A földdel tette egyenlővé Lisszabon gazdag városát az 1755-ös földrengés

A lisszaboni földrengés allegórikus ábrázolása egy 18. századi festményen

A Richter-skála szerinti 9,2-es földrengés nagyjából 3-6 percig tarthatott. Az épületek kártyavárként omlottak össze. Mivel Mindenszentek napja volt, rengetegen a templomokban lelték halálukat; mise közbe az emberek fejére hullottak a freskóval díszített, bibliai jeleneteket ábrázoló mennyezetek.

A várost repedések szabdalták fel, amelyeknek szélessége elérte akár az öt métert is. A túlélők, akiknek sikerült előkaparni magukat a romok alól, levegőért kapkodtak a kavargó por által elsötétült égbolt alatt. A romok között a sokktól céltalanul őgyelgő vagy a téglakupacokon transzban üldögélő, reszkető, vérző, szürke mocsok lepte kísértetek azonban nem sokáig örülhettek, hamarosan egy újabb kataklizmával kellett szembenézniük.

Negyven perccel a halálos rengéshullámok után szökőár csapott le a városra elpusztítván a kikötői dokkokat és a belvárost. Az apokalipszist okozó rengéseket követően rengeteg ember a szabad, nyitott tereken keresett menedéket.

Ilyen terület volt a kikötő környéke is, amelyet elsőként ért el a városra elementáris erővel rázúduló, több méter magas vízfal. Az óceán ugyan visszavonult, de helyébe egy másik őselem, a tűz lépett. A házakban felállított gyertyák ugyanis a rengések hatására eldőltek; a város száraz részeit lassan elborították a lángok.

A tüzek egy hétig tomboltak Lisszabonban. Az elemi csapások következtében az épületek 85 százaléka megsemmisült, a város 200 ezres lakosságából legkevesebb, mint 40 ezer ember életét vesztette. Egyes felmérések szerint az áldozatok száma elérhette akár a 100 ezer főt is.

Lisszabon, az akkori Európa ötödik legnépesebb és az egyik leggazdagabb városa, romokban hevert. A főváros mellett számtalan, Portugália déli részén található tengerparti település is kisebb-nagyobb károkat szenvedett, csakúgy, mint a Lisszabontól 1500 km távolságra fekvő, portugál fennhatóság alatt álló Azori-szigetek kikötői.

A Lisszabont is elpusztító cunami terjedésénék ábrája (a számok a eltelt időt jelölik órában)

Egy jelenlegi elmélet szerint a földrengés pusztító hatása olyan súlyos volt, hogy abba a portugál gyarmatbirodalom is beleroppant. A portugál monarchia igazgatási rendszere részben leállt, mivel rengeteg tisztviselője életét vesztette a földrengésben.

A király egészsége is megroppant, I. József a katasztrófát követően klausztrofóbiás lett, zárt helyeken nem volt nyugodalma, az ország valódi irányítását külügyminisztere, Marques de Pombal vette át, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a főváros újjáépítésében, de egyben brutális, két évtizeden át tartó kormányzást vezetett be.

Az ellentmondók és az ellenszegülők halállal lakoltak; mindennaposak voltak a kivégzések. Miközben a kormányzó a rend helyreállításán dolgozott, a portugál gyarmatok egy részére a hollandok, az angolok, a franciák és a spanyolok tették rá a kezüket. Végül a legdrágább ékkő, Brazília is elveszett, miután 1822-ben kikiáltotta függetlenségét. A portugál történelem egyik, kétségkívül meghatározó és dicsőséges korszaka lezárult.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején