26. 12:50 Balázs-Piri Krisztina

Mintha egy fordított tündérmesét olvasnánk: hiába becézték Rózsabimbónak, hiába volt szép és művelt, Margit hercegnőért, II. Erzsébet húgáért sohasem jött el az egész életében várva várt királyfi. Világra jöttekor hatalmas vihar tombolt, ahogy az 1930. augusztus 21-én született kislány élete is viharos volt, tele csalódásokkal. Erzsébetnél négy évvel volt fiatalabb, de már két évtizede nincs az élők között. Élete utolsó éveiben mintha várta volna a megváltó elmúlást: a sors ebben az egyben kegyes volt hozzá, álmában érte a halál.

Margit és Erzsébet
Margit és Erzsébet hercegnők egy gőzmozdony vezetőállásában (1947, Dél-Afrika)

„Erzsébet a büszkeségem, Margit az örömöm”

A két hercegkisasszonynak már a gyerekkori fotói is a híres királyi játszóházból árulkodóak: Erzsébet mindig „comme il faut”, kifogástalan összeszedettséggel állt a fényképezőgép lencséje elé, vele ellentétben a gyakran durcás húga mintha folyton nyelvet szeretett volna ölteni környezetére.

Sokan állítják, hogy pontosan ez a klisé lett Margit tragédiája: nem tudott kiszabadulni az eleve rá osztott „rosszkislány” szerepkörből. Saját maga is ezt az imázst erősítette, hiszen többször nyilatkozta: legnagyobb öröme mindig az volt, ha engedetlen lehetett. Sorsa mégis akkor dőlt el véglegesen, amikor hőn szeretett apjából uralkodó, nővéréből pedig trónörökös lett.

A múlt század egyik legnagyobb médiafigyelemmel kísért eseménye a „nagybácsi”, VIII. Edward lemondása volt. A koronázott király 1936-ban nem mindennapi lépésre szánta el magát azért, hogy elvehesse a „bűnös nőt”, a polgári származású, kétszeresen elvált, ráadásul amerikai Wallis Simpsont.

Edwardot – VI. Györgyként – öccse követte a trónon, így lett az idősebb lányából, az akkor tízéves Erzsébetből trónörökös. És ettől a pillanattól kezdve a két hercegkisasszony sorsa gyökeresen elvált egymástól, és a nekik kiosztott szerepek is merően különbözőek lettek. Hogy melyikük volt a vonzóbb? A Rózsabimbónak becézett Margaret Rose állítólag szívesen mondogatta: „Én szebb vagyok…” – de ez lehetett kamaszos dac egy másodszülött kislánytól, akit ráadásul egy világ választott el uralkodásra készülő testvérétől.

Míg Erzsébetet nagy szigorral nevelték, alaposan felkészítve a hatalmas brit birodalom vezetésére, addig Margit oktatásával meglepően keveset törődtek, hiszen nem vártak tőle jelentős nyilvános szerepléseket. Ebben a nagy engedékenységben az édesapának is szerepe lehetett, aki talán ezzel akarta kompenzálni hirtelen háttérbe szoruló kislányát, akit imádott. „Erzsébet a büszkeségem, Margit az örömöm” – mondogatta a hercegkisasszonyokról: talán csak egy pszichológus tudná kielemezni, mit érezhetett az egyik oldalról elkapatott, a másik oldalról háttérbe szorított kislány e szavak hallatán.

Ma már legfeljebb csak mosolygunk tinédzseréveinek lázadásain: pirosra festette a száját, körmét, bulizott, te jó ég! Mégis érdemes itt megállni egy pillanatra. Az 1950-es évek Angliájában a szexuális erkölcs romlása mérhetetlen aggodalom tárgyát képezte. Ahogy az ország a háború utáni szigorú mértékletességből megindult a jólét felé, a kommentátorok folyton a homoszexualitás, a prostitúció, a korai terhesség veszélyeiről kezdtek értekezni.

Mindezt ráadásul összevetve a „régi szép időkkel”, amikor a fegyelmezettségéről híres királyi családban nem fordulhatott volna elő, hogy valaki „rossz példát mutasson a fiataloknak” – ahogy ezt Margitról állította a pletykára és a botrányra éhes sajtó, gyakran felidézve a királyi család világháború alatti, méltósággal viselt megpróbáltatásait. Többek között azt a történetet, miszerint Winston Churchill miniszterelnök az tanácsolta a hercegnőknek, hogy a bombák sújtotta és német invázióval fenyegetett Angliából költözzenek a tengerentúlra, mire a királynő – Erzsébet és Margit édesanyja – azt közölte népével: „A gyerekek nem mennek nélkülem. Én nem megyek a király nélkül. És a király sohasem menne…”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár