Megtalálták a tengerek istenének több ezer éve elveszett templomát Görögországban

A templom feltárása továbbra is zajlik (Twitter / Υπουργείο Πολιτισμού και Αθλητισμού)

A régészek egyelőre az i. e. 6. századi templom alapjainak egy részét tárták fel. Az épület 9,4 méter széles, falai 0,8 méter vastagok.

Poszeidón szentélye, amelyet olyan ókori történetírók munkáiból ismerünk, mint Sztrabón vagy Pauszaniasz Periégétész, Triphylia tartomány hat településének fontos vallási központja volt. Ezek amphiktüoniában, védelmi szövetségben egyesültek a szentély fenntartására és védelmére. Sztrabón Geógraphika hüpomnémata (Földrajzi feljegyzések) című művének VIII. könyvében így ír:

„Ezután következik a Triphylia hegye, amely Piszatiszból látja Mékisztiát; aztán egy másik folyó, Kalkísznak nevezett, és egy Kruni nevű forrás, és egy Kalkísz nevű település, és ezek után Szamikon, ahol a Szamiai Poszeidón leginkább tisztelt temploma áll. A templom körül vadon növő olajfák szent ligete áll. Mékiszton népe őrködött fölötte, és ők voltak azok is, akik a „Szamiai” nevű fegyvernyugvási napot kihirdették. De Triphyliából mindenki hozzájárult a templom fenntartásához.”

Az ősi leírások alapján a tudósok a Szamikon Jón-tengerre néző akropolisza alatt elterülő síkságon keresték a templomot. 2017-ben, ’18-ban és ’21-ben geofizikai kutatások falak maradványait mutatták ki.

Idén a görög régészeti hatóság, az Osztrák Régészeti Intézet, a Mainzi Egyetem és a Kieli Egyetem együttműködésében kezdődött az első átfogó ásatás, a terület régészeti feltárását, illetve a szentély és az ősi szamikoni kikötő beazonosítását célzó ötéves program részeként.

A templom falai közti teret tetőcserepek vastag rétege tölti ki. A geofizikai anomáliákból egy legalább 28 méter hosszú épület jelenlétét számították ki, amelynek két belső helyisége volt, valamint tartozott hozzá egy pronaosz (előcsarnok) és egy opiszthodomosz (hátsó csarnok) vagy egy adüton (belső szentély).

A hosszúkás alakú, hatalmas épület nem lehet más, mint egy archaikus kori templom Poszeidón szent helyén, talán magának az istennek szentelve.

A lakóniai tetőcserepek mellett egy perirrhanterion (rituális tisztálkodómedence) jelenléte is segíti az épület archaikus korszakra datálását. A jókora, bronztálra emlékeztetően kifaragott márványmedence a korabeli szentélyek jellemző kelléke volt.

A friss felfedezés bepillantást enged a triphyliai városok ókori szövetségének politikai és gazdasági jelentőségébe, akik számára a szamikoni Poszeidón-szentély vallási és etnikai identitásuk kulcseleméül szolgált.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház