30 éve ért véget a görög diktatúra

1967. április 21-én katonai junta ragadta magához a hatalmat Görögországban Georgiosz Papadopoulosz ezredes vezetésével. Első lépésként több ezer embert tartóztattak le és deportáltak táborokba, majd betiltottak minden pártot és társadalmi szervezetet. A parlamentet feloszlatták, és a királyt, aki decemberben megpróbált fellépni cselekvési szabadságának visszanyerése ügyében, száműzték. A trónfosztásra, amire az okot egy sikertelen baloldali tiszti lázadás adta, 1973-ban került sor.

A junta bevezette a cenzúrát és tisztogatásba kezdett az államapparátusban, a hadseregben, sőt, az egyházban is. A hadseregből főként a monarchista elemeket távolították el.

A junta külföldi megítélése ellentmondásos volt. Az európai országok egy része gazdasági szankciókkal válaszolt a diktatúrára, majd a junta önként lépett ki 1969-ben az Európa Tanácsból, hogy megelőzze a kizárást.
Bár a belföldi nagyvállalatok kezdetben tiltakoztak a rendszer ellen, idővel mégis kénytelenek voltak az együttműködést választani - ahogy idővel a külföldi nagyvállalatok is tették. A gazdaság mindeközben növekedett - különösen a nehézipar lendült fel.

Az 1973-as trónfosztást a köztársaság kikiáltása követte még ugyanabban az évben. Az államfő a junta addigi vezetője, Papadopoulosz lett, aki szabad választásokat és tiszta államot ígért. Nem sokkal később azonban az athéni egyetem diákjai tüntetésen tiltakoztak az oktatáspolitika ellen, s megmozdulásukat oly brutálisan verték szét, hogy 70 halott maradt a helyszínen.  Ekkor maguk a katonák léptek fel Papadopoulosz ellen. Gizikisz és Joannidisz tábornokok leváltották az elnököt, és helyét átvéve tábornoki diktatúrát vezettek be.

A junta megpróbálta kiterjeszteni uralmát a többi görög területre is: 1974-ben görög csapatok szálltak partra Cipruson. Jjúlius 15-én Makariosz érseket, Ciprus elnökét katonák távolították el székéből, hogy a kialakuló katonai kormányzat Nikosz Szampszon vezetésével átvehesse a sziget irányítását. Makariosz Londonba menekült.

Ez az akció viszont "felháborította" a török kormányzatot, mely július 20-án több tízezer katonát vezényelt a szigetre, megszállva annak 40%-át. Arra hivatkoztak, hogy céljuk csak a sziget török lakosságának védelme. A felek július 22-én fegyverszünetet kötöttek, és tárgyalásokat kezdtek Genfben a helyzet rendezésére, ám ezek a tárgyalások augusztus 14-én eredménytelenül szakadtak meg. A törökök ezután további területeket foglalnak el.

A nemzetközi vihart kiváltó ciprusi lépést a diktatúra már nem állta ki, és Gizikisz tábornok hazahívta Londonból Karamanliszt, az elmenekült miniszterelnököt. Karamanlisz július 23-án, pontosan 30 évvel ezelőtt tért vissza hazájába. Hatalomátvétele a diktatúra végét jelentette.

Karamanlisz rögtön kilépett a NATO-ból - lépése tiltakozás volt az ellen, hogy a katonai szervezet nem emelte fel szavát Ciprus török megszállása ellen. A miniszterelnök az államformáról szóló népszavazást írt ki, melyen a görög nép elutasította a monarchiát. Felszámolta a junta intézkedéseit, kegyelmet hirdetetett, feloszlatta a büntetőtáborokat, majd 1974. novemberére kiírta a szabad választásokat, amin a már megújult pártok vettek részt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­­­ősz
Múlt-kor magazin 2017

• A történelem hét legnagyobb alfahímje 
• A vörös fasiszta 
• A forradalom ismeretlen festője
• Nagyvadak az ősi fészekben
• Bodor a levele
• Feldarabolt uralkodók 
• Kádári médiapolitika az akasztófák árnyékában
• A zalai svéd grófné
• Vágy és vezeklés