A hét embere: a verhetetlen Papp László

Papp Laci az utánpótlást neveli (Fortepan / Magyar Bálint)

Gyermekkorában hegedülni taníttatták, de gépkocsivezető édesapját sokszor elkísérte ökölvívó-mérkőzésekre is. Tizenegy éves volt, amikor apja elhunyt, ezután a család élelmiszerüzletük jövedelméből éldegélt. Laci a zenétől a labdarúgás felé fordult, barátaival néha bokszedzésekre is eljárt, de komolyabban csak a második világháború után kezdett foglalkozni a sporttal.

1945 és 1956 között több sportegyesületnél is megfordult, a Vasas, a Bp. Bástya, a BVSC és a Bp. Lokomotív versenyzőjeként összesen hét országos bajnokságot nyert meg. Középsúlyban, később nagyváltósúlyban bokszolt, 193 amatőr mérkőzéséből 183-at megnyert, kettőt döntetlennel, nyolcat vereséggel zárt.

Középsúlyúként 1948-ban a londoni olimpián aranyérmet, 1949-ben Európa-bajnoki címet nyert. 1951-ben az újonnan létrehozott nagyváltósúlyban ismét elnyerte az utóbbit, majd 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben is a dobogó legmagasabb fokára állhatott. Az újkori olimpiák történetében ő lett az első ökölvívó, aki három olimpiai aranyérmet nyert, erre azóta is csak ketten voltak képesek. Edzőjében, Adler Zsigmondban feltétlen bizalma volt.

Papp Laci 1957-ben kapta meg az állami engedélyt profi karrierje megkezdéséhez. 29 mérkőzést vívott hivatásosként, ebből 27-et megnyert, 11-et kiütéssel, négyet technikai K.O.-val és 12-t pontozással. Két döntetlenjéből az egyiket úgy harcolta ki, hogy hét meneten keresztül törött kézzel bokszolt. Összesen hatszor nyerte el a profi Európa-bajnoki címet.

A 29 meccsből a magyar televízió mindössze egyet közvetített, ellentétben a külföldi adókkal – bár az is megesett, hogy egy brit bokszoló elleni mérkőzése után a londoni parlamentben elhangzott kérdésként: miért is közvetítenek Angliában egy olyan meccset, ahol így elvernek egy hazai bokszolót.

1964-ben lehetősége nyílt volna, hogy a profi világbajnokságért küzdhessen, de máig ismeretlen okból a magyar sportvezetés ezt nem engedélyezte neki, és méltatlan módon befejezni kényszerítette a pályafutását. Több mint harminc évvel később, 1989-ben a WBO viszont tiszteletbeli világbajnoknak nyilvánította, és megkapta az ezt jelképező övet is.

Kényszerű visszavonulása után edzőként folytatta, 1969-től mesterével, Adlerrel együtt a magyar válogatott felkészülését vezették. Olyan kiválóságok kerültek ki a kezük alól, mint az 1972-es olimpiai bajnok Gedó György, Kajdi János vagy Badari Tibor. Papp Laci saját boksziskolát is alapított, és amíg egészsége ezt megengedte, sportegyesületeknél segített be.

Papp Laci az NDK-s Schulze ellen, 1951-ben (kép forrása: wikipédia/Bundesarchiv, Bild 183-12688-0003 / CC-BY-SA 3.0)

Élete során számos kitüntetést és elismerést kapott: 1982-ben NOB Érdemrendet, 1993-ban Nemzetközi Fair Play díjat kapott. (Sportszerűsége legendás volt, egy ellenfele a „ring lovagjának” titulálta.) 1991-ben a Halhatatlanok Klubjának tagjává választották, 1992-től a Magyar Ökölvívó Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét 1996-ban, a Millenniumi Ezüst Emlékérmet 2001-ben vehette át. A világ sportújságírói a 25 legjobb sportoló közé szavazták. 2003. október 16-án, 77 éves korában hunyt el Budapesten, hosszú betegség után.

A híresen szerény és emberközeli ökölvívóról számos anekdota ismert. Az egyik szerint feleségével együtt sétáltak a Gellérthegyen, amikor egy egész banda huligán támadt rájuk, akik nem ismerték fel a neves ökölvívót. Papp Laci természetesen mindegyiküket leütötte. Egy másik arról szól, hogy amikor Madridban vívott Európa-bajnoki címe megvédéséért, Kubala László és Puskás Ferenc toboroztak neki szurkolótábort a helyi munkanélküliekből.

Több filmben is szerepelt: a Keleti Márton rendezte 1952-es Civil a pályánban saját magát mint ökölvívó bajnokot alakította, bár neve nem hangzik el. Az 1957-es Nehéz kesztyűkben Ács Laci figurájában szintén nem okozott nehézséget felismerni. Életéről több könyv (Papp Laci; Kiütéssel győzött; Édesapám, Papp Laci) és film (Paplaci; Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni) is készült. Magyarország második legnagyobb fedett sportcsarnoka viseli a nevét, a Fővárosi Közgyűlés 2009 óta minden évben átadja a Papp László Budapest-Sportdíjat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?