A kényszerzubbonyos király, aki marhaszeletet ültetett és párnahuzatot dédelgetett

Johann Zoffany portréja III. Györgyről

III. György a Hannover-ház harmadik tagja volt a brit trónon, egyben az első a német származású uralkodócsaládból, aki már angol földön született, anyanyelveként beszélte az angolt és soha nem látogatta meg ősei szülővárosát.

Apja, Frigyes koronaherceg váratlan halála után lett nagyapja, II. György trónörököse, majd 1760-ban III. György néven Nagy-Britannia királya. Egy évvel később megnősült, s bár feleségét, Zsófia Sarolta mecklenburg-strelitzi hercegnőt csak az esküvő napján látta először, a házasság viszonylag boldognak bizonyult.

György nagyapjától és fiaitól eltérően erényes életet élt, soha nem tartott szeretőt, s fél évszázadon át kitartott Charlotte mellett, aki 15 gyermekkel örvendeztette meg őt és az alattvalókat.

György uralkodásának első negyedszázada viharos és konfliktusokkal terhes volt. A kormányzatot a tory és a whig párt harca bénította meg, a hétéves háború, az Amerikában állomásoztatott csapatok költsége és a Brit Kelet-indiai Társaságnak nyújtott kölcsönök kiürítették a kincstárat, mindehhez járult a kibontakozó ipari forradalommal járó társadalmi instabilitás.

A deficit csökkentésére kivetett adók miatt az amerikai gyarmatokkal egyre feszültebbé vált a viszony, amely 1775-ben háborúba torkollott. Az 1782-re véglegessé vált vereség megrendítette a király tekintélyét, aki a következő évben William Pittet nevezte ki kormányfővé.

Az ő majdnem két évtizedig tartó kormányzása stabilitást teremtett, György pedig, akiben alattvalói a nem sokkal később a forradalmi Franciaországgal kezdődött háborúskodás során már a nemzeti érdekek elszánt védelmezőjét látták, visszanyerte népszerűségét.

Az uralkodót 1788-tól súlyosbodó rosszullét és rohamok gyötörték, amelyek végül képtelenné tették feladatai ellátására.

Betegségének mibenlétéről máig vitatkoznak történészek és orvosok, a legelterjedtebb vélekedés szerint porphyriának nevezett, örökletes anyagcsere-betegsége volt (a kór nevét jellemző tünetéről, a bíborvörös vizeletről kapta), mások szerint bipoláris depresszióval küzdött, de egyes feltételezések szerint az sem kizárt, hogy arzénnal mérgezték.

A kór tüneteként a király hol a végletekig nyájas volt (egyszer például „Kedves Lordjaim és barackocskáim” megszólítással fordult a felsőházhoz), hol pedig olyan dührohamok fogták el, hogy kényszerzubbonyt kellett ráadni. A legenda szerint hosszasan diskurált egy fával, amelyről azt hitte, hogy az a porosz király; egy párnahuzatot gyermekeként dédelgetett; megint máskor elültetett egy marhaszeletet, mert azt hitte, hogy az a fán terem.

Karikatúra az adósságokat felhalmozó uralkodóról és feleségéről

Állapota 1810-től – ekkor már fél évszázada ült a trónon – annyira megromlott, hogy elzárták a windsori kastélyba, a régensi feladatokat a walesi herceg látta el. A király utolsó éveiben megsüketült és megvakult, járni is alig tudott és az időskori elbutulás jegyeit mutatta.

III. György 1820. január 29-én halt meg, a trónon két fia, IV. György és IV. Vilmos követte. Ők példás családi életet élő apjukkal ellentétben kicsapongó életmódjukról lettek híresek, de legitim örökös egyikük után sem maradt, így szállt a korona egyik testvérük lányára, Viktória királynőre.

III. György majdnem 60 évig uralkodott, tovább, mint előtte bármely angol király, a trónon azóta csak Viktória és a jelenleg, 1952-től uralkodó II. Erzsébet ült hosszabb ideig. A rendkívül precíz, minden elé kerülő hivatalos okiratot átolvasó, szimbolikus szerepébe belenyugodni nem akaró György gyakran került összeütközésbe kormányával és a parlamenttel.

Izgatták a mezőgazdasággal kapcsolatos ügyek, a koronabirtokok igazgatása, ezért is érdemelte ki a „farmer George” gúnynevet. Ő volt az első brit uralkodó, aki neveltetése során a tudományokban is elmélyült, tudományos eszközeinek gyűjteménye ma a londoni Tudományos Múzeumban látható.

Ő finanszírozta a csillagász William Herschel akkoriban világcsodának számító, 40 láb (12,2 méter) fókusztávolságú teleszkópját, amellyel az Uránusz bolygót felfedezték: a hálás Herschel a bolygót először Georgium Sidus (György csillaga) névre akarta keresztelni.

György mintegy 65 ezer kötetes könyvtárat is felhalmozott, amelyet a British Museumra hagyott, és ő alapította a Királyi Művészeti Akadémiát is. Betegségéről 1994-ben készült, több Oscar-díjra jelölt film György király címmel, amelyben a címszerepet Nigel Hawthorne alakította.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról