Csak átmeneti békét eredményezett az első búr háború

Az elandsfonteini ütközet néhány résztvevője (Kép forrása: Wikipédia / Fidodog14 / CC BY-SA 4.0)

Az európaiak gyarmatosítási igyekezete több hullámban érte el Afrika déli részét. A 17. századtól itt élő holland származású telepesek, a búrok az 1800-as évek második felében azzal szembesültek, hogy az Egyesült Királyság fokozódó étvágyával területeiket fenyegeti. A briteknek több szempontból is fontos volt a térség, ahol a búrok létrehozták Natal és Transvaal Köztársaságot, valamint az Oranje Szabadállamot.

Arany és gyémánt

A terület birtoklása elengedhetetlen volt a stratégiai jelentősége miatt. Innen lehetett elérni az Indiai-óceánt, ugyanakkor az itt fellelhető nyersanyagok szintén arra késztették a briteket, hogy megszerezzék a régiót. A Vaal folyó környékén 1867-ben gyémántot találtak, ami tovább fokozta a vidék iránti érdeklődést. Valamivel később aranylelőhelyet is találtak a búrok területén.

A majubai csata

1877-ben a britek megpróbáltak megmentőként fellépni a búrok előtt, és elérkezettnek látták az időt, hogy annektálják Transvaalt. A merész lépést azzal indokolták, hogy így sikeresen meg tudják védeni az államot a belső lázadásoktól és az őslakos zulu törzsektől. A búrok azonban ezt a lépést rendkívül rosszul fogadták, mivel a függetlenségük megsértésének tekintették.

Pár évvel később, 1880 végén a búrok fellázadtak és elhatározták, hogy lerázzák magukról a brit uralmat. Az első komolyabb összeütközésre a bronkhorstspruiti csatában került sor, ahol a búrok egy brit hadosztályra támadtak rá, és mindenki meglepetésére győzelmet arattak.

Brit veresége, búr győzelem

Ebben a háborúban nem álltak szemben óriási hadseregek egymással, amit jól mutat, hogy az első ütközetben nagyjából ötszáz katona vett részt, amelyből 250 volt búr származású. A briteket vezető George Pomeroy Colley tábornok alaposan elszámította magát, ugyanis alábecsülte ellenfeleit. Csak ebben az összecsapásban 156 brit katona veszett oda, míg az ellenfél mindössze két embert vesztett.

Brit katonák Pretoriában (Kép forrása: Wikipédia / University of Pretoria Library / CC BY-SA 4.0)

A brit csapatok sorozatos vereségeket szenvedtek a búr egységektől, akik a hegyes, sziklás terep adottságait és helyismeretüket kihasználva gerillataktikát alkalmazva lepték meg őket. A britek számára különösen nagy csapás volt az Laing’s Nek-i ütközet és az 1881. februárjában lezajlott Majuba-hegyi csata, amelyben nagyon komoly veszteségeket kellett elkönyvelniük. Külön csapás volt, hogy még a parancsnok, Colley tábornok is elesett. A britek arra a következtetésre jutottak, hogy csak komoly költségek árán tudnának nyerni, ezért végül békét kötöttek a búrokkal.

A fegyverszünetről a két fél 1881-ben állapodott meg, amelyet a Pretoriai Egyezmény véglegesített. Ennek értelmében a britek elismerték Transvaal belső önállóságát, ugyanakkor fenntartották a jogot a brit uralkodó formális fennhatóságára és beavatkozási jogát a diplomáciai kérdésekben.

Ez a kompromisszum átmeneti békét hozott, de a brit és búr közösségek közötti feszültségek nem oldódtak meg. A konfliktus előrevetítette a későbbi, sokkal véresebb és pusztítóbb második búr háborút. Ekkor az Egyesült Királyság már sokkal felkészültebben kezdte meg a harcot, és végül legyőzve őket gyarmati sorba taszította a búrokat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
• Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban