Teljesen megújult a Magyar Nemzeti Múzeum arculata

2022. március 22. 12:50 MTI

A Magyar Nemzeti Múzeum új arculatot kapott, amelynek központi eleme a koronázási palást lett. Az intézményben ismét megnyílt a megújult Széchényi-terem, amelyben a Herzog-ezüstöket felvonultató kamarakiállítás kapott helyet.

A múzeum újra megnyitott Széchényi-terme (MTI / Illyés Tibor)

Korábban

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kamarakiállítás hétfői megnyitóján forradalminak nevezte, hogy a múzeum a közönség elől eddig elzárt helyeket nyit meg. Ilyen a csodálatosan felújított Széchényi-terem, amelyben a Herzog-gyűjtemény legszebb darabjait képező ezüstök láthatók. A hónap kincseként megtekinthető díszkés József Ágost főhercegé volt, és műalkotásként is lélegzetelállító – mondta.

A politikus felidézte, hogy az egykor Herzog Mór Lipót gyűjteményébe tartozó ezüstöket 2011-ben aukción vásárolta meg a magyar állam. L. Simon László, a múzeum főigazgatója kitért arra, hogy a 16–17. századi erdélyi ezüstművesség kiemelkedő darabjai számos történelmi viszontagság után kerültek vissza Magyarországra, miközben a Herzog család anyagi kárpótlása is megtörtént.

A Széchényi-terem a Magyar Nemzeti Múzeum egyik legszebb tere, nevét a múzeumalapító gróf Széchényi Ferencről kapta. A terem Ybl Miklós tervei alapján készült 1865-ben közadakozásból. Megújult formájában gyönyörű faburkolat borítja, falain körbe a vármegyék címerei sorakoznak, a terem központi dísze Széchényi Ferenc portréja.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy József Ágost a Habsburg-ház nádori, magyar ágának képviselője volt. A főherceg a 20. század elején ajándékba kapta a széles pengéjű vadászkést, amely részben aranyozott keresztvassal rendelkezik és drágakövekkel, valamint apró gyöngyökkel gazdagon kirakott. Az impozáns fegyver fél méter hosszú és 35 centiméter széles. Kovács Tibor, a kiállítás kurátora kitért arra, hogy az 1962-ben elhunyt József Ágost főherceg az első világháborúban magyar honvédjei élén védte a hazát, jelentős vadászati és katonai szakírói munkássága.

A múzeum új arculatáról szólva L. Simon László kiemelte, hogy az abban logóként megjelenő koronázási palást megtestesíti a magyar történelmet és összeköti a nemzetet.

„Az új arculat megszületése végképp lezár egy korszakot és megnyitja a múzeum felemelkedésének időszakát. Biztosítva van az intézmény zavartalan működése, és most már rendelkezésre állnak fejlesztési terveink is, benne a két belső udvar beépítési koncepciójával” – sorolta a főigazgató.

Mint elhangzott, az új arculatra korábban nyilvános tervpályázatot írtak ki, ám később úgy döntöttek, hogy a koronázási palástot választják központi elemnek; utóbbit logó formájában végül Taivainen Karolina, a múzeum művészeti vezetője tervezte meg.

Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár a sajtóeseményen bemutatta a Magyar Nemzeti Múzeum ünnepi alkalmakra készült történeti portás díszöltözetét. Mint elmondta, a Magyar Nemzeti Múzeum első portása Kovács Péter volt, őt 1845-ben vették fel, amikor a mai épület munkálatai már a végéhez közeledtek. „A kapus a látogatókat is megtisztelte díszes öltözetével, kifejezve az intézmény mély humánummal átitatott szellemiségét.”

Az államtitkár szólt arról, hogy a múzeumkert rekonstrukciója 1,9 milliárd forintos, az Arany János szoboré 50 milliós kormányzati támogatással valósult meg, és felújították az épület közönségforgalmi tereit is.

A közönség ezentúl megtekintheti a Magyar Nemzeti Múzeum látványtárát is, amelyben mintegy 4500 darab üveg, kerámia és patikaedény szerepel, köztük Batthyány Lajos kerámia íróasztalkészlete és József nádor bécsi porcelán büsztje.