Szecesszió a kőbányai panelek között
2024. július 15. 17:05
Kőbánya nevének hallatán nem szecessziós építészeti öröksége jut elsőként eszünkbe, hanem a sörgyár, a lakótelepek, az ipari létesítmények. Pedig Budapest X. kerülete sok, a 20. század hajnalának népszerű építészeti stílusában elkészült épülettel büszkélkedhet. A Kultúra.hu cikke.
Mindenki Temploma, korábban Kőbányai Zsinagóga (Fotó: Budai Kriszta / Kultúra.hu)
Korábban
Az 1800-as évek végén a rohamléptekben fejlődő világváros, Budapest számára Kőbánya biztosította az itteni szőlőskertek révén a bort, a sertéstelepek adták az ételt, a kőbánya és a téglagyárak biztosították az építőanyagot, míg a sörgyár természetesen a folyékony kenyeret.
1870-ben még csupán 3400 fő lakott itt, a századfordulón már huszonötezren. A megnövekedett lakosságszám új épületeket igényelt. Az 1870-es évek közepétől pusztító filoxérajárvány áldozatává váltak a kőbányai szőlőskertek is, így azok helyén lázas építkezés indulhatott meg.
Lechner Ödönnek, a szecesszió hazai mesterének két kiemelkedő épülete is található Kőbányán: a Szent László-templom és a Vágó Józseffel közösen jegyzett X. kerületi Állami Főgimnázium, jelenleg Szent László Gimnázium.
A gyarapodó lakosságszámnak köszönhetően a kőbányai katolikus hívők az 1800-as évek végére kinőtték az apró Conti-kápolnát, új templom építését határozták el, de óriási léptékben gondolkodtak: kétezer fő befogadóképességű templom építésébe vágtak bele.
Lechner Ödönnek a pályázatra elsőként beadott tervét annak modernsége miatt nem fogadták el. Ez egy bizánci stílusú, kupolás templom lett volna, amelynek különálló haranglábához árkádok alatt lehetett volna eljutni.
Lechner másik tervpályázata már sikeres volt: a Budapest legmagasabb templomtornyával büszkélkedő Szent László-templom szecessziós, magyaros és keleties elemekkel is díszített, de ezektől a jegyektől függetlenül a templom leginkább neogótikus megjelenésű.
Lechner keze nyomát leginkább a templom külső megjelenésében láthatjuk viszont, mert a belső térkialakítást – a gyülekezet szerint Lechner túlságosan lassú munkája miatt – egy másik mesterre, Tandor Ottóra bízták. Az 1899-ben átadott, téglasávos, színes Zsolnay-cseréppel fedett, faragott kőcsipkés istenháza Lechner egyik legjelentősebb alkotása, amelyen visszaköszönnek a mester legszebb szecessziós mintái is.
Budai Krisztina teljes írása a Kultúra.hu oldalán olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2015
- Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
- Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
- „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
- Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
- Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
- Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
- Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
- Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
- Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
