Elhunyt Françoise Gilot festőművész, „az egyetlen nő, aki elhagyta Picassót”

Françoise Gilot alkotás közben (Getty Images / Michael Ginfray)

A tüdő- és szívproblémákkal küzdő festőnő, aki évtizedek óta New Yorkban élt, a Mount Sinai West kórházban halt meg kedden – közölte Gilot lánya, Aurelia Engel, aki "rendkívül tehetséges" festőnek nevezte Picasso egykori múzsáját.

Françoise Gilot 1921. november 26-án látta meg a napvilágot Neuilly-sur-Seine-ben. Első litográfiáit a párizsi Atelier Mourlot-ban készítette, egyedüli nőként abban a műhelyben, amelyben a 20. század első felének nagy mesterei, köztük Picasso, Léger, Matisse, Miró, Chagall, Giacometti is dolgoztak.

Picassóval 1943-ban találkozott először, 1946-tól élt egy fedél alatt a nála 40 évvel idősebb katalán festővel dél-franciaországi házukban. Picassótól, akivel tíz évig tartott a kapcsolata, két gyermeke született, Claude és Paloma.

A festőpár útjai 1953-ban szétváltak. Gilot lassan kiérlelte saját festői stílusát, színpadi díszletet és jelmezeket is tervezett. A rajz és a papírmunkák is segítették őt abban, hogy amennyire lehetett, kivonja magát Picasso művészi hatása alól.

Françoise Gilot lett „az egyetlen nő, aki elhagyta Picassót”, ami a következő évtizedben erősen rányomta a bélyegét életére és pályafutására is, Picasso ugyanis igyekezett teljesen ellehetetleníteni egykori szerelme érvényesülését.

A hatvanas évekre Gilot egyre inkább elengedte a szigorú vonalvezetést, formái lágyultak, líraibbá váltak. Ekkor készült egyik legnagyobb szabású műcsoportja, a Labirintus-sorozat is, amelyben az őt ért traumákat is igyekezett feldolgozni.

Idővel egyre fontosabbak lettek számára a színek is, Keleti város I-II. című képei Matisse színkezelésének hatását mutatják, ám közben a fekete és a fehér erős kontrasztjára építő tusrajzokat is alkotott az ekkorra az Egyesült Államokba költöző festő.

Françoise Gilot-ra sokáig csupán "Picasso múzsájaként" tekintettek, de munkái mára bekerültek a világ legnagyobb múzeumaiba, a Sotheby's egyik idei aukcióján pedig már 1 millió eurónál is magasabb áron kelt el egy festménye.

Gilot műveiből több tárlatot is rendeztek a budapesti Várfok Galériában, amellyel a festőnő életre szóló barátja, Rozsda Endre (1913–1999) Párizsban élő magyar festőművész révén került kapcsolatba. 2000 óta ez a galéria képviseli Francoise Gilot-t Magyarországon és a régióban.

A Várfok Galéria legutóbb 100. születésnapján, 2021 novemberében tisztelgett egy retrospektív jellegű kiállítással a festőnő előtt.

Gilot több könyvet is írt, az Életem Picassóval című 1964-ben jelent meg, s utána több nyelven, köztük magyarul is napvilágot látott. Könyvet írt 1990-ben a két festőóriásról Matisse és Picasso – barátság a művészetben címmel, saját művészi fejlődését írta meg A tekintet és a maszk című kötetben.

Gilot munkásságát több magas kitüntetéssel, köztük a francia Becsületrenddel ismerték el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?