Kinyitotta a világot a magyarok előtt az IBUSZ

2023. augusztus 29. 20:20 Múlt-kor

Békeidőben a szórakozás, háborúban a haza, de már a kezdetektől fogva az utazók szolgálatában állt az IBUSZ, amely 121 éve gondoskodik belföldi és külföldi nyaralásainkról. Az örömteli és kalandos pillanatoknak se vége se hossza, legyen szó akár egynapos gyógyfürdőzésről, világkörüli útról, gulyás-partyról vagy lovastúráról.

A Budapesti Cecilia Kórus fellépésre indul az IBUSZ-szal, 1941 (Fortepan / Lissák Tivadar)

Korábban

A 19. század forradalmi változásaival az emberek képzelete is egyre messzebbre szárnyalt: felébredt az utazás iránt érzett, azóta is olthatatlan vágy. Hogy a felvirágzó idegenforgalom irányítása magyar kézben maradjon, a hazai arisztokrácia – köztük a Dessewffy és a Széchenyi család – támogatásával 1902. augusztus 29-én megalakult az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Részvénytársaság, az IBUSZ közvetlen elődje.

Első rendezvényük, az 1903-as Duna-ünnepély óriási sikert aratott, a Vasárnapi Újság tudósítása szerint összesen 300 ezer ember volt kíváncsi a tűzijátékkal zárult eseményre. Alig néhány évvel a megalakulás után, 1905-ben már 30 belföldi irodát működtetett a vállalat, amely Rákóczi Ferenc hamvainak 1906-os hazaszállításáról is gondoskodott.

A jegyértékesítési és üzemeltetési feladatokon túl infrastruktúrát és országimázst is épített az ős-IBUSZ. Több nyelven kiadott prospektusokkal csábították hazánk festői szépségű tájaira az utazókat: a Tátra, a Balaton, Erdély, a Hortobágy, Debrecen, vagy éppen nevezetes gyógyfürdőink egyaránt a vendégsereg célkeresztjébe kerültek.

A Nemzetközi Orvostörténeti Kongresszus résztvevői gyárlátogatáson a Dreher sörgyárban (1929) (Fortepan / Semmelweis Egyetem Levéltára)

A történelem viharai a vállalatot sem kímélték, az első világháború és Trianon traumája után új stratégiára volt szükség a túléléshez. Az újjászervezés a MÁV támogatásával ment végbe, 1926. december 11-étől Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Részvénytársaság (IBUSZ) néven működött tovább a vállalat.

A konszolidációnak hála beköszöntött az IBUSZ virágkora. Amíg az első világháború éveit megelőzően csak 10–20 ezer külföldi utazást regisztráltak, 1930 után már közel 200 ezren indultak a határokon túlra minden évben. Cserevonatok közlekedtek Budapest és Európa nagyvárosai között, a külföldi turisták városnéző buszokon tekintették meg fővárosunk építészeti remekeit, a magyarok pedig filléres vonatokon utazhattak balatoni üdülésükre. A közönség ezernyi útitervből válogathatott, és a szervezet minden társadalmi réteg igényét kielégítette – a tehetősebbek akár Shanghaiba vagy Dél-Afrikába is eljuthattak. A legjövedelmezőbb években, 1936 és 1938 között a vállalat bevétele a 35 millió pengőt is meghaladta.

A II. világháború kataklizmája elsöpörte a turizmust. Bár egy 1948-as kormányrendelet révén az IBUSZ monopolhelyzetbe került, majd egy évre rá államosították a vállalatot, az 1950-es évek második feléig az idegenforgalom tetszhalott állapotban maradt. Javulásra csak az 1950-es évek második felében került sor.

Először a „baráti”, azaz a szocialista tömb országaiba indultak társasutazások, a nyugati országokba a fokozatos enyhülés ellenére a Kádár-rendszer végéig jóval nehezebb volt az eljutás. Csehszlovákia és Bulgária mellett a nagy kedvenc a Kijev–Leningrád–Moszkva vasútvonal maradt, a mozdonyok minden évben több ezer magyart szállítottak a Szovjetunióba. Hogy mit szerettünk még az „ismeretlenben”? A szép tájak és a történelmi emlékek mellett természetesen a hiánycikkeket, Csehszlovákiából a filléres túrabakancs, a saját gyártmányú ropi és a camembert érkezett a bőröndökben lapulva, Lengyelországból jó minőségű textíliákból és párnahuzatokból érkezett szállítmány, az NDK-ból kiváló iparcikkekkel, például hajszárítókkal indultak útnak, míg a Szovjetunióból porszívókkal tértek haza a magyarok.

Az IBUSZ mindvégig azon dolgozott, hogy Magyarország visszanyerje a II. világháborúban elveszített vonzerejét. A belföldi turizmus fellendítése és a társadalom művelése érdekében buszos és vonatos utakat szerveztek – így kapott szárnyra az „Ismerd meg hazádat” mozgalom –, a dolgozók egynapos utakon fedezhették fel Magyarország kincseit. A jelszó így hangzott: „Pihenés egy napra: Új erő egy hétre!”.

Nagyerdei Stadion, Magyarország – Lengyelország (8:2) labdarúgó-mérkőzés (1949) (Fortepan / Kovács Márton Ernő)

A belföldi turizmus mellett kiemelt szerepet kapott a külföldi vendégek fogadása. Az 1967-től a rendszerváltásig megrendezett, nagysikerű gulyás-partykon nem kevesebb mint egymillió fő mulatozott, és élvezte a pálinkával, gulyással, valamint néptáncbemutatóval tarkított szíves vendéglátást. A Hungária Lovastúrákon akár két hétig, 300 kilométeren keresztül gyönyörködhettek festői szépségű tájainkban a lovaglás szerelmesei.

Bár az IBUSZ monopóliuma már az 1960-as években megszűnt, a vállalat meg tudta őrizni vezető szerepét Magyarországon. Oroszlánrészük volt abban, hogy hazánkban az 1950-es és az 1980-as évek között példátlan fejlődésen ment keresztül az idegenforgalom. Míg 1949-ben az IBUSZ-nál mindössze 250 fő dolgozott, ez a szám az 1980-as évekre több mint 3000 főre emelkedett, ekkor már New Yorkban, Kuvaitban és Tokióban is működött külképviselet. Szintén tanulságos adat, hogy míg 1960-ban csak 55 ezer fő utazott a cég szervezésében „baráti országokba”, és 3,5 ezer fő Nyugatra, addig 1983-ban már 321 ezer utazást regisztráltak a szocialista tömb országaiba, és 126 ezer fő jutott el a vasfüggönyön túlra.

A 121 éves IBUSZ kiterjedt irodahálózatának és árbevételének köszönhetően hazánk legnagyobb utazási irodája: alaptőkéje 1,5 milliárd Ft, vagyoni biztosítéka 1,55 milliárd Ft, árbevétele pedig az elmúlt évek során éves szinten 20 milliárd Ft felett teljesített.

A pandémiás helyzetben az IBUSZ magas színvonalú szolgáltatásai és a szakképzett, komoly tapasztalattal rendelkező munkatársai iránti bizalom még jobban felértékelődött az utazni vágyók körében. Lakossági- és céges ügyfeleik, partnereik részére egyéni, testre szabott ajánlatokat készítenek és teljes körű szolgáltatást biztosítanak a repülőjegy-és szállásfoglalástól kezdődően az utasbiztosításig, autóbérlésig, valutaváltásig.

Társasutazás az IBUSZ-szal Bécsbe (1962) (Fortepan / Jakab Antal)

Az IBUSZ-nál Európa számtalan gyönyörű úticélja mellett megtalálhatóak távolabbi, egzotikus körutazások is a kínálatban. Közkedvelt csoportos, magyar asszisztencia által kísért hajóútjaik a mediterrán térségeken kívül, észak-európai és közel-keleti vizekre hajózzák mindazokat, akik a hullámok és a tengerek szerelmesei. A távoli utazások megszervezésekor az utasoknak a kényelem, a személyre szabott kiszolgálás és a felkínált kedvezményes árak mellett lehetőségük van az IBUSZ-on keresztül intézni vízumügyeiket, utasbiztosításukat, repülőjegy-vonatjegy foglalásaikat, esetleges gépkocsibérlésüket és valutaváltásaikat is.

Ezeken felül az utazási iroda lehetőséget biztosít a kiemelkedő és rangos sport-, kulturális és zenei rendezvények, színházi előadások belépőjegyeinek megvásárlására is, de nem mulasztja el a különböző cégek és vállalatok számára a magas színvonalú konferenciák megszervezését és lebonyolítását, valamint külföldi és belföldi szakmai rendezvények megtartását sem. Az IBUSZ mindezeken túlmenően még vámügynöki tevékenységgel és más, teherforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatással is foglalkozik. Országos irodahálózatuk és partnerirodáik mellett az ibusz.hu oldalon online foglalási lehetőséggel is várják az utazni vágyókat.

Hazánk egyik legpatinásabb és legismertebb márkája 121 éve utaztatja partnereit és teremt számukra nyugodt és tartalmas kikapcsolódást. 1902-es alapításától fogva számos nehézséget – világháborúkat, Trianont, szocializmust, pandémiát és válságokat – átvészelve és leküzdve eddig öt generációnak nyújtott felejthetetlen élményeket, és járult hozzá milliók egy-egy IBUSZ-utazással kapcsolatos nosztalgiájához.