2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon

2023. június 25. 10:40 Beretvás Gábor

A hetvenes-nyolcvanas években Magyarországon sugárzott népszerű tévésorozatok többsége a szomszédos szocialista országokban készült. Ezekből kirajzolódik, hogy milyen különbségek és főleg hasonlóságok voltak megfigyelhetők a blokkon belül az egyes kelet-európai társadalmak között.

Surda

A Magyar Televízió lassan, évtizedek alatt vált a szocialista tudatipar legmeghatározóbb közvetítőjévé. Saját készítésű műsorainak ismétlésével több generáció kultúráját határozta meg, illetve hozta közös nevezőre.

Ezt leginkább a tévésorozatokkal érte el, amelyek közül nem egy szórakoztatta a hatvanas évek nézőit, és műsoron volt a hetvenes és a nyolcvanas években is, amikorra már a televízió nem luxuscikknek számított, hanem a legtöbb háztartás nélkülözhetetlen kelléke lett.

Hősök mindenkinek

A szocialista világnézet megkívánta, hogy a sorozatipar olyan történelmi személyiségeknek állítson emléket, akik internacionalistaként értelmezhetőek, és nem ébresztenek ellenérzéseket más, főleg a blokkon belüli nemzetekben.

Erre példa a magyar–csehszlovák koprodukcióban készült Vivát, Benyovszky!, amely a felvidéki birtokokkal rendelkező magyar gróf, Benyovszky Móric lengyel és orosz földön, sőt Madagaszkár szigetén végbemenő kalandjait dolgozta fel.  Ugyanitt említhetők a más szocialista országokban készült, második világháborús televíziós sorozatok, amelyek szintén nem csak a fikcióra alapoztak.

A tavasz tizenhét pillanata című, 1973-ban készített, és rá egy évre nálunk is bemutatott szovjet sorozat készítői például számos megrázó jellegű archív dokumentumfelvételt használtak fel a háború borzalmainak érzékeltetéséhez. Így az 1945-ben játszódó kémtörténetben az idő múlásának érzékeltetésére a Balaton térségében kialakult harcokat, illetve a Budapest ostromát megidéző archív vágóképeket is igénybe vettek.

Az alkotás nagy népszerűségnek örvendett a maga idejében, magyar narrátora a jellegzetes orgánumú Both Béla volt, aki a főhős, Stierlitz gondolatait (Vjacseszlav Tyihonov visszafogott és árnyalt alakításában) közvetítette a néző felé. Ennek nyomán alakultak ki aztán Magyarországon a szájhagyomány útján terjedő Stierlitz-viccek.

A sorozat egyébiránt az SS-be beépült szovjet kém kalandjaiként nem csupán izgalmakban gazdag történetet mesélt el, hanem a második világháború német vezetőiről és a Harmadik Birodalom viszonyrendszereiről is igyekezett látleletet adni, mindezt természetesen a hivatalos szovjet szempontrendszer figyelembevételével.

A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2023. nyári számában olvasható.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár