Örömök és pofonok: a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda története képekben

A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda 1937-ben (Fortepan / Martin Kornél)

Az uszoda 1930-ban épült, tervezője az a Hajós Alfréd (1878-1955) volt, aki 1896-ban Athénban az első újkori olimpián Magyarország első két aranyérmét nyerte úszásban, majd az 1924-es párizsi olimpia szellemi versenyén Lauber Dezsővel készített stadiontervével ezüstérmet szerzett. Mivel akkor aranyérmet nem adtak ki, valószínűleg Hajós az egyetlen, aki sportolóként és a szellemi olimpián is győzött. (Szellemi olimpiai versenyeket 1912 és 1948 között rendeztek.)

A budai Duna-ág a Margit-sziget déli végénél, szemben az épülő Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda (1930) (Fortepan / Ebner)

A Hajós által megálmodott létesítményt a vasbeton szerkezet lehetőségének merész kihasználása, korszerű tér- és homlokzatformák kialakítása jellemzi. (A statikai terveket Gergely Jenő készítette.) A széles homlokzati előcsarnokból lépcsők vezetnek az emeletre, innen lefelé érhetők el a lelátó ülései. A tribünök alatt öltözők, az előcsarnok felett szolgálati lakás és irodák kaptak helyet. A lépcsők félhenger alakú kiugrásokban helyezkednek el, a hátsó traktusba pedig a zuhanyozók és a büfé kerültek.

A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda 1931-ben (Fortepan / Kiss Ádám László)

A nagymedence, a kismedence és a három ugrótorony (ezek közül már csak egy van meg) a magas árvízszint miatt az emeleten kapott helyet, alattuk gépészeti helyiségeket alakítottak ki. Az épület homlokzatát klinkertégla burkolat fedi, a déli főbejárat mellett a Duna-parti nyugati homlokzat is hangsúlyos, és árkádsor teszi ünnepélyessé. A műemlékké vált, modern stílusú vöröstéglás épület volt az első magyar fedett uszoda, amely 1975 óta viseli tervezője, Hajós Alfréd nevét.

Úszásoktatás 1935-ben (Fortepan / Ebner)

A létesítmény 1937-ben Csonka Ferenc építész és Csonka Pál statikus tervei szerint szabadtéri úszómedencékkel és műugró toronnyal bővült. Az épületből a nagymedencéhez téli kiúszó alagút, illetve csatorna vezet, a háromszintes ugrótornyok a korra jellemző plasztikus formákkal épültek. A második világháborúban, Budapest ostroma idején megrongálódott létesítményt 1945. augusztus 25-re építették újjá. A megnyitó ünnepség alkalmából rendezett versenyen Székely Éva a 100 méteres mellúszásban országos csúcsot úszott. Az uszodát azóta többször bővítették, 2006-ban az úszó Európa-bajnokságra új műugrótorony, versenycélú úszómedence, ezer néző befogadására alkalmas lelátó és kiszolgáló részlegek épültek, amelynek a Széchy Tamás Uszoda nevet adták. A Nemzeti Sportuszodát legutóbb 2014-ben korszerűsítették.

Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, Szilárd Zoltán és Kádas Géza úszók az FTC 50 éves jubileuma alkalmából rendezett versenyen (Fortepan / Kovács Márton Ernő)

A két sportlétesítmény együttese az ország úszósportjának központja. A jelenleg nagyjából 80 ezer négyzetméteres területen összesen nyolc fedett, illetve nyitott medence és a nemzetközi szabványoknak is megfelelő műugróemelvény várja a profi és amatőr sportolókat. Az uszoda több nagy világversenynek adott már otthont, 1958-ban, 2006-ban és 2010-ben úszó Európa-bajnokságnak, 1945-ben, 1969-ben és 1999-ben öttusa világbajnokságnak, 1958-ban, 2001-ben és 2014-ben vízilabda Eb-nek, de rendeztek már vízilabda Bajnokok Ligája-döntőt is a Margitszigeten.

1948-as kép a már átadott uszodáról (Fortepan / Magyar Rendőr)

Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, az FTC 50 éves jubileuma alkalmából rendezett verseny (1949) (Fortepan / Kovács Márton Ernő)

Izgatott nézők a sportuszodában (Fortepan / Kovács Márton Ernő)

Temes Judit és Novák Ilonka későbbi olimpiai bajnok úszók az FTC 50 éves jubileuma alkalmából rendezett versenyen (1949) (Fortepan / Kovács Márton Ernő)

Nézőtéri látkép 1949-ből (Fortepan / Kovács Márton Ernő)

Úszóverseny (1949) (Fortepan / Kovács Márton Ernő)

Jól elkapott pillanat (Fortepan / Kovács Márton Ernő)

Rákosi figyelő szeme mindenhová elér (Fortepan / Kovács Márton Ernő)

Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, Temes Judit későbbi olimpiai bajnok úszónő nyilatkozik a riporternek (Fortepan / Kovács Márton Ernő)

Rajt előtti pillanat 1953-ból (Fortepan / Nagy Gyula)

Fürdőzés 1958-ban (Fortepan / Eperjesi Gyula)

Úttörőolimpia dobogósai (1968) (Fortepan / Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény)

A többszörös Európa csúcstartó 4x100-as magyar gyorsváltó tagjai, Patóh Magda, Gyarmati Andrea, Kovács Edit és Turóczy Judit Szőnyi János sportriporterrel (Fortepan / MHSZ)

Szőnyi János sportriporter interjút készít Gabriele Wetzko NDK-s úszónővel az Európa Kupa úszóversenyen (1969) (Fortepan / MHSZ)

Toronyugrás 1975-ből (Fortepan / Semmelweis Egyetem Levéltára)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
• Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban