Walt Disney-vel is viaskodott a Mary Poppins-könyvek írója

1924-es kép az írónőről

Az ausztráliai Maryborough-ban született Helen Lyndon Goff néven, banktisztviselő apja Angliából emigrált, és alkoholizmusa miatt nem sokkal később meghalt. Az addig jómódban élő család a rokonok segítségére szorult, Helen soha nem heverte ki imádott apja elvesztését.

A lány egy ashfieldi lányiskolában tanult, és már kamaszként verseket, elbeszéléseket írt, amelyek lapokban is megjelentek. Az iskola elvégzése után egy színtársulat tagja lett, művésznevének a Pamela Lyndon Traverst választotta. A nagy színpadi sikerek elkerülték, de írói tehetségét kibontakoztathatta, húszas évei közepére saját rovata volt az egyik újságnál.

1924-ben hátat fordított a színpadnak és Ausztráliának, Angliába költözött, ahol újságírásból élt. Sokat utazott Európában, írországi látogatása során megismerkedett ír költőkkel, többek között Yeats-cel is, és az ő hatásukra támadt fel érdeklődése a mitológiai történetek iránt. Később kapcsolatba került a görög-örmény misztikus és spirituális tanító Gurdjieff iskolájával, ami meghatározó élmény volt számára.

A második világháború idején a Brit Tájékoztatásügyi Minisztériumban szolgált New Yorkban. Spirituális útkeresése során eljutott a hopi, navajo és pueblo indiánok közé, és alaposan megismerte mítoszaikat. A háború után egy időre visszatért Angliába, ahonnan mindig új utakra indult, Japánban a zen buddhizmust tanulmányozta, 1965 és 1971 között több amerikai egyetemen tanított írásművészetet.

Világhírű íróvá a mágikus erejű, szigorú, ám mégis szerethető nevelőkisasszonyról, Mary Poppinsról szóló regényével vált. Már az első kötet, az 1934-ben megjelent A csudálatos Mary óriási sikert aratott, és hét folytatás követte, számos nyelvre, még latinra is lefordították. A mű főhőse, Mary – akit Travers egyik keménykezű nagynénjéről mintázott – a keleti széllel érkezik meg a Cseresznyefa utca 17-be, ahol a Banks család négy gyermekét hihetetlen, furcsa, nemegyszer mulatságos helyzeteken keresztül a világ valódi arculatával, az emberi viselkedés sokszínűségével ismerteti meg.

A mű a hollywoodi rajzfilmmogul, Walt Disney (pontosabban először annak kislánya) érdeklődését is felkeltette, akinek csaknem húsz évig tartó huzavona, csatározás után sikerült végül elnyernie a megfilmesítés jogát, Disney még londoni otthonában is felkereste az írónőt. Travers részt vett a forgatókönyvírásban, de az 1964-ben bemutatott filmmusical mégsem nyerte el a tetszését, aminek élete végéig hangot is adott.

Julie Andrews Mary Poppins szerepében (kép forrása: Wikimedia Commons/ képkivágat a film előzeteséből)

A rossz nyelvek szerint hiába utálta annyira az általa sziruposnak tartott filmet, pontosan tudta, hogy a siker hasznából ő is busásan részesül. (Travers és Disney „párharcát” örökíti meg a 2014-ben bemutatott Banks úr megmentése című amerikai film Emma Thompson és Tom Hanks főszereplésével.) A Mary Poppins-könyvekből 1983-ban orosz televíziós musicalt készítettek. A Disney-film alapján készült musicalt 2004-ben Londonban, majd 2006-ban a New York-i Brodwayn is színre vitték, 2012-ben Magyarországra is eljutott a darab, amelyet a Madách Színházban mutattak be. 2018-ban került a mozikba a Mary Poppins visszatér című film, amely vegyes fogadtatásban részesült.

Travers magánélete meglehetősen mozgalmas volt, jöttek-mentek életében mindkét nem képviselői. Legtovább egy Madge Burnand nevű nővel élt együtt, kezdetben Londonban, majd Sussexben. Negyvenéves korában elhatározta, hogy örökbe fogad egy gyermeket, akinek ír származásúnak és művészcsalád sarjának kell lennie, legalábbis a csillagok ezt súgták neki.

Barátai segítségével talált rá a Hone családra, ahol a nagyszülők nevelték alkoholista fiuk ikreit. A nagyszülők győzködték az írónőt, hogy mindkét fiút vegye magához, de ő az asztrológusa tanácsára csak az elsőszülöttet, Camillust vitte magával, és úgy nevelte, mintha a sajátja lenne, azaz nem mondta el neki, hogy örökbe fogadta, és hogy vannak testvérei. Camillus ezzel csak akkor szembesült, amikor egy nap becsöngetett hozzájuk az ikertestvére, és leleplezte a hazugságot. Bár a fiú anyagi értelemben nem szenvedett hiányt, élete mégis félresiklott, kicsapták az iskolából, lecsukták jogosítvány nélküli ittas vezetésért, és alkoholista lett.

Írói pályája során Travers több regényt is írt, ám A csudálatos Mary népszerűségét és sikerét egyik sem tudta elérni. 1977-ben művészi tevékenységéért megkapta a Brit Birodalom Rendje kitüntetést. Pamela Lyndon Travers kilencvenhat éves korában, 1996. április 23-án hunyt el Londonban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról