Diákjai védelmében bármely ideológiával szembeszállt a feminizmus korszakos gondolkodója

De Beauvoir férjével, Jean-Paul Sartre-ral 1955-ben

Wikipédia / Közkincs

A múlt század egyik legnagyobb írója, filozófusa, a feminista mozgalmak nagy alakja Simone Lucie Ernestine Marie Bertrand de Beauvoir néven jött világra egy jómódú párizsi polgárcsaládban, ahol szigorú katolikus nevelést kapott.

Gyermekévei szinte zavartalan boldogságban teltek, de kamaszkorában elvesztette istenhitét, ettől kezdve állandósultak konfliktusai szüleivel.

De Beauvior még az iskolapadban kötött barátságot Elisabeth Lacoin írónővel, 1928

Későbbiekben a Sorbonne-on filozófiát tanult. Az egyetemen ismerkedett meg az egzisztencializmus egyik vezéralakjával, Jean-Paul Sartre-ral, akivel egy életre társak lettek.

A második világháború alatt „fiatalkorú megrontásának” vádjával felfüggesztették: „bűne” az volt, hogy nem volt hajlandó egyik tanítványát rábírni arra, hogy megszakítsa kapcsolatát egy zsidó költővel. Ekkoriban jelentek meg első művei is, amelyek a közösségi erkölcs problémáit feszegetik.

1945 után az addig csak inkább kedvtelésből írogató vidéki tanárnő Sartre-ral együtt az érdeklődés középpontjába került: elindították a Les Temps Modernes című folyóiratukat, a baloldali értelmiség szószólói lettek, pártnak azonban soha nem kötelezték el magukat. (Erről a korszakról fest pontos képet Beauvoir félig-meddig önéletrajzi regénye, A mandarinok.)

Lévi Eskól izraeli miniszterelnök fogadja a filozófust 1967-ben

Egyre jobban foglalkoztatta a nők társadalmi helyzete, töprengései, tapasztalatai és tanulmányai nyomán született 1949-ben A második nem című munkája, amelyben azzal az előítélettel száll vitába, hogy a nő, adottságai, továbbá gazdasági és társadalmi helyzete folytán, másodrendű lény. A katolikus egyház elítélte, az ekkor bontakozó feminista mozgalom viszont alapmunkának tartotta a művet.

Az ötvenes évek végén elkezdte írni önéletrajzi emlékeit, amelyek az Egy jó házból való úrilány emlékei, A kor hatalma és A körülmények hatalma címen jelentek meg.

Utolsó éveiben figyelme az öregedés, az idős korosztály társadalmi szerepe felé fordult, Könnyű halál című hosszabb elbeszélésében beteg anyja utolsó napjait írja le megrázó aprólékossággal.

Sartre 1980. április 15-én bekövetkezett halála után Beauvoir nem talált többé magára. Keserű és vég nélküli vitát folytatott nevelt lányukkal, az egyre gyakrabban és egyre nagyobb mennyiségben fogyasztott alkohol és amfetamin mindinkább gyorsította szellemi és fizikai leépülését, mígnem 1986. április 14-én elhunyt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban