2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Össztűzben a Lónyay-villa

2005. május 30. 11:11

Folytatódik a Lónyay- (Hatvany-) villa két éve megrekedt újraépítése a Hunyadi János utcában - számol be róla a Népszabadság cikke. A vasbeton szerkezet már a járószint fölé magasodik, s a látvány riasztja a környékbelieket: miért szabad ekkora házat építeni a Vár dunai kapuja előtt, eltakarva a kilátás egy részét?

A régi és az új

Ha Pest felől tekintünk Budára, akkor is látszik: nincs még egy épület, amely a várfalig emelkedne, s belezavarna a fal egységesnek ható vonulatába. Lónyay Menyhért - ahogy sz Csordás LAjos írásából kiderül - 1870-72-ben épült villája persze éppen így belezavart a panorámába, hiszen pontosan ekkora volt, de akkor, a feudális berendezkedésű társadalomban ki akarta - s tudta - volna megakadályozni a nagy hatalmú pénzügyminiszter építési szándékát. Az a villa egy társadalmi pozíció gőgös kifejezése volt, az épülő pedig, amelyik a régit utánozza, a tőke újmódi nagyzolása a hagyománytisztelet álarca alatt.

A régi villát - amely 1944-ben elpusztult - Ybl tervezte, a környező támfalakkal együtt, azokkal összhangban. Az új épület tervezője, Kerényi József éppen az összhang miatt ragaszkodott formailag az Ybl-féle, építészetileg és kultúrtörténetileg is patinás épület visszaépítéséhez. Valószínűleg nem is nagyon lehetett más választása, az első kerületi építéshatóság ugyanis ezt az utat szabta meg számára. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) tiltakozott az építkezés ellen. A háború óta közparkként funkcionáló telekre nem hiányzott a villa. Az I. kerület építési rendelkezései azonban nem tiltották a megvalósulását, a terület a nyilvántartásban beépíthetőként szerepelt, elfelejtették egykor közparkká minősíteni. Érdekes egyébként, hogy az államosításkor (amely persze igazságtalan volt) az állam javára is elfelejtették bejegyezni, így maradhatott a Hatvanyaké továbbra is, míg aztán a kilencvenes években jelentkeztek érte, s eladták a Budapanoráma Kft.-nek. Valahogy sok az ügy körül a feledékenység és a kiskapu.

A KÖH egyébként nem azért illetékes engedélyező hatóság, mert a régire megszólalásig hasonlító villa műemléknek tekintendő, hanem azért, mert a telken a föld alatt húzódik a török kori Aranybástya maradványa. A hivatalnak végül - bármennyire ellenére volt - meg kellett adnia az építési engedélyt, mivel a tervek nem ütköztek a kerület előírásaiba. Az Aranybástya maradványai sem sérülnek, az újkori támfalak mentén szépen láthatóak lesznek - erre is ügyelt a tervező.

Tovább a cikk folytatásához

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár