Drakula a lövészárokban – így harcolt Lugosi Béla az első világháborúban

Lugosi Béla még a 32. életévét sem töltötte be teljesen, amikor 1914 nyarán kirobbant az első világháború. A hollywoodi horrorfilmek későbbi királya ekkor már befutott színész volt Magyarországon, 1912-től már a Nemzeti Színház állandó társulatának tagja is volt. Pozíciójának köszönhetően megúszhatta volna a katonai szolgálatot (a színészek felmentést kaptak a hadkötelezettség alól), de ő mégis úgy döntött, hogy fegyvert fog és az osztrák-magyar hadsereg soraiban segíti hazája háborús erőfeszítéseit.

Bevonulását követően a 43. gyalogezredhez került hadnagyi rangban. Egysége 1914-15 telén az észak-keleti Kárpátokban, majd Galíciában harcolt a betörő orosz csapatok ellen. Lugosi síjárőrként teljesített szolgálatot és testközelből tapasztalta meg a Nagy Háború horrorját. Bajtársainak közel fele vesztette életét a harcokban és Lugosi maga is többször súlyos sérüléseket szenvedett.

A háborút követő évtizedekben ritkán beszélt a keleti fronton átélt tapasztalatairól, de egy interjúban részletesen beszámolt élete egyik legmeghatározóbb élményéről. Lugosi egysége épp egy erdős területen találta szemben magát egy orosz géppuskafészekkel. Az ellenséges lövések elől Lugosi egy nagy méretű fa mögé húzódott, amikor látta, hogy egyik társát golyótalálat érte.

Saját életét is kockáztatva kirohant rejtekéből és a sebesült katona segítségére sietett. Sikeresen odaért hozzá, majd megpróbálta visszahúzni őt a fedezéket nyújtó fa mögé. Megfordulva azonban azzal szembesült, hogy azt a bizonyos fát egy ellenséges bombatalálat teljesen megsemmisítette – vagyis ha Lugosi nem próbálja megmenteni társát, valószínűleg ő is ott halt volna meg a fa mögött.

Első sebesülésére fél év szolgálat után került sor, amikor a színészt egy budapesti kórházba szállították. Miután felépült visszatért a frontra, ahol egészen 1916-ig teljesítette szolgálatot. Ekkor ismét kórházba került és bár ismét sikeresen felépült, felettesei szabadságolták, így a háború hátralévő részét már ismét a pesti színpadokon töltötte. Szolgálataiért később megkapta a IV. Károly által alapított Sebesültek érme kitüntetést is.

Lugosi a háború utáni forradalmi változások, majd a Tanácsköztársaság idején is aktív társadalmi szerepet vállalt és részt vett a színészszakszervezet megalakításában. 1919-es politikai tevékenysége miatt fenyegetve érezte magát a kezdődő fehérterror miatt, ezért az emigráció mellett döntött. Előbb Bécsben, majd Berlinben telepedett le, végül 1920-ban a tengerentúlra utazott – ahol színészi karrierje hamarosan újabb magasságokba emelkedett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek