Egy orosz és egy amerikai asztronauta szolgált elsőként a Nemzetközi Űrállomáson

2024. november 2. 12:20 MTI

24 éve, 2000. november 2-án léptek először űrhajósok a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére. Amikor az első legénység megérkezett, az ISS mindössze három apró, zsúfolt helyiségből állt. Azóta a Föld körüli pályán keringő létesítmény egy kilátótoronnyal és másfél tucat lakható helyiséggel bővült.

Asztronauták javítás közben.

Korábban

Az első személyzet – Bill Shepherd amerikai, valamint Szergej Krikalev és Jurij Gidzenko orosz űrhajósok – 2000. október 31-én indult Kazahsztánból az ISS-re. Két nappal később a zsilipet megnyitva ünnepelték meg e jeles eseményt.

Shepherd, aki az űrállomás parancsnokaként szolgált, egy hajó fedélzetén zajló élethez hasonlította benyomásait. A körülmények a mai kor kényelmi viszonyaival összevetésben rendkívül ridegek voltak.

„Minden nap újabb kihívásokkal jelentkezett” – idézte fel emlékeit Shepherd, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) egyik panelbeszélgetésén. A beszerelések és a javítások órákat vettek igénybe az új űrállomáson, amik a Földön mindössze perceket igényeltek volna – tette hozzá Krikalev.

A Földön néhány percig tartó szerelések és javítások az űrben akár órákig is tarthatnak

Az orosz űrhajós elmondta, hogy elsőként a világítást kapcsolták fel a sötétbe burkolódzó űrállomáson. Mint mondta, ez nagyon emlékezetes volt. Aztán vizet melegítettek és bekapcsolták a WC-t.

„Most már tudunk itt élni. Van fény, melegvíz és egy toalett” – idézte fel Gidzenko amerikai parancsnokának akkori szavait.

Ami a kényelmi szolgáltatásokat illeti, az űrhajósok manapság szinte álladó kapcsolatban állnak a houstoni és a Moszkva melletti földi irányítással, és egy internetes telefonjuk is van személyes használatra. Az első legénység ezzel ellentétben csak szórványos kapcsolatot tudott tartani több órás szünetekkel – és Shepherd szerint – néha ellentmondásos utasításokkal. Az első legénység Alphának keresztelte el új otthonát, de a név nem ragadt meg.

Az ISS azóta egy majdnem focipálya méretű létesítménnyé nőtte ki magát 13 kilométer hosszú elektromos vezetékrendszerrel, egy hektár területnyi napelemmel és három csúcstechnológiájú laboratóriummal.

Fizikai erőnlét nélkül nincs élet a Földön túl

„Ez ötszáz tonna, ami az űrben kering, és aminek alkotóelemei sosem érintkeztek egymással, míg fel nem vitték és össze nem csavarozták őket” – mondta Shepherd az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva. „És mindez húsz éve nagyobb gondok nélkül működik” – fűzte hozzá.

A 72 éves Shepherd már régen visszavonult a NASA-tól és jelenleg Virginia Beachben él. A 63 éves Krikalev és az 59 éves Gidzenko még az orosz űrkutatási hivatalnál szolgálnak, legutóbb október közepén működtek közre a 64. legénység felkészítésében.

Az ISS első modulját, 23 éve, 1998. november 20-án indították Bajkonurból. A NASA és partner szervezetei szerint a Föld felszínétől mintegy 400 kilométeres magasságban keringő űrállomás még több évig szolgálhat. Ugyanakkor manapság a NASA leginkább az űrszemét jelentette – egyre fokozódó – veszélytől tart. Csak a tavalyi évben az ISS-nek háromszor kellett irányt módosítania, hogy elkerüljön egy lehetséges ütközést a pályáját keresztező hulladékkal.

Űrséta a Föld „körül”

Az űrállomás nem csak az asztronauták körében népszerű, 2021 őszéig összesen 19 nemzet 244 űrhajósa és űrturistája landolt az emberiség Földön túli bölcsőjén.