Önkéntes régészek által felfedezett kincseket állít ki a Nemzeti Múzeum

A kezdeményezés 2017-ben indult munkacsoportként, mára pedig már több mint 200 aktív tagja van, akik az ország minden tájegységéből képviseltetik magukat. Az MNM olyan leleteket köszönhet ennek a közösségnek, amelyek segítségük nélkül sosem kerültek volna elő, így az intézmény gyűjteményét sem gazdagítanák – emlékeztet a Nemzeti Múzeum által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közlemény.

A kiállítást Krucsainé Herter Anikó kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkár (Emmi) nyitotta meg, aki arról beszélt, hogy amíg vannak olyan közösségek, amelyek a nemzeti kultúra múltjának, hagyományainak kutatásával és ápolásával foglalkoznak, addig nyugodtak lehetünk a magyarság jövőjét illetően.

A Kincset érő közösség című kiállítás 24 olyan leletegyüttest mutat be, amelyeket – egy-két kivételtől eltekintve – korábban még sosem láthatott a közönség.

A szervezők kiemelik például a nyergesújfalui hun áldozati aranyleleteket, melyekben csatok és különféle veretek mellett többek között egy aranyozott ezüst nyeregveret is található. A kisbárkányi Árpád-kori temető gazdag leletanyaga mellett több sírt is bemutat a kiállítás, amely több mint 400 tárgy segítségével az őskortól a 18. századig kalauzolja a látogatókat.

A tárlat a terepmunka mellett az önkéntesek múzeumi életét is bemutatja, a látogatók így bepillanthatnak a restaurálás folyamatába is.

A közlemény felidézi a nógrádmegyeri éremkincs történetét is: a 17. század elejéről származó, 119 darabos tallérlelet egy családi ház alapozása közben került elő. A tulajdonosnak köszönhetően az érméket szakszerűen tudták feltárni a régészek, akik az ásás közben még kilenc aranyérmét is találtak.

A diósjenői aranylelet ezzel szemben egy hányatott sorsú, különleges tárgyegyüttes, melyet a rendőrség foglalt le. Az illegális keresőzés nyomán előkerült aranytárgyak egy részét menekülés közben a Dunába dobták. Ez jelentősen megnehezítette a régészek munkáját, sajnos kontextus nélkül kellett a tárgyakat feldolgozni, így a leletek tudományos értéke jelentősen csorbult - hangsúlyozzák a szervezők.

A Közösségi Régészeti Programról szólva a közlemény emlékeztet: ennek keretében a múzeum saját szakembergárdája mellett önkéntesek közreműködésével folytat kutatást, tár fel régészeti lelőhelyeket és végzi el a tárgyak feldolgozását.

Az MNM Közösségi Régészeti Programja 2017-ben indult; résztvevői csak tavaly több mint 1600 munkaórát dolgoztak a feltárásoknál. A résztvevők tevékenysége nemcsak a terepi munkát, hanem sokszor a leletek feldolgozását, leltározását is segíti.

A Kincset érő közösség című kiállítás szeptember 4-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky-termében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Biblia

• Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
• Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
• A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
• Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
• Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
• Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
• Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
• A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
• A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is